Jeki Gabriella • 2024. február 8. 13:04
A kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyképességének és ellenálló képességének növelése csak az innováció ösztönzésével érhető el. A helyi vezetők a kapcsolódó intézkedések időben történő végrehajtását sürgették Régiók Bizottsága (CoR) soros, plenáris ülésén. A találkozóra a Pénzcentrum is meghívást kapott, ahol a szakpolitikusok arra emlékeztettek, a kis- és középvállalkozások számára egyre nagyobb kihívást jelent a szakképzett munkaerő megtalálása, amihez a regionális partnerségek, hálózatok és klaszterek révén lehet szerintük leggyorsabban megoldást találni.
A Régiók Bizottsága támogatta az Európai Bizottság az európai kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára javasolt támogatási intézkedéscsomagot, amely egy sor kezdeményezést terjeszt elő a vállalkozások igényeinek kielégítésére a jelenlegi gazdasági környezetben. Az intézkedéseknek azonban nagyobb lokális hangsúlyt kell kapniuk és a tervezettnél gyorsabb végrehajtásra van szükség. A javasolt intézkedések célja az egységes piacon üzleti tevékenységet folytató vállalatok adminisztratív eljárásainak egyszerűsítése, részben a digitalizáció révén. Arra is felhívják a figyelmet, hogy a kkv-k versenyképességének és ellenálló képességének növelése csak az innováció ösztönzésével érhető el.
A legtöbb európai kis- és középvállalkozás befektet a fenntartható átalakulásba, de általában nehézséget okoz számukra az ehhez szükséges finanszírozáshoz és készségekhez való hozzáférés, valamint a kapcsolódó jelentéstételi követelmények teljesítése. A zöld átmenetet biztosító Green Deal finanszírozási hiányosságainak megszüntetése érdekében egyszerűsített szabályozás révén kell jelentősen növelni a bankok kapacitását a fenntartható finanszírozás teljesítésére
– hangsúlyozták a képviselők a január 31-i plenáris ülésen, ahol felhívták a figyelmet arra, hogy az európai vállalkozások 99 százalékát kitevő kkv-k alapvető szerepet töltenek be Európa zöld és digitális átállásában, de az elmúlt évek számos válsága miatt továbbra is kiszámíthatatlansággal és volatilitással (az adott eszköz árfolyamának értékeit jelenti egy meghatározott időszakon belül) szembesülnek.
Európa 24 millió kis- és középvállalkozása teszi ki tehát az összes vállalkozás 99 százalékát az Európai Unióban és a magánszektor munkahelyeinek kétharmadát adja. Az elmúlt évek válságsorozata (Covid19, Oroszország Ukrajna elleni háborúja, az energiaválság és az infláció emelkedése) azonban aránytalanul nagy mértékben érintette őket. Ezek a vállalkozások többek között ellátási korlátokkal, munkaerőhiánnyal és gyakran tisztességtelen versennyel és egyenlőtlen versenyfeltételekkel szembesülnek üzleti tevékenységeik során.
A foglalkoztatás még alig érte el a válság előtti szintet
Az Európai Bizottság jelentése szerint a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó fizetési késedelmek akadályozzák a beruházásokat és a növekedést, miközben hozzájárulnak az üzleti környezettel összefüggő bizonytalansághoz és bizalmatlansághoz. Arra is rámutat, hogy az inflációval kiigazítva 2023-ban a kkv-k hozzáadott értéke az előrejelzések szerint még mindig 3,6 százalékkal a 2019. évi szint alatt marad (a nagyvállalatok esetében ez 1,8 százalék), míg a foglalkoztatás mértéke a kis- és középvállalkozások körében épphogy csak elérte a válság előtti szintet.
A 25 millió európai kis- és középvállalkozás közel 100 millió embert foglalkoztat. Ők alkotják iparunk és gazdaságunk gerincét és ez a foglalkoztatás alapvető fontosságú. Ezért kiemelten fontos, hogy folyamatos és kitartó támogatást kapjanak az Európai Uniótól. Az új intézkedéscsomag nagyszerű lépés ennek megvalósítása felé. A kis- és középvállalkozások számára ugyanis egyre nagyobb kihívást jelent például a szakképzett munkaerő megtalálása. Az európai ipar zöld és digitális átállásához szükséges számos kulcsfontosságú készséget azonban csak a regionális partnerségek, hálózatok és klaszterek révén lehet a legjobban eljuttatni hozzájuk. Az új intézkedéscsomag új eszközöket is tartalmaz az innováció regionális szintű előmozdítására, de az egyszerűsített szabályozás is elengedhetetlen. Szilárd és vállalkozásbarát vállalkozói ökoszisztémát kell kialakítani, mégpedig a célzott, közösen kidolgozott kis- és középvállalkozások, és induló vállalkozások növekedési stratégiáján alapuló, stabil szabályozás révén. Ehhez szorosabb együttműködésre van szükség a helyi és regionális önkormányzatokkal
– mutatott rá Kate Feeney, a véleménytervezet előadója és az ír Dún Laoghaire-Rathdown megyei tanács tagja.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Egész Európában jellemzőek a késedelmes kifizetések
Ne feledkezzünk meg a fokozottabb digitalizációról sem, ami szintén alapvető fontosságú a vállalkozások versenyképessége, rugalmassága és innovációs képessége szempontjából, miközben jelentősen javíthatja az EU egységes piacának működését azáltal, hogy csökkenti a kapcsolódó adminisztratív költségeket és a vállalkozásokra nehezedő terheket. A véleménytervezet szerint ebben előnyös lenne a digitalizáció és a jobb szabályozás menetrendje közötti szorosabb kapcsolat a közszférában, az innovatív szabályozási megoldások megtalálásában.
