Pénzcentrum • 2024. december 3. 04:00
Az elmúlt két hónapban a kormány az új gazdasági akcióterv keretében a zászlójára tűzte a kis- és középvállalkozások megerősítését - írja közleményében a GKI Gazdaságkutató Zrt.
Az elmúlt két hónapban a kormány az új gazdasági akcióterv keretében a zászlójára tűzte a kis- és középvállalkozások megerősítését. A kormány nem folytatott erről érdemi szakpolitikai vitát, és bár kecsegtetőnek hangzik az új kezdeményezés, hiányzik az ok-okozati levezetés, illetve az eddigi (hasonló) intézkedések érdemi értékelése (tényellentétes vizsgálat).
Mi miatt kell kifejezetten a kkv-kat támogatni? A kkv-k külső támogatása vagy azt jelenti, hogy gyengélkedik a szektor, és meg kell menteni, vagy komperatív hátrányban van a nagyvállalatokhoz képest, és a jó fejlesztési lehetőségek ellenére nem jutnak megfelelő forrásokhoz. Ezért a hatásvizsgálat előtt érdemes megvizsgálni a kkv-k helyzetét.
2023-ban 240 ezer 1 főnél nagyobb vállalat működött Magyarországon, ami az elmúlt évtized második legnagyobb értéke. A cégek túlnyomó részét (85%-át) a 2-9 közötti foglalkoztatottal működő mikróvállalkozások tették ki, miközben a nagyvállalatok aránya 0,4% volt. Másik oldalról a munkavállalók 65%-át foglalkoztatja a kkv-szektor, azon belül a mikróvállalkozások (2-9 fő) 26%-ot, kisvállalkozások (10-49 fő) 22%-ot, középvállalkozások (50-249) 17%-ot, a maradék 35%-ot pedig a nagyvállalatok (250 fő felett) foglalkoztatják.
Annak, hogy milyen piaci lehetősége van egy vállalatnak, egyik indikátora, hogy tudnak-e exportálni. A külföldi piacok, ami általában az nyugat-európai országok körét fedi, magasabb árszínvonallal rendelkeznek, általában magasabb minőséget is várnak el, ráadásul túlnyomóan Eurozóna tagjai, így eurót használnak, tehát jövedelmezőbb és stabil felvevőpiacnak tekinthető a magyar cégek számára.
Az export súlya az árbevételből a mikróvállalkozásoktól a nagyvállalatok felé haladva egyre nagyobb (rendre 11%; 17%; 27; 51%), ami azt is jelenti, hogy az export 73%-át a nagyvállalatok, 14%-át a középvállalkozások adják. A többiek részesedése 9%, illetve 4%.
Ugyanakkor az árbevételhez viszonyított nagyobb export arány nem jelent magasabb hozzáadott értéket! Az árbevétel arányos hozzáadott érték a mikróvállalkozások kivételével (25%) a többi KKV csoportnál és a nagyvállalatoknál egyaránt 22%. Tehát hiába a nagyobb export súlya az árbevételből, ez nem növeli a hozzáadott érték arányát. A külföldi cégek leányvállalatai (autógyártó cégek, akkumulátorgyárak stb.) eleve azért települtek Magyarországra, mivel itthon olcsó a munkaerő és az egyéb körülmények (pl. állami támogatás) tovább mérséklik a költségeiket. Mindez az export alacsony hozzáadott értékét jelenti! Ez pedig annak köszönhető, hogy a nagy exportőrök jellemzően egyszerű összeszerelő tevékenységet végeznek, amely az értéklánc legkevésbé jövedelmező részén helyezkedik el.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ugyanakkor a nagyvállalatok termelése tőkeigényesebb (az elmúlt 10 évben a beruházások 54-62%-át ők valósították meg), amit az is jelez, hogy az árbevétel 6-8%-át költik beruházásokra. Ez az arány a KKV körben 2-5%.
Annak a gazdaságpolitikai szándéknak, hogy egyre nagyobb mértékben ne csak magyar piacra termeljenek a KKV-k, nemcsak a forráshiány szab gátat, hanem az információs és adminisztratív korlátok is. Így ahelyett, hogy általában a KKV exportot akarjuk növelni, inkább koncentrálni kellene az exportképes középvállalkozásokra!
Ehhez viszont kell, hogy elérjék a külföldi vevőket, nyitottak legyenek a piaci igények változásaira stb. Ehhez megfelelő minőséget és mennyiséget kell tudniuk termelni. A tájékozódáshoz, a marketinghez és az értékesítéshez, valamint a megnövekvő adminisztrációhoz sok minden, de leginkább pénz kell, miközben a siker kétséges. Így az olcsó hitel nem ösztönöz önmagában erre.
A Demján Sándor program még mindig elsősorban több hitellel tervezi megoldani a KKV-k versenyképességi problémáit extenzív növekedéssel (több, nagyobb vállalat) ahelyett, hogy intenzív növekedést ösztönöznének (vállalat ugyan azon adottságokkal többet tud létrehozni).