Futárfizukról vallott a WOLT ügyvezetője: Ha valaki sokat dolgozik, akkor nagyon sokat lehet keresni

Pénzcentrum: Alig néhány hetes hír, hogy Brüsszelben váratlanul meghiúsult egy igen fontos megállapodás a platformmunkások ügyében, aminek célja az EU-ban dolgozó több millió dolgozó körülményeinek javítása lett volna. Az új szabályozás lényege dióhéjban az lenne, hogy bizonyos feltételek teljesülése mentén a jelenleg vállalkozóként dolgozóknak lenne lehetőségük arra, hogy a vállalat munkavállalóivá váljanak. Élvezve így olyan munkajogokat, mint fizetett szabadság, öregségi nyugdíj, és a többi. Miért nem akarja ezt a WOLT és a hozzá hasonló vállalatok?

Hartyányi Orsolya: Fontosnak tartom kiemelni, hogy a WOLT és a futárpartnereink is azt szeretnék, hogy legyen egy keretrendszer, amiben mindannyian egyetértünk, hogy így működik az úgynevezett platform munkamodell. Ez mindenkinek az érdeke, nem csak a törvényhozóké. A WOLT 16 uniós országban működik, és ez még többféle variációt jelent, hogy ki hogyan értelmezi a platformmunkát. Mi az EU-val és a helyi minisztériumokkal is szorosan együttműködünk. A magunk részéről azt mondhatom, hogy a Wolt platformmunkára vonatkozó felmérését 10 ezer saját futárpartnerünk töltötte ki, és közülük majdnem a 90 százalékuk azt mondta, nem szeretne munkavállaló lenni. Még pedig azért, mert akik túlnyomórészt ezt a munkát csinálják, azt szeretik benne leginkább, hogy bármikor felvehetik a munkát, nekik a flexibilitás a legfontosabb. Ezt a fokú flexibilitást pedig nem lehetne megcsinálni klasszikus munkavállalói keretek között.

Én úgy értelmezem a szabályozói elképzelést, hogy ezt nem is mindenkire vonatkoztatva akarják megcsinálni, hanem egy lehetőség lenne azoknak, akik szeretnék a munkavállalói biztonságot, akár a flexibilitással szemben is. Szóval ennek a 10 százaléknak nem lenne ez egy jó lehetőség?

Ez a része még nincs letisztázva a dolognak, valószínűleg ezért is lett elnapolva az erről való szavazás. Tehát nincsen pontosítva még az sem, hogy ez egy lehetőség lenne csak vagy kötelezettség. Ezt még ki kell találni, viszont az fontos, hogy erről beszélgessünk, és hogy idővel mindenki számára pozitív döntés szülessen.

El tudod képzelni, hogy ez a 10 százalék a jövőben munkavállaló legyen?

Ez attól függ, hogy milyen törvényi keretrendszer lesz. Ha az megengedi azt a flexibilitást, hogy legyen egy hibrid modell, akkor a WOLT ehhez adaptálódni fog, nem is lesz más választásunk. De Magyarországon is több olyan futárcég van, amelyik alkalmazottként tartja nyilván a futárjait. Nem véletlen, hogy aki a WOLT-nak dolgozik, az nem egy másik cégnek dolgozik.

Magyarországon hogyan alakulnának ezek a számok? Hány aktív futárpartneretek van?

Jelenleg több mint 8000 futárpartnerrel dolgozunk együtt. És ez a 10 százalék úgy gondolom érvényes itthon is, viszont a másik 90 százalék meg pont a flexibilitásról való lemondás miatt ezt nem szeretné. Hiszen mi így is nagyon sok élethelyzetre kínálunk megoldást. Van egyedülálló szülő, aki nem tud 9-17 óráig egy munkahelyen ülni. Vagy ami szintén tipikus, hogy van munkahelyük, de szeretnének egy kis mellékest. Nagyon sok a diák, ők eleve nem tudnak munkavállalók lenni. Ezeket fontos tisztázni. Úgy tudom, hogy miután megszületik az EU-s döntés, az országoknak két évük lesz ezt adaptálni. Ez lesz majd egy izgalmas időszak.

