Pénzcentrum • 2009. május 15. 12:02
Az Európai Parlamenti választások közeledtével egyre több helyütt találkozhatunk már választási plakátokkal, figyelemfelhívó táblákkal, reklám spotokkal, melyek mind azt hivatottak elérni, hogy a választásra jogosultak nagyobb számban jelenjenek meg az urnáknál. Az öt évvel ezelőtti rendkívül alacsony részvétel miatt azonban az EU hathatósabb eszközöket is bevet a cél érdekében.
A közismert videómegosztó oldalon, a YouTube-on hirdeti csütörtök óta az EU-Parlament a június 7-i választásokat, méghozzá három rendhagyó spottal. Közös üzenetük, ami mindegyik kisvideó végén megjelenik: "There's always time to vote." - vagyis szavazni mindig van idő.
Az egyik spotban egy fiatal, szőke, igen csinos hölgy fut be sikítozva a szavazókörletbe, megmutatja személyijét, majd továbbra is üvöltözve beszalad a fülkébe, leadja voksát, és sikítva elhagyja az épületet. Rögtön utána egy maszkos, fejszés gyilkos is megjelenik. Ő is szavaz - hurrá!
Mi a tanulság? Nincs az az elfoglaltság, ami okot adhatna a szavazás elmulasztásához, még egy gyilkosság sem, még egy bankrablás sem, de még a Tour de France sem!
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Persze kérdés, hogy kiket sikerül megszólítani ezekkel a videókkal, és mennyire tetszik a választásra jogosult lakosságnak- kommentek persze árulkodóak. Az EU mindenesetre reménykedik, és próbálkozik, több fronton is, hiszen a 2004-es választások meglehetősen kis érdeklődésre tartottak számot, 45,6 százalékos volt a részvételi arány az összes tagország átlagát tekintve.
Hazánkban mindössze 38,5 százaléka a választásra jogosultaknak fáradt az urnához akkor, egyes felmérések szerint azonban idén többen is kezükbe veszik sorsukat, élni fognak választási jogukkal.