Latyák Balázs • 2023. november 15. 05:34
Várhatóan még az Országgyűlés őszi ülésszakában megtárgyalják azt a közel kétszáz oldalas adózás rendjére vonatkozó törvénymódosító-indítványt, mely újra alapjaiban rengetné meg a magyar vállalkozásokra vonatkozó szabályokat. A jelenlegi változások legkevesebb 60 ezer mellékállású egyéni vállalkozót érintenének, a pontos szám ugyanakkor nem ismert, mert erre vonatkozóan semmilyen kimutatás nem áll rendelkezésre. A Pénzcentrum által megkérdezett szakmai szervezet szerint a tervezett módosítás alkotmányellenes. (FRISSÍTÉS: Visszatáncolt a kormány: mégsem lesz adóterror 2024-től, sokan lélegezhetnek fel)
Alig pár hét múlva az Országgyűlés elé kerülhet a legújabb, csaknem kétszáz oldalas adótörvény-módosítási javaslat, mely elsősorban a mellékállású egyéni vállalkozóként tevékenykedő, vagyis többes jogviszonyban dolgozókat kötelezné havi fix járulékfizetésre. (FRISSÍTÉS: Visszatáncolt a kormány: mégsem lesz adóterror 2024-től, sokan lélegezhetnek fel)
A tervezett módosítások a Pénzcentrum által megkérdezett szakmai szervezet alelnöke szerint alkotmányellenesek, mert azok diszkriminálják az adóalanyokat, ugyanakkor felülvizsgálat az Alkotmánybíróságtól nem kérhető rájuk, mert arra az Alaptörvény nem ad lehetőséget. Így a tízezreket érintő esetleges módosítás – a korábbi katával kapcsolatos adóváltozásokhoz hasonlóan – minden bizonnyal simán életbe lép majd. Ezzel rengeteg adózó kerül újra lépéskényszerbe, aminek akár beláthatatlan következményei is lehetnek.
Így változna a törvény
Várhatóan november végén tárgyalják a Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes által benyújtott „Az egyes adótörvények módosításáról” szóló törvénymódosítási-javaslatot, mely alapjaiban forgatná fel (újra) az adózási rendet, a mellékállású egyéni vállalkozók hétköznapjait. A legfontosabb változások a következők lennének:
- 2025-től minden egyéni vállalkozónak és társas vállalkozásnak úgynevezett diktált járulékalap után kellene a kötelező minimum járulékot megfizetnie, emellett megszűnne az emelt járulékalap, azaz nem a garantált bérminimum vagy a minimálbér 112,5 százaléka után kellene szochót fizetniük, hanem a minimálbér után. Emellett megszűnne a vállalkozói kivét (a vállalkozói tevékenységből származó személyes vagy családi szükségletet kielégítő kiadás, aminek mértékét a vállalkozó dönti el), így a vállalkozói jövedelem után az általános szabályok szerint kellene majd adózni;
- A többes jogviszonyban működő vállalkozóknak (értsd: mellékállású egyéni vállalkozók) havonta a minimálbér 30 százaléka után kellene járulékokat fizetniük. Ez együttesen az idei évben 23 247 forintot jelentene, ugyanakkor az előző évek tendenciáit figyelembe véve az összeg egészen biztosan növekedni fog. A módosítás a mellékállású egyéni vállalkozók esetében arról is rendelkezne, hogy amennyiben valakinek az éves bevétele meghaladja a 2,3 millió forintot, akkor az e fölötti rész 60 százaléka után kellene ugyanezeket a járulékokat megfizetnie.
- A kormány változtatna a nagy adótartozást felhalmozók közzétételi listájára vonatkozó szabályokon is, melyről jelenleg az adóhatóság három kimutatást vezet: egy excelt a legnagyobb adótartozókról, egy pdf-et a 180 napon túli tartozást felhalmozókról, valamint egy lekérdezős rendszerű, naprakész adatbázist az adós cégekről. A tervezett változtatások ezeket mókolnák át úgy, hogy azokból csak a 2014. december 31-ét követő és 2021. június 10-ét megelőző adatok legyenek részletesen megismerhetők, míg az azutániak gyakorlatilag eltűnnének a színről. Emellett a negyedéves kimutatásokra a jövőben a cégek és a magánszemélyek közül is csak azok kerülnének fel, akik 100 millió forint feletti tartozást halmoztak fel.
