Pénzcentrum • 2024. március 24. 20:03
A társas vállalkozók működését érintő legfontosabb speciális adónem Magyarországon a társasági adó, ami 2024 évében is jelentősebb módosításokon ment keresztül. Járjunk utána, mi a társasági adó lényege, kiket érint a társasági adó jogszabály változás 2024 évében, és mennyi a társasági adó mértéke 2024 során! Miben változik a társasági adó törvény 2024, januárjától melyek a korábbi évek legfontosabb társasági adó törvény módosításai?
Cikkünkben minden fontos információt összegyűjtöttünk az új társasági adó törvény 2024 évi változásai kapcsán. Tudd meg, mi az a társasági adó, mi a társasági adó törvény lényege, változik-e a társasági adó mértéke 2024 évében! Amellett, hogy megtudhatod, mennyi a társasági adó 2024 során, azt is eláruljuk, mi a társasági adó számlaszám 2024 évében, milyen fontos társasági adó törvény változásokkal kell számolnunk, és kitket érintenek a társasági adó változások 2024 évében!
Mi a társasági adó lényege?
Mindenekelőtt tisztázzuk, hogy pontosan mi az a társasági adó törvény (TAO 2024), kiket érin és mikor keletkezik társasági adó fizetési kötelezettség! Nos, a társasági adó 2024 évében is egy olyan speciális hazai adónem, amelyet a társas vállalkozások (többek között a korlátolt felelősségű társaságok, betéti társaságok) fizetnek – a társasági adó 2024-ben is egy opcionálisan választható adózási forma, amelyet akkor érdemes egy társas vállalkozónak alkalmaznia, ha a társasági adó jobb feltételeket biztosít számára, mint például a kisvállalati adó – hogy kinek, mi éri meg jobban, az persze a vállalkozói tevékenységtől, a vállalkozás bevételétől függ.
Kinek kell társasági adót fizetnie 2024-ben?
A társasági adó törvény értelmében ennek az adónemnek lehetnek belföldi és külföldi adóalanyai is:
1. Belföldi illetőségű személyeknél azon a napon jön létre a társasági adó 2024 évi fizetési kötelezettsége, amikor közokiratba foglalják a társasági szerződést (vagy pedig akkor, amikor létrejön a vállalat). A társasági adó belföldi adóalanyai közé soroljuk:
- az egyéni cégeket, a gazdasági társaságokat, az ügyvédi irodákat, a végrehajtó irodákat, a közjegyzői irodákat és a szabadalmi ügyvivői irodákat;
- az állami vállalatokat, az állami gazdálkodó szerveket, a trösztöket, bizonyos jogi személyek vállalatait és leányvállalatait;
- a szövetkezeteket és az alapítványokat, a közalapítványokat, a köztestületeket, az egyesületeket és a lakásszövetkezeteket;
- az erdőbirtokossági társulatokat, a vízitársulatokat, az európai területi társulásokat;
- az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakat;
- a felsőoktatási intézményeket és az általuk működtetett intézményeket, például a diákotthonokat;
- az egyházi jogi személyeket;
- olyan külföldi személyeket, akik hazai üzletvezetési székhellyel rendelkeznek;
- a bizalmi vagyonkezelési szerződések alapján kezelt vagyont;
- illetve a társasági adó alanya az MRP (Munkavállalói Résztulajdonosi Program) és az ERIC (Európai Kutatási Infrastruktúráért Felelős Konzorcium) is.
2. Külföldi személy esetében akkor jön létre társasági adófizetési kötelezettség, amikor megtörténik a fiók cégbírósági bejegyzése. Cégnyilvántartásba nem bejegyzett telephely esetén a társasági adófizetési kötelezettség az első jognyilatkozat megtételének dátumától kezdődik. A társasági adó 2024 évi külföldi adóalanyai közé soroljuk az ingatlannal rendelkező magyar társaság olyan külföldi tagját, aki részesedésének kivonása, elidegenítése során jövedelemhez jut, illetve az olyan külföldi vállalkozásokat, amelynek a telephelye Magyarországon van.
Mikor szűnik meg a társasági adó fizetési kötelezettség?
- Belföldi adóalanynál a társasági adó fizetési kötelezettség akkor szűnik meg, amikor a belföldi vállalkozás is megszűnik, vagy amikor az kikerül a 2024 társasági adó törvény hatálya alól (pl. a társasági adó helyett más adózási formát választ).
- Külföldi társasági adóalany esetében a társasági adó fizetési kötelezettség akkor szűnik meg, amikor megtörténik a fióktelep törlése a cégnyilvántartásból, de történhet a felszámolási eljárás kezdetétől, vagy a megszűnést eredményező jognyilatkozat megtételének napjától is.
