Pénzcentrum • 2010. szeptember 19. 14:02
A válság eredményeképpen kialakult, megváltozott vásárlási szokásokra vezethető vissza a bevásárlóközpontok látogatási gyakoriságában az elmúlt évben bekövetkezett változás. A hetente egyszer vagy többször plázába járók aránya valamelyest csökkent, emellett pedig megnőtt azok aránya, akik csak havonta látogatnak bevásárlóközpontokat - derül ki a GfK Hungária legfrissebb, 2010 júliusában készült bevásárlóközpontokkal kapcsolatos kutatásából. A termékkínálat változatossága árak szempontjából, a könnyű megközelíthetőség, valamint a hosszú nyitva tartás a három legfontosabb tulajdonsága az ideális bevásárlóközpontnak.
A GfK Hungária idén is elvégezte országos hatókörű, országosan reprezentatív, bevásárlóközpontokkal kapcsolatos felmérését, melyben az általános vásárlási szokásokat és imázselemeket vizsgálta. A kutatás során összesen négy bolttípust vizsgáltak. A bevásárlóközpontot vagy plázát (városszéli, illetve belvárosi), ahol egy épületen belül több különálló üzlet található, melyek többsége nem élelmiszer-jellegű termékeket árul. A bevásárlóközpontban gyakran van valamilyen szórakozási lehetőség is (pl. mozi, játékterem), többek között ez is megkülönbözteti a hipermarkettől. A különálló boltokat (ezek épületében csak egyetlen üzlettípus üzemel és maga a bolt nem bevásárlóutcában helyezkedik el), illetve a városon belül kiépített bevásárlóutcákat.
A különálló boltok népszerűsége nem csökken
"A különálló boltok vásárlás és kedveltség szempontjából is a legnépszerűbbek: a magyar lakosság több mint egyharmada ezt a bolttípust látogatja a leginkább. A vásárlók egynegyede a városszéli bevásárlóközpontokat választja leggyakrabban a négy típus közül, további egyötödük pedig belvárosi plázákba jár vásárolni. A tavalyi évhez képest kis mértékű növekedést mutat a városszéli bevásárlóközpontok kedveltsége és látogatása, megközelítve a különálló boltokét" - mondta el Kui János, a GfK Hungária Kereskedelem szektorának szektormenedzsere.
A válaszadók 78 százaléka abban a bolttípusban vásárol a leggyakrabban, amelyiket a legjobban kedveli. A megkérdezettek 16 százaléka egyik bevásárlóhelyet sem kedveli a négy közül, de jellemzően a különálló boltokat választja bevásárláskor. Azok, akik a kutatásba bevont bevásárlóhelyek egyikét sem választották, mint a leggyakrabban látogatott bolttípust, feltehetően két okból nyilatkoztak így. Egyrészről nem ők a családban a vásárlásért felelős személyek, másrészt egyáltalán nem foglalkoznak a bevásárlással, vagy - anyagi és életmódbeli okokból - máshol, például a piacon vásárolnak.
Kevesebbet járunk bevásárlóközpontba
A válság következtében kialakult, megváltozott vásárlási szokásokra vezethető vissza, hogy a bevásárlóközpontok látogatási gyakorisága kis mértékben ugyan, de változott a tavalyi eredményekhez képest. A hetente egyszer vagy többször plázába járók aránya valamelyest csökkent, emellett pedig megnőtt azok aránya, akik csak havonta látogatnak bevásárlóközpontokat.
Leggyakrabban azok járnak bevásárlóközpontba, akik a belvárosi plázákat jelölték meg a leggyakoribb vásárlási helyükként. Több mint 40 százalékuk hetente legalább egyszer megfordul egy bevásárlóközpontban. Ám a tavalyi adatokhoz képest valamelyest csökkent ennek a csoportnak a látogatási gyakorisága is: míg 2009-ben 22 százalékuk hetente többször járt plázába, jelenleg ez az arány csak 11 százalék. Őket követik gyakoriság terén a városszéli plázák látogatói, akiknek egyharmada hetente egyszer vagy többször, további 18 százalékuk pedig kéthetente vásárol itt. A legritkábban azok járnak bevásárlóközpontokba, akik a különálló boltokat preferálják. Közülük is mindössze 10 százalék jár plázába, amely a tavalyi 17 százalékos eredményhez képest további visszaesést jelent.
Változások a vásárlók anyagi helyzetében és státuszában
Az előző évhez képest kisebb változások figyelhetőek meg az egyes bevásárlóhelyek látogatóinak anyagi helyzete és státusza terén. A különálló boltokat választók körében továbbra is a nyugdíjasok és a kis településeken élők felülreprezentáltak, ám az átlagosnál konzervatívabb, zárkózottabb fogyasztási szokások változatlanok maradtak.
A gyermekes, fiatal, kifejezetten jómódú családok "befolyása" csökkent a városszéli bevásárlóközpontok látogatóinak körében. Ez egyrészről azt jelentheti, hogy ezeknek a családoknak valamelyest romlott az anyagi helyzete a válság következtében, másrészről azt, hogy alacsonyabb, "alsó-közép" jövedelmű, idősebb (de aktív) rétegek gyakrabban választják ezt a típusú bevásárlóközpontot.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A belvárosi bevásárlóközpontok látogatói főleg központi lakóhellyel rendelkező, aktív, magas iskolai végzettséggel rendelkező háztartások, akik a válság időszakában is megőrizték korábbi életszínvonalukat, így a tavaly még átlagosnak számító, de sikerrel megőrzött jövedelmük most az országos átlag fölé emeli őket e téren.
Az ideális bevásárlóközpont
Arra a kérdésre, hogy "Ön számára milyen az ideális bevásárlóközpont", a kutatásba bevont bevásárlóhelyek látogatói számára a három legfontosabb tulajdonságnak a termékkínálat változatossága árak szempontjából, a közelség és könnyű megközelíthetőség, valamint a hosszú nyitvatartás bizonyult. Ez a három legfontosabb jellemző szinte azonos súlyt kapott fontosság szempontjából, mint 2009-ben, vagyis az eddigi két felmérés alapján elmondható, hogy ezek a preferenciák meglehetősen stabilnak tűnnek.
Az egyes bevásárlóhelyek látogatói közötti legfontosabb differenciáló szempontok a bevásárlóközpont közelsége és áttekinthetősége, a magas presztízsű boltok jelenléte, valamint a szórakozási lehetőségek kínálata. A termékek változatos árfekvése és a hosszú nyitva tartás mindegyik alcsoport számára egyforma mértékben fontos.
A vásárlók többsége nem hajlandó 30 percnél többet utazni a bevásárlóközpontba
A vásárlók 38 százaléka nem hajlandó 15 percnél többet utazni a bevásárlóközpontba, további 39 százalékuk maximum 15-30 percet utazna, és 23 százalékot tesz ki azok aránya, akik 30 percnél hosszabb utat is hajlandóak lennének megtenni egy pláza kedvéért. A legtöbbet a belvárosi üzlettömörülések látogatói lennének hajlandóak utazni: ők szívesen járnának bevásárlóközpontba, ám a lakóhelyük közelében nem adottak a lehetőségek plázalátogatásra.