Orosz Márton • 2010. december 6. 04:44
Karácsonyi szezon: ideén jobb lesz? A statisztikák szerint az elmúlt években egyre kevesebbet költöttünk a karácsonyi szezonban, idén azonban megállhat ez a negatív trend. A várakozások szerint az adóváltozások növelhetik a vásárlókedvet, így átlagosan közel 34 ezer forintot költünk majd ajándékra.
Egyre kevesebbet költöttünk az elmúlt három karácsonyi szezonban. Míg 2004 és 2006 között a decemberi hónapban 25 százalékkal nőtt meg a forgalom az év utolsó hónapjában egy átlagos hónaphoz viszonyítva, addig 2007-ben ez a szám 20 százalék volt, 2008-ban 16 százalék, míg tavaly már csak 11 százalék - derül ki a GfK Hungária Piackutató Intézet Consumer Tracking felmérésének adataiból.
"Az idei karácsonyra vonatkozó várakozások kapcsán az eddigi negatív trend visszafordulni látszik, a korábbi évek gyengülő forgalma helyett enyhe növekedést várunk, amely elsősorban a szezonalitásnak tudható be" - mondta el Dörnyei Otília, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója.
A hipermarketek az ünnepi nagybevásárlások kedvelt helyszínei
A karácsonyi ajándékok beszerzésénél, illetve az ünnepekre való felkészülésnél előszeretettel vásárolunk a szélesebb termékválasztékkal rendelkező, kedvezőbb árszintet kínáló csatornákban. Az elmúlt évek tendenciái alapján elmondható, hogy a karácsonyi nagybevásárlások különösen kedvelt helyszínei a hipermarketek. Ennek megfelelően a hipermarket csatorna látogatottsága is megemelkedik a decemberi hónapban; míg egy-egy hónap során a magyar háztartások 50-60 százaléka látogat el valamilyen hipermarket áruházba, addig decemberben ez az arány a 70 százalékot közelíti. A hagyományos csatornába tartozó kisboltok esetében ilyen mértékű vevőkör bővülés nem figyelhető meg. Forgalmát tekintve is ennek a bolttípusnak nő a jelentősége leginkább a decemberi szezonban.
Többet vásárolunk margarinból, vaníliás cukorból és sütőporból
December hónap során az ünnepi előkészületekhez kapcsolódó sütési- illetve főzési alapanyagokból hagyományosan többet vásárolunk. Az év során mért átlagos havi fogyasztáshoz képest decemberben harmadával többet vásárolunk margarinból, vajból, puding- és desszertporokból, valamint tejszínből. Az ünnepre készülődve a sütőpor és egyéb sütési kellékek forgalma is megnő.
Az ünnepekhez és a vendégváráshoz a legtöbb családban az alkoholos italok kínálása, fogyasztása is hozzátartozik. Mind a bor mind az égetett szeszesitalok fogyasztása megnő. A tavalyi évben a bor piaca kevésbé érezte meg a csökkenést, körülbelül másfélszer annyi bor fogyott decemberben, mint egy átlagos hónapban. Az égetett szeszes italok forgalma is nőtt tavaly decemberben, ha az év többi hónapjához viszonyítjuk, viszont a korábbi éveknél kisebb mértékben.
A házi készítésű finomságok mellett a csokoládé is hozzátartozik az ünnepekhez és az ajándékozáshoz. Decemberben több csokoládét vásárolunk, mint az év egy átlagos hónapjában, de a tavalyi pesszimista fogyasztói hangulat, már az édességek piacát is szűkítette. A szezon azért fellendülést hoz a többi hónaphoz képest: az ajándékozásokhoz kapcsolódóan a többi csokoládé típusból is többet vásárolunk a havi átlagnál: ötödével több táblás csokoládét és közel dupla annyi bonbont.
A szezonális édességek, vagyis a szaloncukor, a csokoládé figurák, valamint a Mikulás csomagok a decemberi csokoládé forgalom több mint felét adják. A tavalyi évben valamennyi szezonális csokoládétermékből kevesebb fogyott, mint 2008-ban, egyetlen növekvő kivételt a mikulászsákok adták. A kompakt, egyszerű ajándékozásra egyre nagyobb igény mutatkozik, hiszen a vevők többsége szeretné a bevásárlásait minél gyorsabban és egyszerűbben letudni.
Ruházat: kiegészítőket és sportruházatot is előszeretettel vásárolunk
A ruházati termékek esetében is kiemelt jelentőséggel bír a karácsonyi szezon. A GfK Hungária FashionScope című tanulmányának adatai szerint a magyar háztartások ruházati cikk beszerzéseiből rendszerint kiemelkedően magas arány jut az év utolsó két hónapjára, és az elmúlt három év csökkenése tavaly már megállt. Míg 2005-2007 között a karácsonyi (november-december) időszakban átlagosan 40 százalékkal magasabb forgalmat realizáltak a kereskedők a ruházati piacon az egész évre jellemző kéthavi átlaghoz képest, addig 2008 utolsó két hónapjában - az első válság által érintett időszakban - azonban már csak 30 százalék volt ez a többletforgalom. A tavalyi évben korábban kezdett akcióknak köszönhetően a november-decemberi forgalom már újra forgalomtöbbletet hozott, azonban a szezonális ruhaforgalom 37 százaléka akcióban fogyott el 2009-ben.
