Pénzcentrum • 2009. április 22. 16:55
A kormány szerint vannak olyanok, akiket nem érintenek a napokban bejelentett megszorító intézkedések, sőt, a Bajnai-csomagnak elsődleges nyertesei is vannak. A helyzet persze nem fekete-fehér.
Bajnai Gordon miniszterelnök vasárnapi ígéretéhez híven tegnap közzétették a "Válságkezelés és bizalomerősítés" címre hallgató egy éves cselekvési tervet. A kormány szerint van, akit nem érint a megszorító csomag, sőt, olyan is, akik elsődleges nyertesnek tekinthető.
"Kiket nem érintenek az intézkedések?"
"Ugyan a válságkezelő kormány programja számos ponton érinti az újraelosztás rendszerét, mindazok, akik jelenleg jogosultak gyesre és gyedre, a továbbiakban is változatlan feltételek mellett fogják kapni juttatásaikat."
A jelenlegi tervek szerint a kormány két évig biztosan nem emeli a családi pótlék összegét, a gyed és a gyes jogosultsági ideje viszont három évről fokozatosan két évre mérséklődik.
A jelenleg még érvényben lévő szabályozás szerint a gyermeket vállaló anyukák fél év munkaviszony esetén két évig jogosultak a gyedre, majd további egy évig a gyesre. Az alkotmánybíróság intésének köszönhetően ezeket a módosításokat nem lehet azonnali hatállyal bevezetni, ezért várhatóan csak jövő májustól lépnek életbe a szigorítások. Ekkortól a juttatások minimum egy, maximum két évig járnak majd, de legfeljebb annyi ideig, amennyit az anyuka munkában töltött.
Bővebben: Ki fog itt szülni? Befagyasztott családi pótlék, gyes- és gyed-szigorítások!
"Az ún. szocpolt és kedvezményes lakáshiteleket eddig igénybe vevőket nem érintik a támogatási formákra vonatkozó jövőbeni szigorítások."
Viszont július elsejétől nem lehet majd szocpolt és kamattámogatott hiteleket igényelni. Az építőipar szereplői szerint a lakástámogatások megvonása visszaveti a lakásépítések számát, az ebből adódó veszteségek (adó- és járulékbevételek kiesése) akár a 100 milliárd forintot is elérhetik.
"A nyugdíj-megállapításra vonatkozó szabályok megváltozása kizárólag a jövőben nyugdíjba vonulókat érinti, a már megállapított juttatással rendelkezőkre kizárólag a 13. havi nyugdíjhoz és a nyugdíjkorrekcióhoz, emelésekhez kapcsolódó változások lesznek hatással."
Ugyanakkor emelkedik a nyugdíjkorhatár: az öregségi nyugdíjkorhatár 65 évre (fokozatosan, 2012-től kezdődően, évente fél évvel, a nők és férfiak esetében eltérő korcsoportokkal indítva, eltolva). Átütemezik a 2009. évi nyugdíjkorrekciót 2010. január 1-re. A 2009-re tervezett nyugdíjkorrekció határideje 2009. szeptember 1-jéről 2010. január 1-jére tolódik. A nyugdíjkorrekció következő, 2010-re tervezett ütemét hosszú távra elhalasztják, és visszavonják a 13. havi nyugdíjak második, novemberben esedékes részének kifizetését.
Hasonlóan a közszférában alkalmazottak 13. havi illetményéhez, a 13. havi nyugdíjat is egy olyan, feltételes nyugdíjpremizálási rendszer váltaná fel, amelynek kifizetése függ a GDP-növekedés ütemétől. Az eddig tervezettnél korábban kezdődik az előrehozott öregségi nyugdíjazáshoz kötődő szigorúbb nyugdíjcsökkentés. Ennek keretében a fokozatosan emelkedő öregségi korhatár elérését megelőzően legfeljebb 2 évvel lehet előrehozott nyugdíjba vonulni. A megállapított nyugdíj összege az első "hiányzó" évben havi 0,3%-kal, a második évben pedig havi 0,4%-kal csökken.
"Kik a válságkezelés elsődleges nyertesei?"
