Pénzcentrum • 2009. április 15. 09:30
A világ minden területen rosszabbodtak a pénzügyi állapotok a hitelválság hatására, Januárban 22 országot minősített le a Coface, most 47 ország besorolását rontotta le, vagy helyezte őket negatív megfigyelési listára köztük Magyarországot is.
A tizenhárom fokozatú skálán a legtöbb ország egy hellyel csúszott vissza, azonban a leginkább érintett országok, mint Spanyolország, Nagy-Britannia vagy Írország két helyezésnyi visszaeséssel kénytelenek szembesülni. Csak pár régió - India, Brazília, Kína, a közel-keleti országok és az észak-afrikai régió - volt képes megőrizni korábbi besorolását. Ha Magyarországon nem hajtják végre a megszorító csomag intézkedéseit, az ország még mélyebbre csúszik az értékelésben, és még kevésbé lesz vonzó a befektetők szemében.
Magyarország
Legutóbbi értékelésében a Coface Magyarországot is negatív megfigyelés alá helyezte, most a leminősített országok között áll, így A3-ról A4-re változott az országkockázati besorolás. "Magyarország esete nem egyedi, az egész régiót leminősítették a világgazdasági válság hatására. Ez egy globális válság régiós hatása" - mondta el Dercze Zoltán, a Coface Hungary országigazgatója. Ez a vállalkozások szempontjából azt jelenti, hogy árazásban és limitben is a rosszabb kategóriába kerül az ország.
Nincs jelentős változás a magyar a vállalkozások helyzetében, állítja Dercze. A magyar vállalkozások továbbra is alultőkésítettek, és ez a mostani hitelszűkében finanszírozási problémákkal is jár. Jelentős probléma, hogy a magyar export közel 30 százaléka Németországba irányul, ahol ugyancsak gazdasági lassulás tapasztalható, így az exportorientált magyar cégek a jóval kisebb megrendelésállomány problémájával szembesültek. Ha a német gazdaság lassul, akkor a magyar annál is nagyobb mértékben hanyatlik. Így aztán nem meglepő, hogy a magyar GDP a legújabb előrejelzések szerint akár 5 százalékkal is csökkenhet az idén.
Dercze úgy véli, hogy ebben a helyzetben a túlélés érdekében a magyar vállalkozásoknak muszáj annyira leszorítani költségeiket, amennyire az lehetséges. A vevőkockázatra is nagyobb gondot kell fordítani, állítja Dercze. Mivel a vevők igencsak elhúzzák a fizetést a szállítók irányába, ezért a céginformáció-vásárlás, és a hatékony kinnlevőség-kezelés életbevágóan fontos ilyen helyzetekben.
A magyar fizetésképtelenségi eljárások száma, és ezen belül a felszámolások száma 15-20 százalékkal nőtt meg 2009 első negyedévében 2008 hasonló időszakához képest. Emellett a Coface azt tapasztalta, hogy Magyarországon még lassabban fizetnek a vevők. Globális felmérések szerint az összes vállalati hitel négyötöde az egymás közötti számla kifizetések csúsztatása, csak egyötöde banki alapú, de Magyarországon is hasonló ez az arány, teszi hozzá Dercze.
A magyar gazdasági szektorok közül a leginkább veszélyeztetettek továbbra is a nagykereskedelem, a kiskereskedelem, az építőipar, az autóipar bizonyos területei - például az autóipari beszállítás, az autókereskedelem, valamint a szórakoztatóelektronika és a logisztika; ezen belül is a fuvarozás. Igazából viszonylag biztonságos helyzetben az energiaipar és a telekommunikációs szektor van, állítja Dercze.
Dercze véleménye, hogy a legnagyobb problémánk a régió többi szereplőjéhez képest, hogy Magyarország a válságba igen rossz költségvetési helyzettel lépett be, így igen kicsi a mozgásterünk. Nagy-Britanniában komoly állami vásárlásokkal próbálják élénkíteni a piacot, ezt kötvénykibocsátással finanszírozzák, és ezek vonzóbbak lehetnek, mint a magyar kibocsátás, hiszen lényegesen kisebb a kockázat. További probléma, hogy a magyar GDP igen nagy részét adja az export, a belső fogyasztás aránya ehhez képest kicsi. Így igazából a magyar gazdaság csak akkor indul be, ha a német gazdaság is felpörög. Újabb probléma, hogy mivel a magyar költségvetés teljesen el van adósodva, nem tudja úgy stimulálni az állami megrendeléseken keresztül a gazdaságot, mint az történik Szlovákiában, vagy Csehországban.