Hogyan alakult historikusan a futárpartnerek száma? Még mindig lehet milliós fizetésekről beszélni a szakmában?

A létszám nagyon dinamikusan növekszik, tavaly januárban körülbelül 5000 volt, ez most 8000. Immáron több mint 60 magyar városban vagyunk jelen, és azt látjuk, Makón ugyanúgy igény van arra, hogy valaki futár legyen, mint Budapesten. És igen, még mindig lehet nagy fizetéseket keresni nálunk, viszont a fizetésekben is pont a flexibilitás miatt nagyon nagy az olló. Van, aki csak minden második szombaton futárkodik egy kicsit, mert diák, és a hétvégi bulihoz kell egy kis hozzájárulás, meg van olyan is, aki ezt napi 8 órában csinálja, mint egy főállást.

Ha valaki pedig nagyon sokat dolgozik, akkor lehet ezzel nagyon sokat keresni.

Ebben a rendszerben a „bérek”, címpénzek mennyire követik az inflációt?

Ez egy nagyon komplex rendszer. Amikor arról beszélünk, hogy egy címért mennyit kap egy futárpartner, nagyon sok mindent figyelembe kell venni. Például azt, hogy a futár milyen eszközzel hajtja végre a kiszállítást, hiszen egy autósnak nagyobb költségei vannak. Meg kell nézni, milyen messzire megy felvenni a csomagot, és utána azt milyen messzire viszi. Vagy hogy milyen nehéz a csomag, mennyire értékes, amit visz. Mindezekből megszületik az ajánlat, és a futár el tudja dönteni, hogy ezt elfogadja vagy sem.

Mennyire változik ez a címpénz területileg? Egy furát ugyanannyit kereshet Budapesten, mint például Egerben?

Teoretikusan mindenütt ugyanannyit keresnek, de nincs két egyforma cím. Budapesten például gyakran nem egy dolgot visznek, hanem út közben felvesznek még egy csomagot, de amikor mondjuk átmennek a Dunán, ott nincs étterem a hídon, nincs lehetősége még egy ételt felvenni. Az ő részéről ez egy áldozat, amit mi belekalkulálunk a díjazásába. De az alapvetések ugyanazok, és a rendszerünk nem tesz különbséget a futárok között.

A KATA kivezetése óta azért már jelentős idő telt el, hogyan lehet értékelni az azóta eltelt időszakot?

A KATA kivezetése kapcsán, ami a legjobban felborzolta a kedélyeket, hogy ez nagyon hirtelen történt. Derült égből villámcsapás volt, pont nyár közepén, amikor a fű is lassabban nő. A törvényhozókkal is nagyon nehéz volt egyeztetni.

A KATA kivezetése szignifikáns többletköltséget okozott a futároknak, mi azóta úgy próbáljuk őket segíteni, hogy különböző bónuszrendszereket írunk ki. Minél több címet viszel el, arányosan annál többet kapsz. De 2022 ősze egy nehéz időszak volt, sokan elmentek, és kevesen jöttek. A KATA hatalmas előnye az összegén túl a végtelen egyszerűsége volt. Nem kellett hozzá könyvelő, egy külföldi is egyből megértette, hogyan működik. Idő kellett nekünk is, hogy megértsük, hogyan tudjuk segíteni a partnereket az új helyzetben, és nekik is idő kellett. De mostanra mindenki megértette, hogy most ebben a keretrendszerben tudunk dolgozni. A legtöbben egyéni vállalkozók, dolgozunk diák- és nyugdíjas-szövetkezetekkel, meg vannak flottapartnereink. Ha például hirtelen szükségünk van 50 futárra Egerben, ezt egy partner is biztosíthatja nekünk.

Mennyire készültetek erre a változásra?

