Pénzcentrum • 2009. április 6. 15:30
Hazánkban az emberek alapvetően egyházi és családi ünnepnek tartják a húsvétot, de sokan hangsúlyozzák hagyományőrző, a népszokásokat felelevenítő jellegét is. Mozgalmas napok elé nézünk a hétvégén, a felnőttek több mint fele lesz aktív részese a locsolkodásnak, négytizedük elmegy valamilyen szabadidős rendezvényre, s ugyanennyien vesznek részt misén, istentiszteleten.
A válság begyűrűzését mutatja, hogy a családok egyharmada kevesebbet szándékozik költeni, mint tavaly ilyenkor s minden negyedik munkavállaló az ünnepek alatt is dolgozik valamennyit - ezek a legfontosabb megállapításai annak a közvélemény-kutatásnak, amelyet a Business Superbrands-díjas Szonda Ipsos végzett 2009. április elején. A felmérés telefonos módszerrel, 1000 fő megkérdezésével készült, ők együttesen a magyar felnőtt népességet reprezentálják.
A lakosság legnagyobb csoportja, 35% számára a húsvét mindenekelőtt egyházi ünnep, Jézus Krisztus keresztre feszítésére és feltámadására emlékeznek. Különösen az idősebb korosztályok és a falvakban élők körében telítődik a fogalom ezzel a tartalommal: több mint négytizedük elsősorban vallási eseményként éli meg a húsvétot. Sokak, az emberek 30 százaléka számára ez az ünnep főképpen családhoz kötődik, a különböző generációk találkozását, a familiáris összetartozást szimbolizálja. A lakosság 21 százaléka elsősorban a népszokások továbbélését, a hagyományok őrzését látja a húsvét legfontosabb összetevőjének, s ez a nézet főképpen a férfiak között elterjedt - 29 százalékukat jellemzi.
A locsolkodás maradandó szokás s korántsem csak a gyerekek húsvét hétfői elfoglaltsága. A férfiak 59 százaléka tervezi, hogy kölnivel vagy vízzel hinti a hölgyeket, utóbbiak 49 százaléka számít is rá, hogy az erősebbik nem képviselői ily módon fognak kedveskedni (így összességében 54 százaléknyian lesznek részesei locsolkodásnak). Leginkább a húszas, harmincas korosztályok őrzik ezt a népszokást (62 százalékuk). Bár vidéken többen locsolkodnak, mint Budapesten, de az eltérés nem számottevő (55 illetve 49 százalék).
Az emberek 39 százaléka húsvétkor elmegy valamilyen egyházi szertartásra. Ez főképpen a falvakban lesz majd gyakori, ahol minden második ott lakó részt vesz misén vagy istentiszteleten. Az idős emberek körében is nagymértékben (47 százalékukra) jellemző, hogy ebben a formában emlékeznek Jézus feltámadására. A húsvéti körmenet kevésbé elterjedt, a lakosság 17 százaléka tervezi, hogy résztvevője lesz ilyen eseménynek. Ez a szándék is inkább a korosabbak és a községekben élőkre jellemző - egynegyedükre. A lakosság 37 százaléka a húsvéti napokon szabadidős programokat választ. Különösen a diplomások (53 százalékuk), a fiatalok (46 százalékuk) és a vidéki városok lakói (43 százalékuk) részesíti előnyben a kikapcsolódást.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A húsvét a munkavállalók többsége számára háromnapos ünnep: 54 százalékuk nagyszombattól hétfőig tartja. A dolgozók bő tizede - 13 százaléka - egy hosszú hétvégét tervez, már pénteken sem fog dolgozni. Ha nem is sokan, de olyanok is vannak, akik még ennél is hosszabb, legalább 5 napot pihennek egyhuzamban - arányuk 7 százalék. A munkavállalók 24 százaléka arra számít, hogy legalább egy napot az ünnepek alatt is dolgoznia kell.
A családok fele bízik abban, hogy idén is tud legalább annyit költeni húsvét előtt és az ünnepek alatt, mint a korábbiakban. Ugyanakkor a háztartások egyharmada óvatos, ebben az évben a megszokottnál kevesebbet, kevesebbért vásárol. Különösképpen az alsó-, alsóközép társadalmi rétegek és az idősebbek húzzák összébb a nadrágszíjat: négytizedük visszafogja magát az üzletekben.