Az európai vállalkozások eközben közös problémával szembesülnek: ez az ügyfelek késedelmes fizetéseit jelenti. A helyi és regionális vezetők azonban óvakodtak attól a felmerült javaslattól, hogy szigorú és egységes fizetési szabályokat írjanak elő minden vállalkozás számára az egész Európai Unióban. A plenáris ülésen ehelyett az egységes szabályok fokozatos bevezetését javasolták, az állami hatóságok példamutatásával, fizetési gyakorlataik javításával.
Emlékeztetőül: az Európai Bizottság 2023 szeptemberében mutatta be segélycsomagját a kkv-k versenyképességének és rezilienciájának fokozására. Mindez egy sor olyan intézkedésből áll, amelyek célja, hogy rövid távon könnyítést nyújtson a vállalkozásoknak, hosszú távon pedig növelje versenyképességüket, miközben biztosítja a méltányosságot az unió egységes piacán. Hogy hogyan? Többek között az elérhető pénzügyi támogatás növelésével, a finanszírozáshoz való hozzáférésének további fokozásával, az üzleti környezet javításával, a szabályozás csökkentésével, az adóügyi eljárások egyszerűsítésével és a munkahelyteremtés támogatásával. Nézzünk néhány konkrét intézkedést:
- A kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló új rendelet a fizetési késedelmek tisztességtelen gyakorlatával foglalkozik: az új szabályok hatályon kívül helyezik a késedelmes fizetésekről szóló 2011-es irányelvet, és egy rendelettel váltják fel, amely szigorúbb, 30 napos maximális fizetési határidőt vezet be, megszünteti a kétértelműségeket, és orvosolja a jelenlegi irányelv joghézagait. A javasolt szöveg biztosítja a felhalmozott kamatok és kártérítési díjak automatikus megfizetését, és új végrehajtási és jogorvoslati intézkedéseket vezet be a vállalkozások rossz fizetőkkel szembeni védelme érdekében.
- Egy, a kis- és középvállalkozások vonatkozó, központi adórendszer lehetővé tenné az állandó telephelyeken keresztül határokon átnyúló tevékenységet folytató vállalkozások számára, hogy egyetlen adóhatósággal legyenek kapcsolatban ahelyett, hogy több adórendszernek kellene megfelelniük. Mindez növelni fogja az adórendszer kiszámíthatóságát és a méltányosságot, csökkentheti a megfelelési költségeket és a piaci torzulásokat, miközben minimálisra redukálja a kettős adóztatás és az adóügyi viták kockázatát.
- A kis- és középvállalkozásokra vonatkozó adminisztratív eljárások és jelentéstételi követelmények egyszerűsítése: elindult az egyszeri adatszolgáltatás technikai rendszer az egységes digitális kapu részeként, ami lehetővé teszi a kkv-k számára, hogy az egységes piacon anélkül folytassák le az adminisztratív eljárásokat, hogy újra be kellene nyújtaniuk a szükséges dokumentumokat.
- Az elérhető beruházások növelése: a 2027-ig tartó különböző uniós finanszírozási programok keretében a kkv-k rendelkezésére álló több mint 200 milliárd eurón felül. Egy egyszerű és szabványosított módszertan segítené a kkv-k fenntarthatósági témákról való jelentéstételét, megkönnyítve ezáltal a fenntartható finanszírozáshoz való hozzáférést.
- A képzett munkaerő fejlődésének lehetővé tétele: az európai készségfejlesztési paktum keretében létrehozott nagy készségfejlesztési partnerségek által biztosított képzési tevékenységeket támogatja, valamint egyéb olyan támogató kezdeményezéseket, amelyek célja a készségek megfeleltetése a kkv-k európai munkaerőpiaci igényeinek.
Az intézkedések keretbe foglalják és kiegészítik a helyi és regionális önkormányzatok erőfeszítéseit a vállalkozásbarát ökoszisztéma kialakítására olyan területeken, mint a szabályozás, a digitalizáció, a készségek, az adózás, a beruházások és a finanszírozás. És ami ez utóbbit illeti: az Európai Bizottság arra számít, hogy a 2027-ig tartó különböző finanszírozási programjai keretében több mint 200 milliárd eurót bocsáthat a kkv-k rendelkezésére. Ez az uniós kohéziós alapok (65 milliárd euró) és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (45,2 milliárd euró) keretében a kkv-kat támogató közvetlen és közvetett intézkedésekre szánt jelentős összegeket foglal magában.