Pénzcentrum • 2012. február 13. 05:27
Komoly erőket mozgattak meg az elmúlt hónapokban az európai hatóságok a hamis élelmiszereket terjesztő bűnszervezetek felszámolására. A folyamatba a magyar hatóságok is bekapcsolódtak, a lefoglalt termékek listáját a rossz minőségű borok vezetik.
Európa nyugati felének piacai sem mentesek az avas olivaolajtól, ecetszagú bortól, vagy az ehetetlen haltól, azaz a pocsék minőségű, sok esetben hamis áruktól. Az elmúlt hetekben egyszerre tíz ország nyomozói és szakhatóságai csaptak le a hamis és veszélyes élelmiszerek, gyógykészítmények és ruhák forgalmazóira. A titkos akciót az Interpol és az Europol szervezte.
Egy héten keresztül járták az európai piacokat a vámosok, a rendőrök, a fogyasztóvédők és a pénzügyi nyomozók. A Bulgária, Dánia, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Románia, Spanyolország, Törökország, Egyesült Királyság valamint Magyarország bevonásával végzett rendkívüli ellenőrzés nyomán hamis és rossz minőségű élelmiszerek tonnáit foglalták le - tájékoztatta a Pénzcentrum.hu-t a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Az import borok kiemelt ellenőrzését tavaly novemberben rendelte el Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. A fokozott ellenőrzést a hazánkba érkező külföldi borok nagy mennyisége indokolja. Az első magyarországi tárolási helyen végzett vizsgálat a bor dokumentumaira is kiterjed, megnézik az egyes tételek számláit, a pincekönyveket, a szállítási okmányokat, és a laboratóriumi vizsgálati eredményeket is.
Az akcióban résztvevő szervezetek munkatársai több budapesti és vidéki üzletben és piacon is jártak. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatósága szervezte és irányította az Opson elnevezésű művelet magyarországi akcióját, amelyben a NAV mellett, a rendőrség, a megyei kormányhivatalok Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságai és Fogyasztóvédelmi Felügyelőségei vettek részt. A hatóságok munkáját magánvállalkozók is segítették, több gyártó és forgalmazó vállalta a szakértői közreműködést.
Az Európa-szerte lefoglalt termékek listáját a rossz minőségű borok vezetik, ezekből 300 ezer eurónyit blokkoltak. Lefoglaltak továbbá halat, olivaolajat, paradicsomszószt, sajtot, édességet. Magyarországon gyógyászati termékek, ruhák, cipők, elektromos berendezések és játékok is szerepeltek a selejtes vagy hamis árucikkek listáján.
A nemzetközi akció tapasztalatait összegezve a szakemberek egyetértettek abban, hogy figyelmeztetni kell a fogyasztókat, hogy az olcsó, de megbízhatatlan áru akár súlyosan káros lehet az egészségre, balesetet is okozhat vagy egyszerűen csak használhatatlannak bizonyul. A lefoglalt termékeket rövid időn belül megsemmisítik.
A maffia pénzeli a hamis élelmiszereket
Olasz parlamenti jelentések szerint jelentős szerepe van a szervezett bűnözésnek a hamisított, olasz termékként jelölt élelmiszeripari cikkek terjesztésében - derül ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület tájékoztatásából.
Az élelmiszeripari termékek hamisításával foglalkozó olasz parlamenti jelentés szerint a helyi maffiának a termeléstől a szállításon át az értékesítésig az ellátási lánc minden szektorában van érdekeltsége. A szakértők megállapításai szerint hatalmas üzletről van szó: a szervezett bűnözés bevételeinek mintegy 5,6 százalékát a hamis élelmiszerek terjesztése adja. A hamisítványok értékesítése 12,5 milliárd euró összegű jövedelmet is jelenthet az illegális gyártók és értékesítők számára.
A bizottság az elmúlt 12 hónapban számos vizsgálatot végzett, illetve élelmiszeripari vállalkozást és jogi szakértőt hallgatott meg a jelentés elkészítéséhez. A legnagyobb olasz mezőgazdasági szövetség, a Coldiretti képviselője szerint az olasz termékek minőségét és hírnevét komolyan veszélyezteti, hogy az illegális terjesztők olaszországi termékként forgalmaznak például olyan olívaolajat és sajtokat, amelyek valójában kétes minőségű és importált nyersanyagból készülnek. A szervezet szerint ez a gyakorlat veszélyezteti a legális termelők bevételeit, ráadásul a maffia beépülése az élelmiszerpiacba az árakra is rányomja bélyegét, és az igazi olasz terméket kereső fogyasztókat sokkal magasabb ár megfizetésére kényszeríti.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Élelmiszerhamisítás: nem egyszerű a hatóságok dolga
A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) korábbi tájékoztatása szerint kimeríti az élelmiszerhamisítás fogalmát az, amikor átcímkéznek egy-egy terméket, önkényesen meghosszabbítják a minőségmegőrzési/fogyaszthatósági idejét. Az is ide tartozik, ha valaki illegálisan átcsomagolja az élelmiszert, ha nem engedélyezett összetevőket alkalmaz (például tiltott színezék, tartósítószer használata; paprika vagy fűszerek rákkeltő festékkel történő színezése).
Hamisításnak minősül az eredetvédett termékek hamisítása (például pármai sonka, feta sajt), a nem biotermék biotermékként való forgalmazása, a lejárt alapanyagokból történő élelmiszer-előállítás, a nem emberi fogyasztásra szánt hús forgalmazása emberi fogyasztásra, sőt, a metanol tartalmú szeszes ital gyártása, forgalmazása is.
Az egyik legkényesebb termék, a méz esetében a hamisítás azt jelenti, hogy a mézgyártáshoz nem használható anyagokból (cukorszirup, aszkorbinsav, enzimek) méznek nevezett terméket állítanak elő, forgalmaznak.
Az élelmiszerhamisítással kapcsolatos felderítést az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságainak kerületi hivatalai végzik, a teljes élelmiszerlánc területén - beleértve az élelmiszer-kereskedelem és forgalmazás területét is. Munkájuk során együttműködnek a társhatóságokkal, a Nemzeti Adó-és Vámhivatallal (NAV), valamint a rendőri szervekkel.
Bár a felmérések szerint a magyar fogyasztó leginkább utcai árusoktól
vagy piacokon jut hamis élelmiszerekhez, ezek a termékek gyakorlatilag a
teljes kereskedelemben előfordulhatnak, akár a legnagyobb áruházláncok
polcain is - például a hamis méztermékek.
Bár pontos hazai adatok nem állnak rendelkezésre, az biztosan tudható - a NAV információi alapján-, hogy a kereskedelemben feltárt élelmiszerhamisítások száma növekvő tendenciát mutat az Európai Unió területén.