Szánthó Péter • 2023. május 1. 06:43
Nincs apelláta, 2024. január elsejétől Kelet-Európában is be kell vezetni a visszaváltható PET-palackokat, Balogh Levente pedig azt várja az intézkedéstől, hogy ezek a csomagolóanyagok teljesen eltűnnek a szemétből. A Szentkirályi Magyarország elnöke hozzátette: Nyugaton is sokan jöttek rá, hogy a visszaváltós rendszerben a PET nem szemét, hanem árucikk, és rendesen meg is szedték magukat belőle. Az üzletembertől megtudtuk, hogy áll most munkaerő tekintetében a Szentkirályi, és az épp most futó, Az álommeló című műsoráról is beszélgettünk: mint elmesélte, az elején kapott hideget-meleget, de a nézők már kezdik megérteni, miért kapnak olykor elsőre bagatellnek tűnő feladatokat a jelentkezők. Abban is sokan kételkednek, hogy ő maga egy-egy forintonként építette fel a vállalkozását, de most elmesélte a teljes történetet. Interjú.
Rendre arról szólnak a hírek, hogy nagyon kifeszített a munkaerőpiac Magyarországon, nagyon nehéz megfelelő szakembereket találni. A Szentkirályinál hogy állnak a munkaerőhiánnyal?
Balogh Levente: Szerintem a jövő zenéje még az, hogy elegendő szakember legyen Magyarországon. A Szentkirályinál nagyon jó a mátrix-rendszer, a vállalatirányítás, nem érzünk bajt. Vannak a szokásos, kisebb-nagyobb kiesések, de olyan, hogy valamelyik ágazatunknál nincs elegendő munkaerő, nem szokott előfordulni, gyorsan le is kopogom. Ebben talán az is közrejátszik, hogy mára már egyfajta divat is lett a Szentkirályinál dolgozni, jó brandünk van. Szoktam mondani a kollégáknak is, hogy a jó brand nem csak a termékeladást segíti, hanem a munkaerő megválogatásánál is.
A jó és bevált munkaerőt meg is kell tartani, mit tett a cég ennek érdekében? Mekkora bérfejlesztés volt?
Folyamatosan próbáljuk lekövetni az inflációt, persze teljes mértékben nem tudjuk. De állandó jutalmakkal, béremeléssel próbálunk lépést tartani. Megmondom őszintén, szerintem a közép- és felsővezetőinknek nem lehet oka a panaszra, a jó munkaerőt meg kell fizetni, és mi meg is fizetjük a kollégákat.
Mennyire jellemző az iparágban, hogy a versenytársak egymástól szipkázzák el a képzett dolgozókat?
Régen jellemzőbb volt, ma már annyira nem szerencsére. Amikor Kecskeméten kinyitott a Mercedes-gyár például, akkor targoncásokat, logisztikusokat csábítottak el. De többen vannak, akik azóta már vissza is jöttek hozzánk - kipróbálták magukat más helyen, nem jött be. Jelenleg ilyen jellegű problémát nem tapasztalunk.
Akkor külföldi mukaerő bevonására sincs szükség az üzemekben?
Nem, nem merül fel a kérdés, jól állunk. Vannak olyan üzemek, gumigyár, autógyár és a többi, ahol a klasszikus gyári melósokra van szükség, de nálunk már a szalag mellett is operátorok ülnek, nagyon szenzitív a munka.
Már egy sima palackozógép, címkéző kezeléséhez is komoly tudásra van szükség. A gépkarbantartóknak már-már programozónak is kell lennie. Annyira tör előre a technológia az élelmiszeriparban, így nálunk is, hogy már nem sima kétkezi munkásokra van szükség egy modern üzemben.
Folyamatosan automatizálásban vagyunk, de az 550-600 foglalkoztatottat így is próbáljuk tartani. Szerencsére jól működik a rendszer, azért is szálltam be az olasz Mattoni-holdingba, mert a management policy egyedülálló még a nyugat-európai cégek között is, meg kéne tanulnunk nekünk magyaroknak is, a kkv-knak, de nem fogjuk tudni. Ennek az a lényege, hogy tudomásul kell venni azt, hogy a cégnek nem az embertől kell függenie, hanem fordítva.
Honnan jött az ötlet, hogy a tévében keressen asszisztenst? Ennyire nem találni alkalmas munkaerőt?
Az üzleti életben én már nagyon többet nem tudok, de nem is akarok elérni, ezért fontos, hogy edukáljam főképp a fiatalokat. Ezt el szoktam mondani a főiskolákon, egyetemeken, de akár általános- és középiskolákban az előadásaimon is. Sőt a vállalati meetingeken is állandó téma, hogy nagyon fontosnak tartom, hogy a tanulók lássák, már vannak olyan cégek Magyarországon, ahol nyugat-európai fizetéssel, jó munkahelyen tudnak majd dolgozni, nem kell feltétlenül külföldre menni.
