Drávucz Péter • 2025. január 22. 12:59
A tavaly decembertől módosított, a csődeljárásról szóló, 1991. évi IL. törvény rendelkezései szerint a felszámolási eljárás megindításához az adósnak legalább egymillió forint tőketartozással kell rendelkeznie. Ez az összeghatár kezdetben 200 ezer forint volt, majd egy 2021-es törvény alapján 400 ezer forint, ezekhez képest az egymilliós összeg már jóval jelentősebb. Ám az egész gazdaságot tekintve nem biztos, hogy ez jó irány, mert adott esetben erősítheti a nemfizetések rendszerét – mondta el a Pénzcentrumnak a szakértő.
A bíróság.hu szerint a módosítás egyrészt a veszélyhelyzeti törvény leválasztásra vonatkozó átmeneti rendelkezésének további egy évvel való fenntartását szolgálja. A vonatkozó rendelkezés a stratégiailag kiemelt jelentőségű felszámolási eljárásban 2024. december 31. napja helyett 2025. december 31. napjáig lehetővé teszi a felszámoló által az adós vagyonának a felszámolási eljárás alatti gazdasági tevékenység folytatására, és egyben, önállóan működőképes egységként értékesítésére alkalmas részének leválasztással történő működtetését.
Fordulat a felszámolási eljárásoknál
Az Allianz Trade adatai szerint 2024 első félévében 8650 felszámolási eljárás indult, amely kevesebb, mint 2023 első félévben, ám még mindig több mint 2022-ben egész évben volt, akkor ez a szám 8413 volt. Továbbra is az építőiparban és a kiskereskedelemben működő cégek a leginkább érintettek, a mezőgazdaságban viszont, bár kevesebb ugyan a felszámolás, ám az ágazatnak megvannak a maga sajátos bajai. 2024 első félévében végre csökkent a felszámolási eljárások száma az előző év, hasonló időszakához képest, vagyis megfordult az elmúlt években tapasztalt növekedési trend.
A gazdasági szereplők nehéz helyzetében nézőpont kérdése, hogy mennyire jelent segítséget a követelések érvénesítésének jogszabályi szinten történő nehezítése – mondta el a Pénzcentrumnak Pajor Dávid ügyvéd. A csődeljárásról szóló 1991. évi IL. törvény rendelkezései szerint a felszámolási eljárás megindításához az adósnak legalább 200 ezer forint tőketartozással kell rendelkeznie; ezt a szabályt módosította a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. tv. először 400 ezer forintra, majd 2024. december 6-tól kerek egymillió forintra.
És ezen a ponton fordul át a szabály a hitelezők védelméből az adósok védelmére, ami az egész gazdaságot tekintve nem biztos, hogy jó irány. A felemelt értékhatártól kezdve ugyanis a jogszabályok nem a normális gazdálkodást segítik és az átmeneti, kisebb fizetési nehézségbe került cégeket védik, hanem a nemfizetések rendszerét és láncolatát vezethetik vissza a gazdaságba. Felvetődik a hitelezők oldaláról, hogyan lehet mégis elejét venni a nemfizetések láncolatának? – tette fel a kérdést a szakértő.
Az átmeneti szabály jelenleg 2025. december 31-ig hatályos, azonban a gyakorlatot tekintve eddig minden évben meghosszabbították a határidőket. Az összeghatár emelése a felszámolási eljárás megindítására vonatkozik, aminek előfeltétele az adóshoz címzett felszólítás, amely a felszámolás megindításának terhével történik. Erre viszont nem vonatkozik az összeghatár, csak az a követelmény, hogy a követelés alapjául szolgáló számla fizetési határidejét követő 20 nap elteltével lehet ezt megküldeni.
Ennek a felszólításnak az a joghatása, hogy ennek kézhezvételét követően az adós nem vitathatja az érvényesített követelés alapjául szolgáló számlát (fizetési kötelezettséget) a felszámolás megindítására vonatkozó kérelem tekintetében. Tehát a bíróság innentől nem vizsgálja az adós kifogásait a követelés jogalapjával szemben (azt egyéb perben tudja az adós érvényesíteni) - ha az adós el akarja kerülni a fizetésképtelenségének megállapítását és felszámolásának elrendelését, a teljes tartozást meg kell fizetnie kamatostul, költségestől.
Tehát, ha a csődtörvény 27. § (2b) bekezdés szerinti 200 ezer forintos összegre vonatkozóan küld például egy jogi képviselő felszólítást, az alapján 2025. december 31-ig nem lehet felszámolást kezdeményezni, de ha az átmeneti szabályok hatályukat vesztik, minden további felszólítás nélkül be lehet adni a felszámolási kérelmet - a fentiek szerinti felszólításnak és vitatási tilalomnak nincsen érvényességi ideje. Ilyen módon ez egy rejtett fenyegetést fog az adósra jelenteni.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Az adósokat más módon sokkal eredményesebben is lehet segíteni, mint például az úgynevezett szerkezetátalakítási eljárással, amely 2022. óta elérhető és a kevésbé életképes csődeljárás érdemi alternatívájaként jelent meg – húzta alá Pajor Dávid. Ennek keretében az adós maga tudja megválogatni, hogy mely hitelezőivel szemben kér fizetési moratóriumot, egyben fizetési nehézsége nem jelenik meg azon harmadik személyekkel szemben, akik nem kerültek bevonásba az eljárásba.
Alvó cégekhez kapcsolódnak a követelésbehajtási ügyek
A kárkifizetések darabszámának megoszlása is jelzi az egyes szektorok nehézségeit. 2024 első félévében az Allianz Trade több mint 150 esetben fizetett kártérítést ügyfelei részére, ezek 39 százaléka az építőipart, 19 százaléka a nagy- és kiskereskedelmi szektort, 15 százaléka pedig fuvarozócégeket érintett.
A követelésbehajtási ügyek száma is jelentősen változott: 2024 első felében összesen 709 követelésbehajtási ügyet indított az Allianz Trade, amelyek összesen 3,7 milliárd forintos követelést érintettek. Ezek közül 572 eset a legkisebb, 0-5 millió forintos kategóriába esett, 78 eset tartozott az 5-15 milliós sávba, míg 59 esetben 15 millió forint feletti összegről volt szó.
A mezőgazdasági vállalkozások esetében a sajátos működési körülmények egyedi fizetési nehézségeket idéznek elő, azonban a felszámolási eljárások száma továbbra is mérsékelt. 2024 első felében valamivel több, mint 100 mezőgazdasági vállalkozás került felszámolás alá, ami azt mutatja, hogy a mezőgazdasági szektor egyedi kihívásai ellenére sem tapasztalható jelentős növekedés a felszámolások számában az előző évekhez képest.
A magyar fizetésképtelenségi esetek 52 százaléka 0 forint árbevételű, vagy alvó cégekhez kapcsolódik, míg további 40 százalék a 200 millió forint alatti árbevételű vállalkozásokat érinti. Ezek az adatok is alátámasztják, hogy a fizetésképtelenségi eljárások hazánkban még mindig elsősorban a kisebb, alacsonyabb árbevételű, illetve alvó vállalkozásokat érintik, miközben a nagyvállalati körben a felszámolási eljárások száma továbbra is mérsékelt maradt.