Pénzcentrum • 2009. január 29. 12:10
Az elmélyülő gazdasági válság hatására a cégek első számú vezetői körében a pesszimizmus vált uralkodóvá valamennyi földrajzi térségben és üzleti szektorban. A vállalatvezetők 70 százaléka úgy gondolja, hogy vállalatukat érinteni fogja a válság. Legvalószínűbben a bank-, közmű-, építő-, szórakoztató- és autóipari szektorok vállalatai lesznek érintettek. A vállalatvezetők csak lassú, fokozatos fellendülésre számítanak a következő három év során - derül ki a PricewaterhouseCoopers 12. Éves Globális Vezérigazgatói felméréséből.
Rekordmélységbe zuhant a vezérigazgatók magabiztossága: világszerte csupán 21 százalékuk állította, hogy bizakodással tekintenek árbevételeik növekedésére 2009-ben, ami a PwC tavalyi, hasonló felméréséhez képest 50 százalékos visszaesés. A vállalatvezetők több mint negyede kifejezetten pesszimista kilátásokkal tekint az előttünk álló esztendőre. A PricewaterhouseCoopers szakértői a 2008 IV. negyedévében 50 országban közel 1200 felsővezetői interjút készítettek, ebből 500-at Európában. A felmérésben magyarországi cégvezetők is részt vettek, az eredményeket a PwC vezetői január 28-án hozták nyilvánosságra, a svájci Davosban megrendezett Világgazdasági Fórumon.
"A recesszió intenzitása megrázkódtatást okozott a vállalatvezetők lelkében és globális bizalmi válságot hozott létre. A vállalatoknak immár a hitellehetőségek elapadása, a befagyott tőkepiacok és a megcsappanó kereslet okozta gondokat kell leküzdeniük. A vállalatok első emberei leginkább cégeik pillanatnyi túlélése miatt aggódnak" - nyilatkozta Samuel A. DiPiazza, a PricewaterhouseCoopers globális vezérigazgatója.
"A recesszió súlyosságát és időtartamát nehéz megjósolni. A vállalatvezetőknek kettős cél érdekében kell egyensúlyozniuk: egyrészt sikeresen kell kezelniük a lassulást, másrészt felkészülten kell várniuk a gazdasági fordulatot" - fűzte hozzá.
A vállalatvezetők a hosszú távú növekedés tekintetében is borúlátóbbak világszerte, véleményük szerint a fellendülés kifejezetten lassú lesz. Mindössze 34 százalékuk mondta, hogy nagyon bízik a növekedésben a következő három év folyamán. Ez az érték 42 százalékos csökkenést jelent tavalyhoz képest, amikor a vezérigazgatók még épp, hogy csak érzékelni kezdték a hitelválság globális gazdaságra gyakorolt hatását.
A felmérés rávilágított, hogy a pesszimizmus uralkodóvá vált valamennyi földrajzi térségben és üzleti szektorban. Észak-Amerikában és Nyugat-Európában a vezérigazgatók mindössze 15 százaléka fejezte ki bizalmát az előttünk álló év növekedési kilátásai tekintetében. Közép- és Kelet-Európában 21%, az ázsiai, csendes-óceáni térségben 31% és Latin-Amerikában 21 százalékuk vélekedett hasonlóan.
A kockázati tényezőket firtató kérdésre a cégvezetők a következő válaszokat adták: a recesszió a világ legnagyobb gazdaságaira gyakorolt negatív hatása (85%); a tőkepiacokon bekövetkező törések (72%); a túlszabályozottság (55%); az energiaköltségek (50%); illetve a tehetségek, szellemi kapacitás hiánya (46%).
A bankszakma válsága mindent áthat
A vezérigazgatók arra számítanak, hogy a bankszektor világszerte tapasztalható válsága komoly hatást gyakorol az üzleti világra. A vállalatvezetők 70 százaléka azt mondta, hogy vállalatukat közvetlenül érinteni fogja a válság. Közülük is közel 80% állította, hogy magasabb finanszírozási költségekkel kell szembenézniük, illetve csaknem 70 százalékuk állította, hogy ennek eredményeként el fogják halasztani tervezett beruházásaikat. A vezérigazgatók szerint legvalószínűbben a bank-, közmű-, építési-, szórakoztató- és járműipari szektorok vállalatai lesznek érintettek. Azok a vezérigazgatók, akiknek a vállalatai növekedésre számítanak, úgy nyilatkoztak, hogy ezt elsősorban belső készpénzmozgással finanszírozzák majd és csak ezután a hitel-, és értékpapírpiacokról.
