Pénzcentrum • 2009. június 8. 07:02
A GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint az idei II-III. negyedévben várható a recesszió mélypontja, az innen való elmozdulás azonban nem lesz olyan látványos, mint a visszaesés volt. Az I. negyedévi adatok világszerte rosszabbak a korábbi prognózisoknál, a világot jellemző piaci pánik azonban enyhült.
A bizalmi indexek az EU-ban és Magyarországon továbbra is nagy pesszimizmust tükröznek, de kissé már javulnak. Miközben a magyar gazdaság teljesítménye idén 5,5% körüli mértékben esik, a külső egyensúly látványosan javul, a belső pedig megfelel a nemzetközi követelményeknek.
Az elmúlt ötven évben a világgazdaság most negyedszer került - 1975, 1980 és 1992 után - olyan recesszióba, amely a világ fejlett térségeit egyszerre jellemzi. Az USA gazdasága az I. negyedévben 2,6%-kal, az EU-é 4,4%-kal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest. Ez utóbbin belül két számjegyű zuhanás következett be a balti államokban, 6,9%-os Németországban, 6,4%-os Magyarországon.
Az első negyedévben az agrárium kivételével a gazdaság minden ágazatának kibocsátása csökkent. Az ipari visszaesés továbbra is a kivitel (26%-os) mérséklődésének következménye, de a belföldi értékesítés is 7%-kal esett. A járműgyártás és a kohászat termelése közel 40%-kal, az elektronikai cikkeké 23%-kal csökkent. A nemzetgazdaság energiaigénye 8%-kal volt kisebb a 2008. I. negyedévinél.
Az ipari termelés áprilisban márciushoz képest is 5%-kal esett, a készletek kiárusítása után azonban a nyár elején több cégnél elkezdenek visszaállni az ötnapos termelésre. Márciusban javult az építőipar helyzete, a kiskereskedelmi forgalom visszaesése azonban még erősödött is. Érdekes módon az üzemanyag-forgalom emelkedett, ami minden bizonnyal a gyenge forint miatt megélénkült bevásárló-turizmus bővülésének következménye. Erre utal a külföldi látogatók számának 5%-os emelkedése is, miközben a kereskedelmi szálláshelyek igénybevétele folyamatosan csökken.
A külkereskedelmi egyenleg már az első negyedévben jelentős, 0,6 milliárd eurós aktívumot mutat. A pénzpiaci forráshiány kikényszeríti a külső deficit mérséklését. A külső finanszírozási igény az elmúlt évek 6-8%-os szintjéről 2009-re 2 milliárd euróra, a GDP 2,2%-ára csökken. Az import exportnál erőteljesebb visszaesése miatt jelentősen bővül a külkereskedelmi aktívum, a csökkenő profittermelés miatt visszaesik a jövedelemkiáramlás - bár a kamatteher emelkedik -, s 1,1 milliárd euróról mintegy 2,5 milliárdra emelkednek a nettó EU-források. A 2 milliárdos hiányt az IMF-EU hitel finanszírozza.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az év közepétől az áfa- és jövedékiadó-emelés átmenetileg gyorsítja az inflációt. Ez az élelmiszerek esetében 2-3 százalékponttal emelheti az árindexet. A csökkenő kereslet viszont visszafogja az áremelési törekvések érvényesíthetőségét. A ruházati és tartós fogyasztási cikkek a gyengülő forint és az áfa-emelés ellenére csak kismértékben drágulnak. Az élvezeti cikkek árát az áfán kívül a jövedéki adó is emeli.
Az energiahordozók esetében a támogatások csökkentése és az adóváltozás drágulást okoz, kivéve a távhőt, amelynek csökken az adótartalma. A nemzetközi energiaárak mérséklődése önmagában lehetővé tenné a gáz árának csökkentését, azonban a korábbi, a szükségesnél alacsonyabb áremelések miatt ismét törlesztendő adósság halmozódott fel a gáz-szolgáltatók irányába. Így az árcsökkentés későbbre halasztódik.
Az állami és önkormányzati szolgáltatások (közlekedés, kommunális szolgáltatások) árában érvényesülni fog az áfa-emelés. A piaci szolgáltatók viszont csak részben tudják a fogyasztókra hárítani azt. Összességében az év közepi adóemelések hatására az év végére átmenetileg 7% közelébe emelkedhet a drágulás üteme, éves átlagban pedig 4,5%-os infláció várható.