Bár nem kapcsolódik szorosan az egyéni vállalkozók világának újabb felforgatásához, de a benyújtott, több mint 185 oldalas törvénymódosítási-javaslat érdekessége, hogy a kormány mentesítené az adófizetési kötelezettség alól a szerencsejáték nyerteseket. Ami egy jelentős változás, hiszen jelenleg a nyereményeket 15 százalékos szja-kötelezettség terheli, amit a Szerencsejáték Zrt. térít meg, a játékos már csak a nettó összeggel találkozik. A módosításra Semjén szerint egyébként azért van szükség, mert ezzel is fokozni lehetne az emberekben a játékban való részvételi kedvet.
A változás tízezreket diszkriminálna, de nem lehet tenni semmit
A diktált, tehát fiktív járulékalap terve bizonyítottan alkotmányellenes, hiszen az diszkriminatív, főleg az eddig adómentes bevétellel rendelkezőket sújtja majd
– reagált a Pénzcentrumnak a módosítási javaslatokra Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) alelnöke. A szakember szerint ugyanakkor az alkotmányellenességre hivatkozva nem lehet felülvizsgálatot kérni, mivel arról az Alaptörvény kimondja:
az Alkotmánybíróság a központi költségvetést, a költségvetés végrehajtását, a központi adónemeket, az illetékeket és járulékokat, a vámokat, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket alkotmányossági szempontból csak akkor vizsgálhatja felül és semmisítheti meg, ha azok az élethez és az emberi méltósághoz, a személyes adatok védelméhez, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való jogot vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokat sértik.
A könyvelő szerint így igazán nem is lehet mit tenni ezzel az adómentesség mérséklésére irányuló törvényjavaslattal. Látványos viszont, hogy a nyugdíjas egyéni vállalkozókat mindez nem érintené, hiszen ők nem járulékalanyok – fűzte hozzá a szakember.
A kérdésre, hogy a mellékállású egyéni vállalkozók nagyjából hányan lehetnek most, tehát hány főt érinthet a módosítás, Ruszin Zsolt elmondta, a számuk pontosan nem ismert, bár az MKOE korábban már megkereste a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) a kérdésben, ám választ egyelőre nem kaptak.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Mindenesetre nem lehetnek kevesen, legalábbis erre enged következtetni Tállai András a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkárának tavalyi nyilatkozata, amelyben még a kata szabálymódosításáról szóló törvényjavaslat vitájában elmondta: a 450 ezerből 260 ezren lehetnek azok, akik az új szabályok mellett sem látnak változást az adózásukban, a maradékból pedig 70 ezerre tette a katás vállalkozásukat szüneteltetők számát. Így nagyjából 120 ezer ember maradt, akik mellékállásban katáztak.
Ehhez képest a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 60-80 ezer főre becsülte tavaly a katás adózókon belül azoknak a számát, akik „mellékállásban”, kvázi keresetkiegészítési céllal lettek katás vállalkozók, és az éves bevételük nem érte el az 1-2 millió forintot.
Nem kell félni, nem fog fájni?
„Egyértelmű, hogy a másodállású egyéni vállalkozókat a tervezett módosítás fájdalmasan fogja érinteni” – szögezte le az MKOE alelnöke. Szerinte a nagy részük átalányadózóvá válhat, mert így akár továbbra is adómentesek maradhatnak. Ehhez pedig csak arra van szükségük, hogy átalányadózóként a tevékenységükből származó átalányban megállapított jövedelmük ne haladja meg az éves minimálbér felét, azaz 1 392 000 forintot.
Eddig az összegig az egyéni vállalkozóknak csak az iparűzési adót kellene megfizetniük, mely a sávos kialakításának köszönhetően 12 millió forint bevételig 50 ezer forint kiadást jelentene
– mondta Ruszin Zsolt. Ha azonban valaki átlépi ezt az értékhatárt, attól az időponttól a jövedelme után már 15 százalékos szja-előleget kell fizetnie negyedévente. Emellett a járulékokat is meg kell térítenie, ami egy másodállású átalányadózó esetén 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot és 13 százalékos szociális hozzájárulási adót jelent. A hathavi minimálbér után számított értékhatár elérése után pedig havi szinten bevallást is kell készítenie a NAV felé.
Összességében a tervezett törvénymódosítási-javaslattal kapcsolatban Ruszin Zsolt kijelentette, az nagy valószínűséggel hajmeresztő eszközbeszerzéseket eredményez majd a normál egyéni vállalkozók körében, és annyi nyugdíjast kezdenek majd el foglalkoztatni, hogy mindegyik mellé egy revizort kell állítani.
Cikkünk megjelenése után nem sokkal kiderült, hogy a parlament Gazdasági Bizottsága legutóbbi ülésén megvitatta, és módosította az említett őszi adócsomagot. Így kimarad belőle az mellékállású egyéni vállalkozók tevékenységét befolyásoló passzus. A döntésről bővebben az alábbi cikkünkben írtunk.