A fejekben benne volt, hogy lesz valami, és hogy majd valami más keretrendszerben kell dolgozni, de az egész nagyon gyorsan történt. 1,5 hónap alatt egy ennyire szignifikáns változást véghez vinni, és pont nyáron, ez volt benne a nehéz. Egy január elsejei élesedés azért emészthetőbb lett volna mindenkinek.

A futárokkal kapcsolatban régóta felmerül bennem a kérdés, hogy egy bizonyos szint után, nem fogynak-e el? Évek óta azt mondja mindenki, hogy nem, és hogy még végtelen fejlődési potenciál van Magyarországon. Viszont, ha most megnézzük, kik hozzák ki az ételt, ott már nagyon sok külföldit találunk a néhány évvel korábbi helyzethez képest. Gondolom Nyugat-, és Észak-Európában még inkább megfigyelhető tendencia ez. Honnan lesz a WOLT-nak munkaerőtartaléka idehaza?

Azzal nem számolunk, hogy elfogyna a munkaerő. Hál istennek nincsenek erre utaló jelek. Tény, hogy nagyon dinamikusan bővülünk, ezért is jelennek meg nem csak magyar partnerek. De azért ez is több összetevős. Ha külföldiként idejössz, a futárkodás egy viszonylag csábító dolog. A flexibilitást már említettem, magyarul nem kell tudni hozzá, viszonylag kicsi a belépési költsége, egy biciklivel is el lehet kezdeni. A másik, ami miatt a futárcégeket manapság gyakran összekapcsolják a külföldiekkel, hogy ez látványos, mert találkozol velük az utcán, a színes táskáikkal, látod őket az ajtóban, amikor kihozzák a pizzát, de az összlétszámon belül még mindig elenyésző a külföldiek létszáma. Budapest belvárosában persze jobban észrevesszük őket.

Más országokban magasabb a külföldi munkavállók száma arányaiban?

A konkrét számokat nem tudom, de hogy ez az egész Magyarországon miként fog alakulni, az majd a nemsokára élesedő bevándorlási törvényen múlik. Az viszont biztos, hogyha a rendszerünk feldob egy címet a futárpartnernek, nem válogat az alapján, hogy egy futár magyar vagy külföldi.

Ez a hirtelen munkaerőnövekedés nem megy a minőség rovására?

Az a dolgunk, hogy ne menjen. Több rendszerünk is van arra, ami ellenőrzi a minőséget. Az a célunk, hogy ha megnyitunk egy várost, akkor az ott először rendelőknek ugyanolyan jó élményben legyen részük, mintha valaki például Budapesten rendel sokadjára. Jók a keretrendszereink, ezért könnyen illesztünk be új helyeket.

Lehet rossz ételt rendelni a Woltról?

Remélem hogy nem, de hogy ha lehet is, az nem a WOLT miatt rossz, hanem inkább azért mert az étterem nem jól készíti el. Illetve lehet, hogy ami nekem rossz, az másnak jó.

A WOLT kiemelkedő évet zárt a bevételek terén, nagyot ugrott, miközben a foodora bár még vezet, lényegeben hozta az azt megelőző év bevételeit. Mi áll a nagymértékű növekedés mögött?

Több oka van a nagymértékű növekedésünknek. Az egyik az expanzió, nagyon dinamikusan növekszünk vidéken is, mostanra a magyar lakosság több mint 50 százalékához eljutunk. Tavaly összeolvadtunk a DoorDashel, ami az USA legnagyobb ételszállító cége. Olyan nagy, hogy a lakosság 98 százalékához gyakorlatilag eljut, ami nagyobb elérés, mint ami az amerikai postának van. Van tehát előttünk egy vízió, hogy hová szeretnénk eljutni Magyarországon. A növekedés másik oka, hogy nő a termékkínálat is, egyre több mindent lehet rendelni a Wolttal, például élelmiszert is.