Hosszú távon kell gondolkodni
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A jelenlegi gazdasági körülmények súlyossága ellenére a cégvezetők továbbra is aggódnak hosszú távú igények miatt. A tehetséges szakemberek rendelkezésre állása még mindig létfontosságú: csak 26 százalék nyilatkozta, hogy a következő évben létszámleépítést terveznek, míg 35 százalék a dolgozói létszám szinten tartását tervezi.
A vezérigazgatók 72%-a azt prognosztizálta, hogy a természetes erőforrások a jövőben egyre nagyobb feszültséget okoznak majd. A válaszadók szerint a szén-alapú energiafüggőség (61%), a klímaváltozás (56%), a túlnépesedés (55%) és az ivóvíz hiánya (50%) gyakorol majd hatást a gazdaságra. A válaszadók nagyjából 75 százaléka állította, hogy már most is reagálnak ezekre: új termékeket, szolgáltatásokat fejlesztenek és módosítják működésüket. Több mint felük számol azzal, hogy ilyen irányú beruházásaik megtérülése a következő egy évben kezdődik.
Az energiakérdés és a tehetségek megtartása
A vállalatvezetők a világ minden részén azt nyilatkozták, hogy céljaik között nemcsak vállalkozásaik fenntartása, hanem a gazdasági fellendülésre való felkészülés is szerepel. Összességében véve több mint 80 százalékuk állította, hogy működésük hatékonyabbá tételével lépéseket tesznek az energiaköltségek csökkentése érdekében, illetve több mint 50% alternatív energiaforrásokat is keres. A vállalatok ezen kívül technológiai beruházásokkal próbálják csökkenteni energiafüggőségüket és igyekeznek biztosítani jövőbeni energiaellátásukat.
A tehetségek felkutatása és megtartása szintén kiemelt prioritás. A válaszadók közel 70 százaléka említette az elvárt készségekkel rendelkező jelöltek hiányát, mint komoly kihívást.
A vállalatvezetők a tehetséggel kapcsolatos kihívások leküzdésére olyan stratégiákat említettek, mint a rugalmasabb munkakörnyezet kialakítása, a kulcsfontosságú munkatársak átcsoportosítsa és a társadalmi tevékenységekben való részvétel.
Megcsappanó fúziók és felvásárlások - a közös vállalatoké a jövő?
A fúziós és felvásárlási tevékenység drasztikusan visszaesett. A válaszadók mindössze 20 százaléka mondta, hogy az előző évben ilyen tranzakciót bonyolítottak. A fúziók, felvásárlások csökkenése legerősebben az ázsiai és kelet-európai feltörekvő gazdaságokban mutatkozott. A kulturális különbségek, a váratlan költségek és az üzletkötési érték teljesítése volt a vezérigazgatók három leggyakoribb aggálya a fúziók és felvásárlások kapcsán.
Megugrott viszont azoknak a vezérigazgatóknak a száma - különösen Nyugat-Európában és Dél-Amerikában -, akik azt vallják, hogy a közös vállalatok szerepe nagyobb lesz a határokon átívelő növekedésben, mint a fúzióké, felvásárlásoké. Ebben tükröződhet a közös vállalatokhoz kötődő alacsonyabb költség- és kockázat szint.
Az állam szerepe
Noha a vezérigazgatók 55 százaléka továbbra is aggódik a túlszabályozás, mint a növekedés egyik gátja miatt, ugyanakkor közel felük azt is állítja, hogy a kormányok nem tettek eleget ahhoz, hogy egészséges munkaerőpiac alakuljon ki, továbbá 38%-uk szerint a kormányok többet tehetnének az infrastruktúra fejlesztése érdekében is. Ezen túlmenően a vállalatvezetők több mint 80 százaléka az egyértelmű, következetes kormányzati politikákat tartja kedvezőnek a klímaváltozás kezelése terén, de csak 28 százalékuk hiszi, hogy kormányuk kidolgozott ilyen irányelveket.