Pénzcentrum • 2023. július 13. 15:00
„Sok befektető a sajátjához nagyon hasonló piacon kíván befektetni, pedig pénzügyileg ennek semmi értelme” – jelentette ki Bart Frijns holland kutatóprofesszor, aki az igazgatótanácsok kulturális sokszínűségét és a vállalati tulajdonosi felépítés közötti összefüggésekről tartott előadást a Corvinuson májusban.
„Véletlenül kezdett el érdekelni a kultúra kutatási témaként. Egy kollégám a nemzetközi üzleti életben dolgozott, ahol az emberek mindig a kultúráról beszélnek. Nagyon meglepett, hogy a pénzügyekben szinte egyáltalán nem foglalkoznak a kultúrával” – mesélte Bart Frijns, az Open Universiteit of the Netherlands professzora a Budapesti Corvinus Egyetemen arról, ahogyan az egész kezdődött 2006-ban. Néhány kollégájával elkezdte vizsgálni, hogy a pénzügyi döntéseket befolyásolja-e a kultúra. Azt akarták látni, hogy az alapkezelők hogyan osztják el a pénzt nemzetközi szinten. A kutatás eredményei nagyon meglepték őket.
„A kultúrán kívül sok más tényezőre vonatkozóan is korrigáltunk, például a nyelvi hasonlóságokra vagy a közös határokra, de kiderült, hogy a kultúra a folyamat fő mozgatórugója” – magyarázta. Sok új-zélandi befektető például Ausztráliában, a sajátjához nagyon hasonló piacon kíván befektetni. „Pénzügyi szempontból ennek semmi értelme. Ha olyan piacra fektetünk be, amely nagyon hasonló a miénkhez, akkor nem igazán mérsékeljük a kockázatot.” Így derült ki, hogy a diverzifikáció és más pénzügyi szempontok nem feltétlenül elsődlegesek a befektetők számára.
Irracionális okai vannak, hogyan áll össze egy vállalati igazgatótanács
Miután Bart felfedezte a kultúra kulcsszerepét a pénzügyi döntéshozatalban, elkezdte tovább vizsgálni a kultúra és a pénzügyek közötti kapcsolatokat. Sokéves kutatómunka után most egy olyan projekten dolgozik, amely azt vizsgálja, hogy a külföldi tulajdonlásnak van-e szerepe a vállalati igazgatótanácsok kulturális sokszínűségében. Társszerzőivel, Oussama El Moujahiddal (Utrechti Egyetem), S. Abraham Raviddal (Yeshiva Egyetem), Naciye Sekercivel (KU Leuven és KWC Lund Egyetem) Frijns megállapította, hogy a sokszínűség számos más formáját, mint a nem, az életkor és az etnikai hovatartozás, már széles körben lefedték a kutatások, de a kulturális sokszínűség gyakran figyelmen kívül marad. Ez azonban fontos szempont, amely befolyásolhatja a vállalati igazgatóságok döntéshozatalát, sőt, növelheti a cég értékét. A kutatócsoport a svéd vállalatok mintáján kezdte el vizsgálni a témát a cégtulajdonlásra vonatkozó, kézi gyűjtésű adatok felhasználásával.
A kutatás több mint 13 ezer igazgatótanácsi tag nemzetisége alapján megállapította, hogy pozitív kapcsolat van a külföldi tulajdonlás és a kulturális sokszínűség között. „A külföldi tulajdonosok leginkább a kulturális sokszínűséget segítik elő, és ez túlmutat a mechanikus hatásokon” – magyarázta előadásában Bart Frijns a Corvinuson. Ezek az eredmények homofíliára utalnak, vagyis arra a tendenciára, hogy az emberi kapcsolatok egyik alapvető mintája, hogy hasonló emberekkel társuljunk. „Úgy tűnik, a külföldi tulajdonosok csak azért támogatják a kulturális sokszínűséget, mert kötődnek a hozzájuk hasonló gondolkodású emberekhez” – mondta a professzor.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
További elemzések azt mutatták, hogy a külföldi tulajdon és az igazgatótanácsi kulturális sokszínűség közötti pozitív kapcsolat bizonyos típusú tulajdonosi struktúrákban (családi vállalatok, két részvényosztályból álló cégek és koncentrált tulajdonosi struktúrák) markánsabb. A szerzők a származási országok közötti különbségeket és az igazgatósági kulturális sokszínűségnek a vállalati értékteremtésre gyakorolt hatását is vizsgálták. Kiderült, a sokszínűség nem vezet magasabb cégértékhez. „Ez a kutatás azt mutatja, hogy irracionális szempontok befolyásolják az igazgatótanácsok összetételét. Erről tájékoztatnunk kell az embereket” – zárta előadását a professzor.