Világgazdaság • 2009. március 9. 10:00
Szigorúbb lesz a lobbitörvény a közhatalmi döntéshozókkal: számukra is előír kötelezettségeket, amelyek elmulasztása komoly szankcióval jár. Fontos változás, hogy nem lobbizhatnak egyesületek mögé bújva például a cégek, azaz szűkebb lesz a törvény hatálya alá nem tartozó érdek-képviseleti szervek köre.
A hivatalnál nyilvántartásba vett lobbisták száma jelenleg ugyan meghaladja a kétszázat, de nem folyik törvény szerinti befolyásolás. A lobbisták és a közhatalmi döntéshozók is folyamatosan megszegik a szabályokat, elodázzák például a jelentéstételt. A korrupció elleni hatékonyabb fellépés megköveteli a törvény módosítását, amelyet a szakma, de maga az igazságügyi hivatal is jó ideje szorgalmaz.
A tervezet rögzíti a közhatalmi döntéshozók kötelezettségeit, és szankcionálja mulasztásaikat. Így a megkeresettnek írásban kell tájékoztatni a szerv vezetőjét arról, ha valaki nem a törvényben foglaltak szerint - például lobbiigazolvány nélkül - próbálja meg a befolyásolást. A vezető pedig az igazságügyi hivatalnak jelenti az esetet. Amennyiben a szerv ennek vagy egyébként más törvényi előírásnak nem tesz eleget, bírsággal sújtható.
Már a jogszabály megszületésekor sokan kifogásolták, hogy a szabályozás nem terjed ki az érdek-képviseleti szervekre. Így bármelyik gazdasági szervezet - ő maga háttérben maradva - például akár egy sebtében létrehozott egyesület útján igyekezhet érvényre juttatni az érdekeit. A leendő szabályozás alapján viszont csak azok az érdekképviseletek - például szakszervezetek, szakmai kamarák, egyéb szervezetek, testületek - lobbizhatnak majd, amelyeknek jogszabály teremt alapot a döntésbefolyásoláshoz.
Az érdekkijárás a teljes nyilvánosság előtt folyik majd, ez nagyon fontos garanciális elem. A törvény ugyanis megköveteli, hogy emlékeztető készüljön bármilyen közhatalmi döntés befolyásolását célzó tevékenységről és azt három munkanapon belül a megkeresett szerv honlapján közzé kell tenni. A törvénymódosítás az elképzelések szerint július 1-jén lépne hatályba.