Kimondottan erős a karácsonyi szezon a kiegészítők tekintetében. Az elmúlt években több mint duplája volt az értékbeli forgalom az egész évre jellemező kéthavi átlaghoz képest. A sportruházat is nagyon népszerű ilyenkor: a szokásos havi mennyiség közel dupláját költötték a háztartások erre a kategóriára karácsonykor.
Így számolnak a boltosok
2010-ben nagyobb év végi forgalomra számítanak a kereskedők a tavalyinál - derül ki az Országos Kereskedelmi Szövetség prognózisából. A szakmai szervezet optimistán tekint a jövőbe: az idei év második félévben megállt a kiskereskedelmi forgalom visszaesése, növekedésnek indultak a reálkeresetek.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Közleményükben kiemelik, hogy a vásárlások mennyisége júliusban és augusztusban elérte az előző évi szintet. Ebben feltehetően szerepet játszik, hogy az ipari termelés már bővül, a reálkeresetek pedig 3,1 százalékkal emelkedtek.
Az OKSZ szerint számolni lehet azzal, hogy év végén a tavalyinál többet költenek a vásárlók az üzletekben az egy évvel korábbinál, mivel megállt a fogyasztás korábbi visszaesése. Tartós irányzatnak tekinthető az is, hogy a nagy áruterületek (élelmiszer szaküzletek, tartós cikkek, jármű) forgalma egyidejűleg élénkült. A kedvező kilátások is segíthetik a kereskedelem élénkülését: 2011-ben a személyi jövedelemadó terhek várható csökkentése, valamint a cafeteria rendszer könnyítése a vásárlók eddigi óvatosságát a költekezésben enyhíthetik.
Az utolsó hetekben pörög fel a forgalom
A
korábbi évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy a nagyjából
novembertől december 24-ig tartó karácsonyi szezon az utolsó hetekben
éri el csúcspontját. Tavaly év végén az üzletláncok arról számoltak be,
hogy a vásárlások az utolsó hetekre, az utolsó hétre terelődtek. A
karácsony előtti napokban rendre telt ház volt a hipermarketekben, de a
plázákban is a megszokott zsúfoltsággal találkozhattunk. Gyakorlatilag a
forgalom kétharmada december első három hetében realizálódott.
Mennyit költünk ajándékra?
Idén átlagosan 33.800 forintot tervezünk karácsonyi ajándékokra költeni, de közel kétharmad maximum 30.000 forintot szán az ünnepekre - derül ki az Árukereső.hu, 2000 fő részvételével készített online felmérésből.
A magyar internetezők 79 százaléka a világhálón tájékozódik, mielőtt megvenné a karácsonyfa alá valót. A nézelődés mellett már sokan választják az "online bevásárlóközpontokat" is: a válaszadók 65 százaléka tervezi, hogy az interneten is fog vásárolni meglepetést. Leginkább ruhát, gyerekjátékot és kozmetikumot szeretünk adni.
30.000 forint alatt költünk karácsonyi ajándékokra
A többség maximum 30.000 forintot költ karácsonykor (61 %), ugyanakkor van egy szűk réteg (16%), aki több mint 50.000 forintot sem sajnál szerettei megörvendeztetésére - derül ki a hazai adatokból. Átlagosan pedig 33.800 forintot szánunk az ajándékvásárlásra. Nemenkénti lebontásban a férfiak átlagosan 5.600, míg a nők 4.200 forintot áldoznak egy-egy ember ajándékozására.
A magyarok jobban szeretnek adni
Az Árukereső három országban futó, összesen 5000 fős online felméréséből kiderül, hogy a magyar válaszadók több embernek, de kisebb értékben terveznek ajándékot adni, mint a bolgár és román megkérdezettek. A három országban közös, hogy 60 százalék fölötti azok aránya, akik interneten is terveznek ajándékot beszerezni. Szintén hasonlóság, hogy egyik náció sem szereti a tömeget és a sorban állást - ezt az okot jelölték meg a legtöbben az internetes vásárlás előnyeként.
A
magyarok a legtudatosabb vásárlók: egyharmaduk heteken keresztül, vagy
akár egész évben kutatja a megfelelő ajándékot, ez az arány a románoknál
11, a bolgároknál 17 százalék. Bár többet nézelődünk, de kevesebbet
kérdezünk: a magyar válaszadók 43 százaléka ösztöneire hagyatkozik az
ajándék kiválasztásánál, míg a románok 70, a bolgárok 89 százaléka méri
fel előre a kívánságokat