Jeki Gabriella • 2024. november 28. 18:59
A túlzott bürokrácia és az egységes piac széttöredezettsége gyakran megnehezíti a kis- és középvállalkozások (kkv-k) működését, pedig kulcsszerepet játszanak Európa jövőjének kialakításában. Többek között ezzel a gondolattal kezdődött az európai kkv-k legjelentősebb eseményeként aposztrofált 2024-es SME Assembly, amire a Pénzcentrum is meghívót kapott. A magyar uniós elnökség égisze alatt Budapesten tartott, három napos közgyűlés célja szerint hozzájárul az európai vállalkozások ösztönzéséhez, és megfelelő eszközökkel látja el őket a fenntarthatóság és a digitalizáció felé való átmenethez.
Bár az Európai Unió egységes piaca alapvető szerepet játszik abban, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv-k) kihasználhassák az európai gazdasági integráció előnyeit, a gazdasági szereplők mégis gyakran érzik úgy, hogy az uniós szabályozások inkább akadályokat gördítenek eléjük ahelyett, hogy lehetőségeket biztosítanának számukra.
A kkv-k támogatása társadalmi érdek is
A keddi megnyitón sokat emlegetett Letta-jelentés az Európai Unió egységes piacának jövőjét tárgyalja, miközben meghatározza az unió gazdasági és politikai fejlődéséhez nélkülözhetetlen irányelveket. Célja, hogy választ adjon azokra a kihívásokra, amelyekkel az Európai Unió nap mint nap szembesül egy gyorsan változó globális környezetben, különös tekintettel a zöld és digitális átmenetre, a biztonság erősítésére, valamint az uniós bővítésre.
A Letta-jelentés három fő stratégiai irányvonalra összpontosít:
- Az Európai Unió gazdaságának igazítása a zöld és digitális átmenethez, miközben biztosítja a tisztességes gazdasági versenyt.
- Az uniós bővítés lehetőségeinek és kihívásainak kezelése, hogy az Európai Unió a globális színtéren is megőrizhesse vezető szerepét.
- Az Európai Unió biztonsági és védelmi képességeinek erősítése annak érdekében, hogy reagálni tudjon a globális instabilitás és a geopolitikai kihívások által jelentett fenyegetésekre.
Hogy mit jelent ez a kis- és középvállalkozások számára? A jelentés szerint az Európai Unió egységes piaca alapvető szerepet játszik abban, hogy a kis- és középvállalkozások a megfelelő módon kihasználhassák az európai gazdasági integráció előnyeit. Úgy tűnik azonban, hogy az uniós szabályozások gyakran inkább akadályokat jelentenek, mintsem lehetőségeket biztosítanának. A túlzott bürokrácia és az egységes piac széttöredezettsége gyakran megnehezíti a kis- és középvállalkozások működését, de az eltérő nemzeti szabályozások és adórendszerek is sokszor hátrányosan érintik őket. A finanszírozásuk továbbra is komoly kihívást jelent, mivel az uniós pénzügyi piacok fragmentáltak, és a magántőke mobilizálása sem elég hatékony. És ami a technológiai hátrányokat illeti, az innováció és a digitalizáció területén a kis- és középvállalkozások gyakran lemaradásban vannak, ami hátráltatja őket a versenyben.
A megoldási alternatívák között szerepel egy egységes európai üzleti szabályozási kódex bevezetése, ami csökkenthetné a nemzeti eltérésekből adódó nehézségeket, és egyszerűsítené a vállalkozások működését az unión belül. Kiemelt szerepet kapna az innováció és digitalizáció támogatása, amely révén az unió ösztönözné a vállalkozások digitális transzformációját, például innovációs központok és technológiai támogatási programok révén. A jelentés javasolja egy Savings and Investments Union szervezet létrehozását, ami elősegíthetné a magántőke hatékonyabb mobilizálását és amelynek célja a megtakarítások és befektetések mozgósítása lenne az egységes piacon belül. Kiemeli, hogy az unió gazdasági céljainak eléréséhez elengedhetetlen egy átfogó és hatékony pénzügyi piac létrehozása, amely képes a magánmegtakarításokat a stratégiai befektetési szükségletek felé irányítani. Egy ilyen kezdeményezéssel lehetővé válna ezeknek a forrásoknak az unión belül tartása és hatékonyabb kihasználása. A jelentés szerint a kis- és középvállalkozások támogatása nemcsak gazdasági, hanem társadalmi érdek is, hiszen ezek a vállalkozások alkotják az Európai Unió gazdaságának gerincét.