Először jött a Cápák között, amelyre 6 éve kért fel az RTL, és örömmel fogadtam el, hiszen azóta egy sokkal nagyobb plánum előtt tudom az edukáló tevékenységemet folytatni. A Cápákban vállalkozókat tanítunk, akár úgy is, hogy rávilágítunk, hogy az adott jelentkező nem is való vállalkozónak, inkább menedzser-típus.
Az álommelót pedig azért vállaltam, hogy menedzsereket edukáljak: igenis meg kell tanulniuk a fiataloknak, hogy attól még, hogy kezükben a diploma, a nyelvvizsga, az még nem mentesít a munka alól. Végig kell menni a szamárlétrán, és ahhoz, hogy kiváló szakemberek legyünk, a szakma szépségeit is meg kell ismerni.
Három hete fut a műsor, az elején kaptunk hideget-meleget, de a nézők, a kommentelők már kezdik érteni ennek az egésznek a lényegét. Sokan mondták, hogy milyen bagatell feladat volt, amikor kiküldtem a jelentkezőket virágot árulni. Közben a virágárusítás egy elég komplex dolog: az árut be kell szerezni, közgazdaságban, kereskedelemben jártasnak kell lenni hozzá, sales-elni kell. Egyáltalán nem egyszerű dolog jó árut választani, megfelelő árréssel eladni, ki kell találni, hol, kinek adjam el, kik a potenciális vásárlók, és a többi. Azt gondolom, hogy ha meglátják a nézők, a fiatalok az egyes feladatok megoldásához milyen készségek kellenek, és megértik, hogy nem véletlenül találtuk ki őket, akkor már sikert értünk el. Szerencsére egyre többen értik már a dolgot, drukkolnak a jelentkezőknek.
Nem elsősorban az a lényeg, hogy én egy ilyen műsorban tudok csak elnöki asszisztenst szerezni, de hozzáteszem ebből a szempontból is nagyon hasznos Az álommeló. Képzeljük el, hogy a való életben hogyan nézne ki egy ilyen szituáció: megbíznék egy fejvadászcéget, az hozna valakit a pozícióra, akinek lehet, hogy a szakmai tudása, előélete rendben van, az első beszélgetéseken kölcsönös a szimpátia, de igazándiból, mélyrehatóan nem tudjuk megállapítani, hogy milyen ember is ő valójában. Nem tudjuk, hogy kezeli például a konfliktust, hogyan vezeti le a feszültséget. Ezzel ellentétben a műsorban 30 napunk van megismerni a jelentkezőket, akik minden nap más-más feladatot kapnak, napról napra lehet a hiányosságokat, pozitívumokat felfedezni a jelentkezőknél.
Remek dolog lenne, ha ez minden felsővezetőnek megadatna, és a műsor egyébként jó iránytű a többi cégnek is, hogy egy jó asszisztensnek, topmenedzsernek milyen kritériumoknak kell megfelelnie. Mert jó, hogy három diplomám van, beszélek két nyelven, de ez nem mentesít az alól, hogy pénzt kell keresnem: ha kell, virágot árulok, ha kell békát tolok, árut terítek, közgazdasági feladatokat oldok meg, powerpoint előadásokat tartok. Erre az asszisztensi pozícióra egy olyan ember való, aki már majdnem vállalkozó, de nem akarja a vállalkozói létet bevállalni – amivel egyébként nincs is semmi baj.
Honnan tudhatja valaki, hogy vállalkozónak vagy menedzsernek való?
Ezt az egészet én egy zenekarhoz szoktam hasonlítani, a vállalkozó a karmester, aki a térben lát, látja a menedzsereket, akik a zenészek. Ők is jól végzik a munkájukat, csodálatos hangokat csalnak ki a hangszerből, de ahhoz hogy az egészből egy élvehető zenemű legyen, kell a vállalkozó, a karmester. A vállalkozói létet nem lehet tanulni, arra születni kell, ezt igyekszem megtanítani a fiataloknak.
Például a múltkor a Budapesti Gazdasági Egyetemen 600 diáknak tartottam előadást, és már az elején tisztáztuk, hogy kinek van vállalkozói vénája, és ki a menedzser. Mindig kihangsúlyozom, hogy egyik se jobb a másiknál: hiába vagyok én jó vállalkozó, jó karmester, ha nincs egy zongorista, aki jól tud zenélni. És ez fordítva is igaz: én zongorázok a legjobban, nem tudok egy hangversenyt megcsinálni, ha nincs ott körülöttem a többi menedzser meg a karmester, aki irányít.
Azt is el szoktam mondani az előadásaimon, hogy én egyébként nem vagyok a világ legokosabb embere, ne higgye azt senki. De egyszer valamikor csináltam valamit, ami jól sikerült. Ezt elmesélem a fiataloknak, és mindegyikük vonja le ebből a megfelelő következeteseket, tanulságot. Ha szerencsénk van lerövidítem a sikerhez vezető útjukat, vagy segítek nekik abban, hogy rávilágítok, a menedzser-típusú ember ne akarjon vállalkozó lenni, és egy vállalkozó se akarjon menedzser lenni. Én sem tudok menedzser lenni, nem tudok 100 oldalt elolvasni, 500 oldalt leírni – bár most dolgozom a könyvemen, de elég lassan készül. Mindig felnézek a papírokból, és egyszerűen nem haladok, mert térben látok és a következő lépésen gondolkodom már, a menedzsernek kell a feladatokat 100 százalékos pontossággal végrehajtani.
