Pénzcentrum • 2010. február 22. 04:32
A Pénzcentrum exkluzív interjúja a Lidl működésének hátterét mutatja be: interjúalanyunk egy olyan fiatalember, aki több évig a Lidlnél dolgozott. Cikksorozatunk harmadik részében a Lidl és a piac viszonyáról esik szó: hogyan "készülnek" az alacsony árak, mitől függ egy-egy bolt forgalma? Természetesen nem kerüljük meg az örök rivális Aldival folytatott könyörtelen harc témáját sem.
Lidl: egy áruházlánc titkai! Exkluzív interjú, 1. rész
A második rész a Lidl nemzetközi botrányainak magyarországi lecsapódását jártuk körbe, beszéltünk a bolti lopásokról, és a munkatársakkal szembeni bánásmódról is:
Lidl: nyomozók, kamerák, öblítő a kabát alatt - Exkluzív interjú, 2. rész
Magyarországon a Lidl a 2004-es piaci megjelenés óta több mint 120 üzletet nyitott, és a cég folyamatos üzlethelyiség-keresése mutatja, hogy ez a szám biztosan növekedni fog - persze egyelőre még távol vagyunk a németországi lefedettségi szinttől, ahol ötezernél is több üzletükben vásárolhatunk.
Mennyire működnek hatékonyan ezek a boltok, van-e szükség ennyi áruházra? Hol szerezhetnek még piacot a keménydiszkontok?
A magyar piac egyértelműen telítődik. Jelenleg van közel 130 Lidl bolt, de nagyjából 300 olyan ingatlant vásároltak, ahol boltot nyithatnak. Nyilvánvaló, hogy nem lesz Lidl minden megvásárolt ingatlanon, egyelőre a menedzsment számára is kérdés, hogy konkrétan hány üzlettel szeretnék a magyar piacot ellátni.
Összehasonlításként: a konkurens Pennynek van 180-190 boltja, ezt a számot a Lidl is el akarja, el fogja érni. Jelenleg terveznek egy negyedik központi raktárat is Bács-Kiskun megyében, közel az M5-ös autópályához.
Az egyértelmű, hogy pörögnek a boltok, de ez természetesen régiótól függő. Nyilvánvaló, hogy a budapesti áruházak hozzák a legjobb számokat, forgalomban és vásárlószámban egyaránt. Mondjuk Kisvárdán, vagy Borsodban, ahol kevesebb az emberek fizetése, az egy termékre jutó fajlagos költés is kevesebb. Mások a számok ott, ahol a család vacsorája nem négy mélyhűtött pizza, hanem négy zsemle...
Mennyire reális a menedzsment elvárása a boltokkal szemben? Forgalomtól függően követelnek a dolgozóktól, a területi vezetőktől?
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Könnyen lehet, hogy Komlón csak a pénzbeli forgalom kisebb, de a boltba ugyanannyian mennek be, mint Budapesten. Tehát elképzelhető, hogy Komlón is ugyanannyian vásárolnak, viszont jóval kevesebbet költenek. Ettől függetlenül a boltvezető, a területi vezető a mérőszámaira van utalva: a kisebb forgalmú helyeken csökkentik a dolgozói létszámot, így próbálják növelni a hatékonyságot. Az azonban egy másik kérdés, hogy így a kevesebb dolgozónak kell jóval többet teljesítenie. Nem lehet tehát azt mondani, hogy arányosan könnyebb lenne a boltok, a dolgozók helyzete.
Gyakran vádolják a multinacionális cégeket az irreálisan alacsony árakkal: a Lidlnél is előfordul, hogy vélhetően a beszerzési árnál olcsóbban értékesítenek egy-egy terméket.
Nyílt titok, hogy kegyetlenül letörik az árakat: persze, szép dolog, hogy kiírják, hogy ez és ez a termék hazai beszállítótól származik, de ezek a vállalatok egytől egyig rá vannak kényszeríve az irreálisan alacsony árakra. Kipréselik a legkedvezőbb árakat a beszállítókból: az nem érdekli őket, hogy egy év múlva csődbe megy a cég. Az olcsóság célja pedig szentesíti az eszközt.
Hallottam olyasmit is, hogy utólagosan történt szerződés-átírás, változtatás, módosítás. A cél a legtöbb esetben az, hogy az ár nehogy úgy jöjjön ki, mintha beszerzési ár alatti értékesítésnek tűnne.
Mennyire számít itthon is ős-ellenségnek az Aldi? Hogyan viszonyulnak a konkurenciához a Lidl dolgozói?
Az Aldi világszerte az ősi konkurencia, itthon is félnek tőle. Az általános megítélés szerint az Aldinak egy problémája van Magyarországon: túl későn jött be a piacra, el van csúszva időben.
Érdekes, hogy az Aldi néhány vezetőt átcsábított a Lidltől; a jobb fizetésért sokan át is mentek, főleg területi vezetői pozícióba. Ezek a munkatársaknak már nem kell bemutatni a magyar piacot, ismerik a fortélyokat, a kiskapukat, ráadásul nagyságrendekkel kevesebbet kell költeni a kiképzésükre. A kérlelhetetlen konkurenciaharcot bizonyítja az is, hogy a Lidl és az Aldi olyan szinten vetélytársak, hogy nem dolgoznak egymás beszállítóival. Ez természetesen törvényellenes dolog, de megtalálják a kiskapukat.
Lidl-berkekben köztudott, ha X cég Lidl-beszállító, de elkezd az Aldinak is szállítani, akkor több millió forintos kötbérre számíthat. Ha pedig nem írja alá az Aldival szembeni tiltó klauzulát, megköszönik neki az együttműködést, a cég termékei pedig soha többé nem lesznek ott a Lidl polcain. Jelenleg annyira monopolizált a piac, hogy ezt is meg lehet csinálni...