Az Európai Uniónak ki kell alakítania egy versenyképes európai iparstratégiát, hogy lépést tudjon tartani más gazdasági nagyhatalmakkal, mint az USA és Kína. Az ipari kapacitások megtartása kulcsfontosságú a gazdasági stabilitás és a munkahelyek védelme érdekében. Az Egyesült Államok „Inflációcsökkentő Törvénye” (IRA) példát mutatott arra, hogyan lehet gyors és egyszerű adókedvezmény-rendszerrel támogatni az ipart. Az uniónak is törekednie kell hasonló eszközök kidolgozására, amelyek gyors és átlátható támogatási rendszert nyújtanak, miközben elkerülik a piac torzítását. Az Európai Unióban található 33 billió eurós magánmegtakarítás jelentős részét jelenleg ugyanis nem használják ki megfelelően amiatt, hogy a pénzügyi piacok széttöredezettek. Ezeket az erőforrásokat hatékonyan kell mozgósítani az ipari beruházások érdekében, miközben biztosítják a fenntarthatóságot és az unió stratégiai céljainak elérését
– mutatott rá megnyitó beszédében Nagy Márton, nemzetgazdasági miniszter a Letta-jelentés hazánkra is vonatkoztatható pontjaira.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Azok a bürokratikus akadályok
Előtérbe került az Európai Unió versenyképességi hiányosságait tárgyaló, másik jelentés is. Az úgynevezett Draghi-riport szerint az uniónak sürgős reformokra van szüksége az innovációs hiányosság leküzdéséhez a kutatás-fejlesztés, a startup környezet, valamint az akadémiai infrastruktúra terén. Hozzáteszi: az erőforrások hatékonyabb elosztásával, a szabályozási akadályok lebontásával lehet csak képes visszaszerezni a versenyképességét a globális innovációs versenyben.
A közgyűlésen több problémát is érintettek, ami az Európai Unió innovációs rendszerében jelentkezik:
- Statikus ipari struktúra: az európai beruházások a már bevált technológiákra és lassuló termelékenységű ágazatokra összpontosulnak. Ezzel szemben az Egyesült Államok és Kína erőforrásait nagy növekedési potenciállal rendelkező ágazatok felé irányítja.
- Alacsony magánkutatás-fejlesztési (K+F) kiadások: az európai vállalatok GDP-arányosan feleannyit költenek kutatás-fejlesztésre, mint amerikai társaik, ami jelentős versenyhátrányt okoz az innováció terén.
- Nem megfelelő közfinanszírozású K+F: az uniós K+F kiadások túlzottan bonyolultak és bürokratikusak. Az EU nem fordít elegendő figyelmet a radikális innováció támogatására, amely a legnagyobb hozzáadott értéket teremthetné.
- Szabályozási akadályok az induló vállalkozások számára: az unióban az induló vállalkozások sokkal nehezebben érik el a piacot, és kevésbé tudják növekedésüket fenntartani. A 2008 és 2021 között az EU-ban alapított 147 „unikornis” (a startup vállalkozások világában olyan cégeket jelöl, amelyek értéke eléri vagy meghaladja az 1 milliárd dollárt, mielőtt tőzsdére mennének vagy felvásárolnák őket) startup közül negyven áthelyezte központját az Egyesült Államokba.
- Kevés vezető akadémiai intézmény: az unió egyetemei és kutatóintézetei alulreprezentáltak a világ élvonalában; mindössze három kutatóintézet szerepel a top 50-ben, míg az Egyesült Államoknak 21, Kínának pedig 13.
Az „The Future of European Competitiveness” (magyarul „Az európai versenyképesség jövője”) címmel ellátott jelentés az Európai Unió gazdasági stratégiájának alapvető fontosságú elemeként említi a kis- és középvállalkozások támogatását. A riport kiemeli, hogy ezek a vállalkozások olyan kihívásokkal szembesülnek, amelyek korlátozzák növekedésüket és versenyképességüket, máskor viszont jelentős lehetőségeket kapnak az innováció, a digitalizáció és a fenntarthatóság területén.
Az egyik legfontosabb akadályt a szabályozási környezet bonyolultsága és az adminisztratív terhek magas szintje jelenti. Az európai vállalkozások több mint fele – különösen a kisebb cégek – küzd bürokratikus akadályokkal. A jelentés egy egységes európai szabályozási keret megerősítését és egyszerűsítését javasolja, amely lehetővé tenné a vállalkozások számára, hogy könnyebben jelenjenek meg az egységes piacon és más tagállamokban is terjeszkedhessenek. A technológiai innováció is kulcsfontosságú, közte a digitális átmenet, például a mesterséges intelligencia és más korszerű technológiák alkalmazása. A riport szerint az uniós tőkepiaci unió megerősítése elengedhetetlen annak érdekében, hogy a kis- és középvállalkozások hozzáférjenek a szükséges finanszírozási forrásokhoz, különösen a növekedési szakaszban.
A magas energiaárak is komoly kihívást jelentenek, különösen az ipari termelésben. A jelentés hangsúlyozza, hogy az energiaárak csökkentése és a tiszta energiaforrások elérhetővé tétele nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a kisebb vállalkozások fenntarthatóbbá és versenyképesebbé váljanak. Az egységes piac megerősítése kiemelt prioritás, különösen a szolgáltatási szektorban, amely a vállalkozások növekedésének egyik fő motorja lehet.