Magyarországon az élelmiszer-házhozszállítás egy rendkívül bizalmi kérdés. Nagyon bennünk van, hogy szeretjük megnézni a boltban pl. a paradicsomot, hogy az tényleg olyan szép, piros. Nagyon nehéz átlépni azt a határt, hogy csak egy fotót látok a paradicsomról, és elhiggyem, hogy az tényleg olyan friss lesz. Ezt a falat egyre inkább át tudjuk törni, egyre több embert rá tudunk venni, hogy próbálják ki az élelmiszer-házhozszálllítást. Ez is hozzájárult a növekedéshez, és azt remélem, hogy ez folytatódik idén is.

Érdekes, hogy pont ezt mondod. Az iparági forrásaim szerint a házhozszállítást a legnagyobb hazai kiskereskedelmi szereplők sem szeretik annyira. Inkább nyűg nekik, nem is éppen túlzottan nyereséges. Hogyhogy pont ebben láttok ekkora lehetőséget?

Ez is többtényezős dolog. Egy olyan lánc, amelyiknek vannak boltjai, nekik azt mondani, hogy felépítek egy flottát, egy olyan weboldalt, ami majd hoz egy olyan userélményt, hogy fognak rendelni, ez egy hatalmas beruházás, kolonc, fejfájás. De itt vagyunk mi, akiknek van 8000 futárunk, már nem kell felépítenünk egy flottát. Nálunk például kétféleképpen lehet élelmiszert rendelni, az egyik a Wolt Marketen keresztül, de nálunk is fent van a Tesco, az Auchan meg a Manna is. Például a Mannának csak annyit kell tennie, hogy megadja, milyen termékek elérhetők az üzletben, az folyamatosan frissüljön, így be tud csatlakozni abba a folyamatosan forgó rendszerbe, ahogy a futárok szállítanak egy városban. Ez is dinamikusan fejlődik.

Nagyon fontos, hogy az első kiszállítás jól sikerüljön, és ha ez jól sikerül, a vásárló elkezd egyre gyakrabban és egyre nagyobb értékben rendelni. Van egy ilyen tipikus user journey. Alapvetően kétféle esetet látunk az első rendelésnél: vészhelyzet van, házibuliban elfogyott a sör meg a chips, a másik pedig, hogy valaki friss termékeket rendel. A nagybevásárlás egy dolog, de kenyér, friss zöldség, gyümölcs kétnaponta kell, és ha pont nem tudsz elmenni, akkor rendelsz. Valaki azt mondta, hogy az online élelmiszer-rendelés olyan, mint kézi váltós autóból átülni automatába. Ha egyszer kipróbáltad, nem fogsz visszavágyni a régihez.

Azért ez az összeszedegetős modell nem éppen a legjobb dolog. Gyakran helyettesítő termékek jelennek meg, nincs az, amit rendelni akarsz. Ezek rendesen hazavágják a rendelési élményt.

Ez is azért attól függ, hogy épül fel a weboldal, mikor tudja meg a felhasználó, hogy egy helyettesítő terméket kap, van-e lehetősége, hogy változtasson, sőt ha például nincs az a fajta kenyér, akkor az egész csomagot lemondhassa. Úgyhogy ez egyáltalán nem mindegy. Az eddig növekedési lábak mellett nagyon fontos tényező volt még a Wolt+, azaz az előfizetéses rendszerünk indulása. Itt egy fix havidíjért cserébe az éttermek 85 százalékából kiszállítási díj nélkül tudsz rendelni. Aki egy hónapban legalább 2-3-szor rendel, annak ez azonnal megéri, és azt láttuk, hogy ezek a heavy userek azonnal előfizettek. Azt láttuk, hogy onnantól, hogy valakinek van előfizetése, gyakrabban rendel. Nagyon sokszor pont az előfizetéses rendszer az, ami segít átvezetni a felhasználót a meleg ételből a retailbe. Nő a rendelési frekvencia, ezért ezt a programot a partnerek is nagyon szeretik.

