G7 • 2023. május 4. 09:07
Nemcsak Magyarország épülnek egymás után az akkus beruházások, hanem regionálisan is gyorsan növekszik az ágazat - írja a G7. A regionális eltérések padig rámutatnak, hogy miért elhibázott a magyar gazdaságpolitika az akkumulátorgyártás kapcsán. Éltető Andrea, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Világgazdasági Intézet kutatója a magyarországi akkumulátorgyártás helyzetéről nemrég megjelent tanulmányában felveti, hogy Magyarország a "közepes jövedelem csapdájában" ragadhat.
Jelenleg a teljes magyarországi gyártókapacitás 38 GWh, a debreceni CATL gyár kapacitása 100 GWh lesz, amivel Európa legnagyobb gyára lesz. 2020-ban az akkori Innovációs és Technológiai Minisztérium megbízásából az EIT InnoEnergy fenntartható fejlődéssel foglalkozó uniós finanszírozású szervezet készített egy 80 oldalas stratégiai háttéranyagot, amely azt is részletezte, hogy milyen feltételei lehetnek az akkumulátorgyártás sikeres kiépülésének. A dokumentum hat főcélt fogalmazott meg, Éltető Andrea szerint ezek a lépések egy nyugat-európai jogállamban működhetnének és számonkérhető lehetne a dokumentum alapján felvázolt terv, ám szerinte Magyarországon a lefektetett elvek nem valósultak meg.
A régiós országokra szintén igaz, hogy a jelentős nemzetközi értékláncokba jellemzően összeszerelő üzemekkel kapcsolódnak be, viszont ezzel együtt az autóipar átállása egy lehetőség is a vállatok közötti (és így az országok közötti) viszonyok újradefiniálására. Éltető Andrea elemzése szerint a hazai akkumulátorpiacon nem találunk a régiósokhoz hasonló kezdeményezéseket, melyek a hazai tudásra és a hozzáadott érték növelésére irányulnának.
Maradunk összeszerelő üzem?
Magyarország a Világbank besorolása szerint az összes többi EU-s tagállammal együtt már jó ideje a magas jövedelmű országok közé tartozik, ám a kutató szerint ez a kategorizálás torzít. Magyarország fejlődési modellje a külföldi tőkétől függ, a magyar gazdaság termelékenysége és a hazai hozzáadott érték az exporton belül sok éve relatíve alacsony, ezért a szakértő szerint felmerül a közepes jövedelmi csapda, és a jelenlegi ágazati átrendeződésnél a kutató nem lát kísérletet ennek meghaladására.
Éltető Andrea Matolcsy György jegybankelnökkel ért egyet a felzárkózás kapcsán, aki szerint „jó a fejlett technológia behozatala, jó, ha új, modern technológiát hoz be, de ha ezt nem teszi és alacsony a hozzáadott értéke, például 18% az akkumulátor-ágazatban, akkor ez csapdaként működik”. Emellett a fejlődés lehetőségeiről úgy fogalmazott korábban, hogy „soha sehol nem sikerült egy olyan felzárkózási modell, ami külső tényezőre épült”.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A kutató szerint a humán tőke hangsúlyos fejlesztése, az oktatás és egészségügy jelentős finanszírozása, az állam és társadalom kiegyensúlyozott, jó viszonya, a járadékvadászat megfékezése és a meritokrácia szükséges egy hosszútávon magas hozzáadott értéket produkáló modell kiépítéséhez. A szakértő szerint nem indokolja semmi, hogy kizárólag ázsiai gyártókra alapozzon a gazdaságpolitika, ugyanis más európai országok esetében ezekkel való együttműködés nem kizárólagos, és a hazai tulajdon fejlesztése is hangsúlyos.