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
"A személyi jövedelemadó átrendezése révén a munkavállalók 90 százaléka jobban jár, a legalacsonyabb kulcs szerint adózik, több pénz marad a zsebében. A járulékcsökkentés hatására számottevően csökkennek a munkaadók bérterhei, így alacsonyabb lesz a teljes bérköltségük, ami segít a munkahelyek megtartásáért és létesítéséért folyó versenyben. Szintén csökken a vállalatokat terhelő általános adóterhelés. Számos támogatási és hitelprogram indul munkahelymegőrzés és -teremtés céljával. Célzott uniós források, tőkejuttatások segítik a cégek, kiemelten a kis- és középvállalkozások fejlesztéseit. A részben uniós pénzekből megvalósítandó építési, infrastrukturális beruházások jelentősen növelik az iparági vállalatok megrendeléseit."
Szakmai szervezetek, köztük a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége egyetért a munkáltatói járulékok csökkentésével, illetve az adórendszer egyszerűsítését, a közszféra hatékonyabbá tételét, a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát erősítő és a célzottabb szociális rendszer kialakítását szolgáló lépésekkel.
A gyáriparosok véleménye: A gyáriparosoknak tetszik Bajnai csomagja
Nagyjából egybehangzó elelemzői vélemények szerint is jó lépés, hogy a Magyarországon túlzottan magas, munkabért terhelő közteher-csökkentéssel javítják az adórendszer belső aránytalanságait -ez ténylegesen segítheti a munkahelyek megőrzését. Ugyanakkor a munkát terhelő adók csökkentését részben az árakat terhelő adó -azaz az áfa és a jövedéki adó- növelésével kompenzálják.
Cikkünk az áfaemelésről: Bajnai áfája: mekkora lehet az áremelkedés?
"A bölcsődeépítéssel, a családi napközi rendszerének fejlesztésével, valamint a célzott támogatásokkal segíti az állam a gyermekes anyák könnyebb újbóli munkába állását. "
A bölcsődei férőhely növelése komoly feladat: az Szociális és Munkaügyi Minisztérium is elismeri, hogy körülbelül 300 ezer bölcsődés korú gyermek több mint 10%-a részesül bölcsődei ellátásban. Ennek az aránynak a növelését indokoltnak tartják, melyhez a jelenlegi férőhelyek számát mintegy 8-10 ezerrel kellene növelni.
"Komplex, célzottabb foglalkoztatási programok segítik a hátrányos munkaerő-piaci helyzetben lévők - alacsony végzettségűek, 50 év felettiek, a nők és a romák - visszatérését a munkába."
A Magyar Tudományos Akadémia szociológusai szerint az uniós forrásokat kellene átcsoportosítani, és gazdaságilag ésszerű közmunkaprogramokat beindítani belőlük. Úgy látják: az önkormányzatokhoz nem érkezik annyi pénz, hogy munkaeszközt, vagy egy esetleg létrehozandó projekthez szakembert is fizethessen, így csak azok a munkák maradnak, amelyek sem szakértelmet, sem munkaeszközt nem igényelnek. Pedig a szakemberek úgy látják: lennének értelmes közmunkák, például a vízgazdálkodásban, árvízvédelemben vagy a mezőgazdaságban - igaz, az ilyen projektekre lényegesen több pénz kell.
"A nehéz helyzetben lévő devizahitelesek terhei a forint stabilizálódása és a bankokkal kötött megállapodások révén nem növekednek tovább."
Szintén az MTA szakértőinek véleménye, hogy több tízezer család van bajban, és ezek nem a devizahitelek miatt kerültek ilyen helyzetbe, hanem már régóta nem bírják fizetni a közüzemi vagy egyéb tartozásaikat. Ebben a hónapban csak a budapesti kilencedik kerületben háromszáz kilakoltatásról tudunk - mondta Ferge Zsuzsa szociológus, aki szerint egy válságalap létrehozása is szükséges lenne.
Ugyanakkor a kabinet tovább egyeztetne a pénzintézetekkel a hitelesek megsegítéséről: A devizahitelesek érdekében ismét tárgyalna a bankokkal a kormány