Manapság mindenki előfizetéses modellekben gondolkodik. Ha jól értem, itt az a mondás, hogy akinek van előfizetése, gyakrabban rendel, ergo többet költ. Így pedig a vállalat oldaláról megéri benyelni az egyszeri magasabb díjtételeket.

Igen, valóban ez a modell lényege.

Kifejezetten érdekelne, hogyan hatott rátok az infláció. A kiskereskedelmi adatokból ugyanis egyértelműen látszik, a megvásárolt termékek volumene súlyosan csökkent, de mivel az árak az egekbe szöktek, azért értéken még növekedés is volt. Az ételszállítás kapcsán ez rátok is igaz?

Nálunk nagyon nem így alakul, olyannyira nem, hogy a rendelési számok folyamatosan nőnek. A melegétel-házhozszállítás sokszor ilyen mindennapi luxusnak számít. Hiába nehéz idők járnak, ez mégis egy olyan dolog, amit az emberek szeretnek megengedi maguknak. Igaz persze, hogy amikor még 4-5 százalékos drágulás volt egy évben, azt simán beépítették az éttermek.

Amikor viszont már 25 százalékos inflációról beszéltünk, azt már nem is merték beépíteni, és azt láttuk, hogy a vásárlók jobban elkezdték keresni az akciókat, kedvezményes tételeket. Tehát például ugyanúgy 4000 forintot költöttek el a vacsorájukra, viszont kerestek inkább olyan tételt, ami 5000 forintról volt 4000-re leakciózva.

Hogyan alakul az átlagos kosárérték és a szállítási díj?

Az átlagos kosárérték az infláció miatt is nő, az emberek nem költenek kevesebbet. A rendelési számok is nőnek. A kiszállítási díjainkhoz nem nyúltunk 2023-ban, sőt az előfizetés miatt sokaknak mindegy is, hogy ez mennyi.

Hogyan kezelitek/integráljátok a fogyasztói visszajelzéseket? Milyen folyamatok indulnak el, ha valaki betelefonál egy reklamációval?

Mi azokat a panaszokat tudjuk kezelni, amik a kiszállítással kapcsolatosak. Ezért nyilván a leggyakoribb panaszok a futárokkal kapcsolatban vannak. Természetesen mérjük a késéseket is, és ha úgy alakul, kompenzáljuk is a vásárlót. A késést leginkább az időjárás befolyásolja. Ha késés van, akkor kompenzáljuk a vásárlót, esetleg az éttermet, ha újra el kellett készíteni az ételt emiatt. Van egy operációs csapatunk, amelyik folyamatosan a futárok teljesítményével foglalkozik. Az ő munkájuk, hogy megtegyék azokat a rendszerbeállításokat, amivel ezt minimalizálni lehet.

Nőnek vagy inkább csökkenek az ilyen ügyek?

Egyre több a futár és a rendelés is, viszont a tendenciáink jók, persze a szezonalitás azért ezt is befolyásolja.

Említetted, hogy mostanra 60 magyar városban jelen vagytok, milyen jövőbeli expanziós terveitek vannak?

Azokban a városokban fogunk idén nyitni, ahol 20-25 ezres a lakosság. Azt látjuk, hogy lakosságarányosan egy kisebb városban is van igény a kiszállításra. Több város meg is lepett minket, hogy mennyire gyorsan népszerűvé vált a kiszállítás. A jövőben is ezt szeretnénk folytatni. Nagyon fontos, hogy amit a Wolt nyújt, ne egy nagyvárosi kiváltság legyen. De ugyanilyen fontos az éttermeknek és a kiskereskedelmi egységeknek is, hogy kapnak egy platformot, ahol láthatóvá válnak.

Mik voltak a legnagyobb nehézségek 2023-ban, milyen kiáltásaitok vannak 2024-ben? Milyen évre készültök?