Társasági adó törvény 2024: milyen változásokat vezettek be 2024-ben?
A társasági adó törvény a tavalyi évben, azaz 2023-ban is jelentősebb módosításokon esett át, melyek többek között érintették a tag/csoport megszűnését, a vagyonkezelő alapítványok működését, bizonyos adókedvezményeket és a transzferár-adatszolgáltatást is. A tavalyi társasági adó törvénymódosításokról korábbi cikkünkben írtunk részletesen, illetve a korábbiakban írtunk arról is, hogy hogyan módosult a társasági adó törvény 2022-ben a globális minimumadó, a kis- és középvállalkozások fejlesztési adókedvezménye, a regionális fejlesztési térkép és a kekva adókedvezmény kapcsán.
A társasági adó 2024 évi törvénymódosítása értelmében 2024. január 1-jétől már bármely külföldi személy esetében alkalmazhatók az adómentes telephelyekre vonatkozó szabályok, amennyiben az illető személy állandó telephelye az illetősége szerinti államban nem adóköteles. Az új törvénymódosításnak köszönhetően egyszerűsödik a társasági adó szabályzása, ugyanis így már nem csak az EU vagy az EGT tagállamaival kötött egyezményekre hagyatkoznak, hanem általánosabb alapelvek szerint határozzák meg, hogy milyen tevékenységi körökre vonatkozik az adókötelesség vagy az adómentesség.
1. 2024-től bővülnek a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségek
Az új társasági adócsomag szűkíti a vállalkozások elfogadott költségeinek és ráfordításainak körét, ellenben bővül azoknak a tételeknek a köre, amelyek nem minősülnek a vállalkozások érdekében felmerülő ráfordításoknak – az új szabályok szerint 2024-től nem minősül a vállalkozás érdekében felmerülő költségnek, ráfordításnak az olyan jogdíj vagy kamat, amelyet olyan államokban lévő adóalanyoknak, telephelyeknek fizetnek, amelyek illetékessége adózási szempontból „nem együttműködő” államokban található (illetve olyan országokban, ahol nincs TAO, vagy annak mértéke nem éri el a hazai 9%-ot).
Fontos változás az is, hogy amennyiben az adózó valós gazdasági vagy kereskedelmi előny érdekében fizeti a jogdíjat vagy a kamatot (ellenben azokkal, akik adóelőny megszerzéséért teszik ezt), azoknak ezt érdemes információszolgáltatással bizonyítaniuk az éves adóbevallás határidejéig, ugyanis ennek köszönhetően az adott költség a társasági adó 2024 évi szabályainak megfelelően elismertnek minősülhet.
2. K+F társasági adókedvezmény 2024
Új K+F adókedvezmény kerül bevezetésre a globális minimumadó szabályzás révén, melynek értelmében 2024-től egyidejűleg nem alkalmazható együttesen a K+F fejlesztési adókedvezmény, a K+F társasági adóalap kedvezmény, a K+F szociális hozzájárulási adókedvezmény, illetve a K+F helyi iparűzési adóalap kedvezmény. Sorrendiség szempontjából első helyen a társasági adókedvezmény áll, és az adókötelezettség 100%-áig érvényesíthető megfelelő mértékű elszámolható költség esetén, az elszámolás évében és az azt követő további 3 évben is (ha a 3. év után is fennmarad érvényesíthető adókedvezmény, azt kiutalják az adózó részére). Ez az új adókedvezmény érvényesíthető a 2024-től keletkezett elszámolható költségek tekintetében, 10%-os intenzitású támogatással.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
3. Társasági adó bejelentett részesedés 2024
Szintén a globális minimumadó bevezetése végett, a társasági adó törvény 2024 évi módosításának köszönhetően az adóalanyoknak lehetősége nyílik a korábban be nem jelentett részesedések egyszeri, utólagos bejelentésére. A 2023 december 31-e előtti, be nem jelentett részesedések a 2023-as adóévre vonatkozó társasági adóbevallás benyújtási határidejéig rendezhetők, így ezekre a részesedésekre is alkalmazható lesz elidegenítéskori társasági adó alóli mentesség. Fontos változás továbbá az is, hogy a társasági adót ezzel egyidejűleg kell megfizetni, a szerzési érték és az aktuális piaci érték különbözetének 20%-ára vonatkozólag.
A társasági adó mértéke 2024 évében: mennyi a társasági adó 2024 során?
