Pénzcentrum • 2009. április 8. 05:55
Az utóbbi időben egyre hangosabb vita alakult ki, bevezethetik-e az Európai Unió kisebb, keleti tagországai az eurót gyorsított ütemben, hogy a közös valuta biztonságába húzódva vészeljék át a válságot. Miközben az Európai Központi Bank igyekszik minden ilyen irányú ötletet elhárítani, Montenegróban már 2002 óta az euró a hivatalos fizetőeszköz...
Sőt, nem is Montenegró az egyetlen olyan állam, melyben annak ellenére az euró a hivatalos fizetőeszköz, hogy nem tagjai az EU-nak. Andorra esetében érthető a helyzet, hiszen a Spanyolország és Franciaország közé zárt pireneusi miniállam korábban is a két nagy szomszéd pénznemeit használta. Saint Barthélemy és Saint Martin karib-tengeri szigetei szorosan kötődnek Franciaországhoz, illetve Hollandiához, így szintén jogos esetükben az euró használata. A Ciprus szigetén található brit Akrotiri és Dhekelia tengerészeti bázisok pedig annak köszönhetően használnak eurót az angol font helyett, hogy gördülékenyebb legyen a kereskedelem Ciprussal. Koszovó és Montenegró viszont a szerb államtól való különválás jegyében választotta magának az eurót (illetve korábban a német márkát, hiszen a volatilis dínárral szemben már korábban is ebben a pénznemben folyt a nem hivatalos elszámolás.)
Mivel Montenegró a Szerbiától történt 2006-os különválás után nem kívánt a szerb kormánnyal és a Szerb Nemzeti Bankkal egyeztetni a pénzügyi kérdésekben, megkeresték Németországot, hogy segítenék-e az országban az euró bevezetését, mivel korábban úgyis a német márka volt a legelterjedtebb fizetőeszköz az országban. A németek ebbe azzal a feltétellel egyeztek bele, hogy minden banki műveletnek Németországba kell befutnia,és ez után a kitérő után érhet vissza a pénz a céljához, így a montenegrói bankrendszer gyakorlatilag egy német állammá tette az országot.
Maga a folyamat is hihetetlen bonyolult volt, hiszen az országban még fellelhető német márkákból ki kellett válogatni a hamisakat - amiből nem kevés forgott közkézen - majd teherautón Németországba szállítani és helyettük eurót hozni. Különösen aprópénzből volt kevés, márpedig annak elterjedése nélkül hirtelen hihetetlenül megugrott volna az infláció.
De nézzük, hogyan hatott a válság az országra! Nos, ahogy az kis államokkal lenni szokott, a nehézségek itt is hatványozottan jelentkeztek. Az ország bevételének jelentős százalékát a turizmus adja - megfordult már itt Sophia Lorentől kezdve Madonnán át Pamela Andersonig mindenki. Az idei évre azonban legalább 15 százalékos visszaeséssel számolnak az elemzők, aminek nyomán az is előfordulhat, hogy a tavaly még nyolc százalékkal bővülő gazdaság idén stagnálni, vagy enyhén zsugorodni fog. A Wiener Institut für Internationale Wirtschaftsvergleiche előrejelzése szerint a montenegrói gazdaság idén 2,0 százalékkal zsugorodik majd, jövőre stagnál, 2011-ben pedig 2,0 százalékkal hízik majd. (Ugyanez a cég Magyarország számára, -5,0; 0,5 és 3,0 százalékos GDP-teljesítményt jósol a 2009-2011-es időszakra.)
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Euró ide vagy oda, az eleddig szufficites költségvetéseket produkáló ország - melyben azért virágzik a korrupció és a feketegazdaság - kénytelen volt a Nemzetközi Valutaalaphoz fordulni, hogy 200-300 millió euróval helyrebillentse az egyensúlyt. Bár ez az összeg hihetetlenül kicsi egy nyugati állam számára, mégis nagyjából a 650 ezer lakosú állam GDP-jének 10 százalékával egyenértékű összeg. Bár az IMF-hitel nyilván nagyban rontotta az ország renoméját, Igor Luksics pénzügyminiszter mégsem festené az ördögöt a falra. Mint mondta, a kis gazdaság előnye, hogy egy-két nagyobb állami tranzakció is alapvetően át tudja írni a büdzsét. Ha például sikerülne az állami energiacég, az Elektroprivreda Crne Gore egy részét értékesíteni, máris pluszba lehetne fordítani a jelenleg 27,5 százalékos költségvetési hiánnyal küszködő gazdaságot. A miniszter egyébként az idei évre 0 és 2,5 százalék közötti pozitív gazdasági eredményt vár az országban. Láthatóan tehát az eurót önkényesen bevezető országban sem fenékig tejfel az élet válság idején, arra azonban mérget lehet venni, hogy a lakosság kevésbé aggódik a felvett hiteleinek törlesztőrészlete miatt. Azok ugyanis euróban denomináltak, más kérdés, hogy az ingatlanárak iszonyatos ingadozása miatt ott is akadnak olyanok, akik a valós piaci értéknél jóval magasabb összeg után fizetik havonta a törlesztőt.