A legnagyobb nehézség, és ez nem csak 2023-ra igaz, a rendkívül gyorsan változó gazdasági és jogi környezet. Az állandó készenléti állapot, hogy mi fog történni. Ezért is igyekszünk minél több lábon állni. Nem nehézségnek, hanem szép kihívásnak mondanám azt a tényt, hogy nagyon gyorsan nőttünk, az irodában is sok dolgot bevezettünk. Például 0-24-ben működik az ügyfélszolgálatunk, fel kellett venni 150 embert, ilyenkor újra kell strukturálni a csapatokat. Ez magas fokú adaptációt kíván, hogy az új szituációt mind elfogadjuk. Magyarországon csak öt éve vagyunk jelen, de már itt ülünk egy 6 emeletes irodaházban, és ezen kívül a 150 fős ügyfélszolgálatunkat el is kellett költöztetnünk, mert kinőttük a helyet. Ez csodálatos, és adja isten, hogy ilyen problémáink legyenek még jó sok évig.

Ezen felül én mindig azt mondom, hogy a rossz toborzás az, ami a legdrágább egy cégnek.

Ezért mi nagyon odafigyelünk arra, hogy olyan kollégáink legyenek, akik lelkesek, a szívük-lelkük benne van abban, amit csinálnak, ők csatlakozzanak hozzánk, és hogy őket meg is tudjuk tartani. Szintén a növekedéshez kapcsolódik, és nem Magyarország-specifikus feladat, de nagyon sok fókusz és energia kell rá, hogy a Wolt 27 országban van jelen, 25 millió felhasználóval, több mint 100 ezer étteremmel. Ez elképesztően sok milli tranzakció minden nap. Ez iszonyatos mennyiségű személyes pénzügyi adat, ezeknek a biztonsága, a megfelelő menedzsmentje óriási feladat, és mi ebbe sosem szégyeltünk invesztálni. Több mint 750 fejlesztővel dolgozunk együtt, három ilyen hub van, Berlin, Tokió és Helsinki. Bár nem mi Magyarországon fejlesztjük ezeket a rendszereket, de nekünk is nagyon fontos, hogy erre figyeljünk.

Ami még nagyon izgalmas, az a B2B üzletágunk, a Wolt Drive, ami tavaly az év 2. felében indult, és rögtön az egyik legprosperálóbb üzletágunknak látszik. Csillogó szemmel tekintek a jövőbe, ha erre gondolok. Ez egy ún. utolsó mérföldes kiszállítás. Ha van egy webshop vagy egy üzlet, ahonnan online tudsz rendelni, vagy elmész érte személyesen, vagy kihozzák, de 2-3 nap múlva, nem tudsz időablakot foglalni, otthon kell lenned. Vagy kérheted egy csomagautomatába, ami viszonylag kényelmes, de mégis csak neked kell elhoznod, cipelni. A Wolt Drive erre tud egy megoldást kínálni. Egy vásárló felmegy például a Media Markt weboldalára, rendel egy hajszárítót, és nem az előző három verziót választja, hanem azt, hogy egy Wolt-futár két órán belül kihozza neki. Ez persze valamivel drágább, de azt látjuk, hogy a vásárlók elsöprő többsége hajlandó kifizetni a jelenleg 1000 forint plusz prémiumköltséget. Ez az, amit egyre több kereskedő felismer, és szeretne kihasználni. Azt mindenki érzi, hogy van potenciál az e-commerce-ben. A magyar piac nemcsak Nyugat-Európához képest, hanem regionálisan is nagyon le van maradva, még Romániához képest is sokkal kisebb az egy főre eső megrendelések száma. Úgyhogy ebben mindenképp hatalmas potenciált látunk.

És a gazdasági kilátások?

Bárcsak lenne egy varázsgömböm, de azt mondom, mi most egy meglehetősen nagy növekedési hullámon vagyunk, és nem látunk jeleket arra, hogy ez változna. Figyeljük persze a híreket, igyekszünk reagálni. Bízunk benne, hogy a 2024-es év is annyira pozitív lesz, mint az elmúlt kettő.

(Címlapkép és interjúképek: Kaiser Ákos)