A társasági adó törvény 2024 évi módosításai nem érintik a társasági adó mértékét, ami azt jelenti, hogy a társasági adó 2024 során marad változatlanul 9%. A társasági adó mértéke 2024 előtt, a korábbi években a következőképpen alakult:
- 1997-2003: 18% a társasági adó mértéke;
- 2004-2005: 16% a társasági adó mértéke;
- 2006-2007: 16% a társasági adó mértéke, 5 millió Ft adóalapig feltételektől függően 10%;
- 2008-2009: 16% a társasági adó mértéke, 50 millió Ft adóalapig 10%;
- 2010-2016: 19% a társasági adó mértéke, 500 millió Ft adóalapig 10%;
- 2017-2024: a társasági adó mértéke 2017 óta a pozitív adóalap 9%-a.
Társasági adókedvezmények 2024
Ahogy ez más adónemek esetében is elérhető opció, úgy a társasági adó 2024 évi megállapítása kapcsán is számolhatunk adókedvezményekkel – ezek nem az adóalapot befolyásoló korrekciós tételeket érintik, hanem a már kiszámított társasági adóból vonják le a kedvezményeket. Ezeket általában a beruházási kedvezmény, a térségi- és egyéb kedvezmények, a kis- és középvállalkozók kedvezménye és a fejlesztési kedvezmény tágabb kategóriáiba soroljuk a társasági adó 2024 évi szabályainak megfelelően.
Hogyan történik a társasági adó számítása 2024-ben?
A társasági adó számítás 2024-ben változatlanul történik: a társasági adó tárgya a társas vállalkozás vagyonszerzésre irányuló gazdasági tevékenysége, az adó alapja pedig az éves üzleti beszámolóban kimutatott adózási eredmény, amelyet a korrekciós tételek befolyásolnak. A társasági adó képlete 2024-ben a következőképp néz ki:
- adóévi bevételek – adóévi költségek és ráfordítások = adózás előtti eredmény;
- adózás előtti eredmény – csökkentő korrekciós tételek + növelő korrekciós tételek = a társasági adó 2024 évi alapja;
- adóalap x 9% társasági adókulcs = számított társasági adó;
- számított társasági adó – adókedvezmény = a befizetendő társasági adó 2024 évi összege.
A 2024 társasági adó számítás kapcsán jó, ha tudjuk, hogy mi a társasági adó alapját növelő vagy csökkentő korrekciós tételek jelentése. A társasági adó alapját növelő korrekciós tételek közé tartoznak az olyan szankcionálható magatartások, melyek megkérdőjelezik, hogy a társaság valóban az ésszerű gazdálkodás követelményeinek megfelelően járt-e el. A társasági adó alapja akkor csökkenthető, ha a társaság olyan tevékenységet végez, amelyet az állam támogat (pl. kutatási tevékenységek, ingatlanfejlesztés, KKV beruházások).
TAO bevallás 2024: hogyan történik a társasági adó bevallása 2024-ben?
A társasági adó bevallási határideje 2024 évében változatlanul május 31-ére esik (mindig az adóévet követő május 31-hez igazodjunk). A társasági adó 2024 évi bevallását egyszerűen megtehetjük a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Általános Nyomtatványkitöltő programján keresztül, 100 millió Ft-ot meghaladó árbevétel esetén pedig a társasági adóelőleg bevallása is szükséges, amelyben fel kell tüntetni kerül az adott esedékességi időszakra vonatkozó összeget.
A 2024 társasági adóbevallás kapcsán mindenképpen ügyeljünk a társasági adó bevallási határidő betartására, ugyanis ellenkező esetben, ha kifutunk a határidőből, a késedelmet büntetőkamattal szankcionálhatják. A társasági adó utalása esetén figyeljünk a NAV társasági adó számlaszám helyességére is, illetve arra, hogy a társasági adó bevallás során mindig a helyes adóévre vonatkozó adatokkal töltsük ki a dokumentumokat!
- 2024. február 14-étől érvényes NAV Társasági adó bevételi számla (NAV költségvetési számla száma) 10032000-01076019; Adónem kód: 101.
Kiknek jár társasági adó mentesség 2024 évében?
Ahogy ezt a fentiekben is jeleztük, bizonyos társaságok működését az állam a társasági adó mentesség engedményével támogatja. Magyarországon mentesül a társasági adó 2024 évi befizetési kötelezettsége alól:
- a Magyar Nemzeti Bank;
- a Magyar Távirati Iroda;
- a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.;
- a magyar politikai pártok;
- a Közszolgálati műsorszolgáltatás;
- a Közlekedési, hírközlési és vízügyi tartalékgazdálkodási KHT-k;
- a Foglalkoztatottak foglalkoztatása céljából létrehozott KHT-k;
- a Tartalékgazdálkodási közhasznú társaság;
- illetve értelemszerűen azok a vállalkozások, amelyek más, egyszerűsített adózási formát választottak, illetve a felszámolás alatt álló vállalkozások is.