Pénzcentrum • 2024. augusztus 30. 16:30
Visszafogott pénzügyi várakozások jellemzik a hazai vállalati szektort a következő egy évre vonatkozóan, ezzel együtt mégsem tervezik a beruházások leállítását. Elsősorban technológiai fejlesztésekre és kapacitásbővítésre terveznek költeni majd a cégek.
Négy negyedév bővülését követően a második negyedévben újra csökkent a hazai gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez képest, a szezonális és naptárhatással kiigazított adatok alapján 0,2 százalékkal, és az előző év azonos időszakához képest is csupán 1,3 százalékkal emelkedett. Ennek oka, hogy sem a belföldi fogyasztásban, sem az export értékesítésben nem történt érdemi bővülés, miközben a beruházások látványosan visszaestek.
A K&H nagyvállalati növekedési index eredményei alapján megugrott a fejlesztésekben gondolkodó cégek aránya, ami lendületet adhat a legutóbbi gyenge nemzetgazdasági beruházási eredmények után.
Habár a második negyedéves GDP adatok alapján nincs túl sok okunk az optimizmusra az év második felét tekintve, van azonban remény, hogy a hazai nagyvállalatok beruházásai megtolják a gazdaság szekerét a következő negyedévekben. Az év első negyedévéhez képest ugyanis látványosan megugrott a fejlesztést tervező cégek aránya
– tájékoztatott Bodor Tibor, a K&H Vállalati divízió vezetője.
A kétmilliárd forint feletti éves árbevétellel rendelkező hazai cégek várakozásait jelző index második negyedéves eredményei alapján 40-ről 48 százalékra ugrott azoknak a nagyvállalatoknak az aránya, akik a következő egy év során valamilyen beruházást terveznek.
A technológiai megújulás az első
A beruházási célokat tekintve a technológiai fejlesztések állnak az élen, amit a vállalatok 29 százaléka tervez. Ezt követi a kapacitásbővítés, amiben a cégek 15 százaléka gondolkodik, és további 7-7 százalékot képviselnek az értékesítést, illetve a belső folyamatokat fejleszteni kívánó cégek. A beruházásokat főként a mezőgazdaság és az ipari szektor húzhatja fölfelé, mivel esetükben 70, illetve 57 százalékos beruházási hajlandóság jellemző.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Ezzel szemben a kereskedelemben némileg átlag alatti, 44 százalékos arány, a szolgáltató szektorban viszont jóval alacsonyabb, 34 százalékos hajlandóság tapasztalható jelenleg. Területileg sem egységes a szektor, a közép-magyarországi cégek jóval alacsonyabb arányban (39%) terveznek fejlesztéseket, mint a kelet, illetve nyugat-magyarországi vállalatok, ahol 58, illetve 57 százalék ez az arány.
Azt, hogy miből valósulhatnak meg a beruházások, egyelőre nem látni, hiszen uniós források – a mezőgazdasági szektort leszámítva – továbbra sem jellemzők, és a pénzügyi várakozások is visszafogottak. A jelenlegi eredmények alapján ugyanis a nagyvállalatok 0,8 százalékos árbevétel-csökkenésre számítanak az előttünk álló egy évre az első negyedéves 1,6 százalékos várt bővüléssel szemben. Ennek oka, hogy a korábbi növekedési várakozások helyett az export piacon stagnálásra, a belföldi értékesítésben pedig csökkenésre számítanak a vállalatok.
A profit esetében kisebb mértékű, de szintén mérséklődő várakozásokat látunk: az első negyedévi 1,5 százalékos várt csökkenése tovább romlott, jelenleg 2,1 százalékos nyereségcsökkenéssel számolnak a cégek. Ennek oka, hogy a vállalatok profitabilitását nagyban meghatározza az árdrágulás, továbbra is küzdenek az infláció okozta hatásokkal, mivel a legtöbben már nem tudják áthárítani a vevőkre. Ezt jelzi, hogy a második negyedévben a cégek csupán 22 százaléka jelezte azt, hogy az infláció mértékével vagy afölött tud árat emelni – a többiek esetében a profit látja kárát a korábbi magas fogyasztóiár-emelkedésnek.