Dercze szerint ha valóban megindulnak a meghirdetett megszorító lépések és működnek, valamint ha stratégiai döntések születnek - vélhetően csak a választások után - akkor nem csúszunk tovább. De az a minimum, hogy a válságintézkedéseket végre kell hajtani, különben belátható időn belül B kategóriába kerülünk. Az meg nem olyan vonzó befektetési kategória, és nagy költségekkel jár. Dercze úgy véli, hogy el kell érni, hogy a magyar munkaerő olcsóbb legyen, ugyanis jelenleg túl nagy terhek rakódnak a bérekre, és így nem túl versenyképesek. A versenyképes munkabérek esetén újra megindulnának a beruházások, és az húzná a helyi gazdaságot.
A BRIC-országok: kevéssé fog rajtuk a válság
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A krízissel szemben leginkább ellenállónak bizonyuló országok közé tartozik Brazília, India és Kína. India A3-as besorolása tulajdonképpen 2004 decembere óta nem változott. Mivel az ország gazdaságának motorját a továbbra is a belső kereslet jelenti, így a nemzetközi kereskedelem hanyatlása kevéssé hat rá. Az indiai cégek a legkisebb mértékű lassulással szembesülnek a BRIC országok közül, amely számszerűleg 5 százalékos növekedést jelent 2009-ben, ami 4 százalékponttal kevesebb, mint 2007-ben.
A több lábon álló gazdasággal rendelkező Brazília 2006 decembere óta őrzi A4-es besorolását. Mindemellett a külföldi devizában felvett hiteleknek nem volt olyan mértékű káros következménye, mint Közép-Európában.
A januárban negatív megfigyelési listára helyezett Kína esetében a Coface továbbra is fenntartja az A3-as besorolást, mivel a kínai vállalkozások sérülékenyekké váltak a túl nagy kihasználatlan kapacitás és az öldöklő verseny generálta árrés-csökkenés miatt. Ugyanakkor a gazdaságélénkítő csomag elfogadása és az első negyedév pozitív jelei - a hitelezés bővülése és az ipari termelés növekedése - miatt a Coface nem rontotta az ország besorolását.
A három másik BRIC országgal ellentétben Oroszországot súlyosan érintette a válság. Az előrejelzések szerint a GDP növekedés lassulása eléri a 11 százalékpontot, azaz a 2007-es 8,1 százalékos gyarapodással szemben 2009-ben 3 százalékos visszaeséssel számolhat. Az orosz cégeknek igen jelentős mennyiségű adóssága van külföldi devizában, ezért a hitelválság roppant súlyosan érinti őket. Mivel a Coface 2009 elején is fizetésképtelenségeket regisztrált, ezért úgy döntött, hogy Oroszország besorolását C-re rontja.
Közel-Kelet és Észak-Afrika: a nyugalom szigete, vagy késleltetett hatás?
A francia cégek legjelentősebb partnereinek számító észak-afrikai cégek viszonylag jól viselik a válságot. Tunézia és Marokkó több lábon álló gazdaságokkal rendelkezik, bankrendszerük pedig igen alacsony mértékű kitettségű a rossz befektetések hatásainak. Mindezidáig a Coface nem érzékelt semmiféle romlást a cégek fizetési kötelezettségeivel kapcsolatban. A válság kitörésekor Észak-Afrika és a Közel-Kelet olajtermelő országai erős pénzügyi pozíciókkal rendelkeztek az olajtermelés 2003 és 2008 közötti virágzásának köszönhetően, ebből pedig az egész régió profitált. Ezért a térség kockázati besorolása változatlan maradt.
"A válság 2009 első felében éri el csúcspontját"- állítja Francois David, a Coface elnöke. "A Coface forgatókönyve szerint a válság 2009 második felében érhet véget, amikor végre megáll a világgazdaság növekedésének lassulása. Úgy véljük, hogy a fejlődés 2010 elején indulhat meg, ez azonban lassú és hosszadalmas lesz a versenyszférában elhúzódó adósságrendezés miatt, legyen szó akár magánszemélyek vagy akár cégek pénzügyeiről.