Most elég magasak a hitelkamatok, és úgy általában bizonytalan a gazdasági környezet. Hogyan érdemes így bármilyen vállalkozást indítani?
A hitelkamatokkal nem szabad foglalkoznia egy kezdő vállalkozónak! Vállalkozást indítani saját tőkéből kell, ezt jó lenne már megtanítani mindenkinek… A tőke az a pénz, amit nem veszünk ki a cégből és az új vállalkozás működtetéséhez megfelelő összeg.
Ez a vállalkozósdi is egy szerencsejáték, olyan, mint a rulett, tudás is kell hozzá, ezt az üzleti tanácsadásokon is el szoktam mondani. Ezt sokan nem gondolják át, a Cápák közöttben is gyakori hiba szokott lenni – szerintem a toplistán is rajta van –, hogy ezt figyelmen kívül hagyják a vállalkozók.
Hitelt pedig csak akkor veszünk fel, ha nyereséget és forgalmat akarunk növelni, erre pedig van piacunk, keresletünk. Azt pedig pontosan ki kell számolni, át kell gondolni, hogy belefér-e a mostani, megnövekedett kamat. Ami elég nehéz ügy, mert például az élelmiszeriparban 10 százalékos haszonnal dolgoznak a cégek, ami mellett nehéz 15-17 százalék kamatra hitelt felvenni. Ha valaki azért vesz fel hitelt, mert probléma van a cégnél, csökken a forgalom az belekerül ez olyan adósságspirálba, aminek az a vége, hogy összeomlik a cége.
Ha már Cápák között: milyen hibák szerepelnek még azon a toplistán? Mit rontanak el a kezdők?
Sokan például nem mérik fel, hogy van-e igény arra, amit csinálnak. El szoktam mondani a tanácsadásokon, hogy ha az ember nem válik a saját terméke, szolgáltatása fogyasztójává, akkor inkább hagyja abba az egészet azonnal, mert a dolog halálra van ítélve. Ha saját magamnak sincs rá igénye, akkor nincs létjogosultsága a piacon.
De azt sem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy nem szabad összekeverni a tőkét a hitellel. Ne akarjunk hitelből vállalkozni! Vannak angyalbefektetők, kockázati tőkések, tőlük lehet tőkét szerezni, ha csinál egy jó üzleti tervet, de már vannak államilag finanszírozott tőkebefektetők is.
Vagy meg kell nézni, milyen vagyonunk van és mérlegre kell tenni, hogy feláldozzuk-e a vállalkozás érdekében, vagy maradunk a munkahelyünkön és folytatjuk tovább az életünket vállalkozás nélkül. Nagyon sok családot mentettem meg attól, hogy felszámolják azt, amit addig megteremtettek, mert a delikvens menedzserből akart vállalkozó lenni, és simán elbukhatták volna mindenüket.
Sokaknál megfigyelhető, hogy nem hisznek eléggé magukban, nem tudják elképzelni, hogy a cégükből még valami nagyon nagy dolog is kisülhet. Nézzenek meg engem, sokan hitetlenkednek, hogy én egy-egy forintokból indítottam be a vállalkozásomat. Két ember van az életemben, akik a kezdetektől, 33 éve mellettem vannak, és segítettek elindulni ezen az ösvényen. Egyikük az édesanyám, a másik pedig a legrégebbi alkalmazottam, Szél Tiborné Julika, aki jelenleg is az egyik üzletemben dolgozik.
Amikor azt mondom, hogy én egyforintokból indítottam a vállalkozásomat, akkor az úgy történt, hogy Julika könyvelte és számlázta a cégemet, édesanyám pedig vezette a raktárat. Akkoriban édesapámmal az volt a megállapodás, hogy egy darab termék egy forint. Összeszámoltuk, hány darab szörpöt, aromát adtunk el, és ezt kiszámláztuk az édesapám cégének minden hónap végén, ezekből az egy forintokból indultam el. A megállapodást 1990-ben kötöttük, és 2000-ig ezt az egy forintot számláztuk ki darabonként.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Aztán ahogy egyre nagyobb lett a birodalmam, már tovább tudtunk lépni. De így indultam el az életben, és az édesapám cégében sem voltam soha alkalmazott, se tulajdonos. Partneri viszonyban votunk, együtt váltunk vállalkozóvá. Az volt a deal, hogy ő gyárt, én pedig felmértem, mire van épp szükség a piacon, és eladtam a terméket – ugye, akkoriban hiánygazdaság volt a piacon, mert eltűntek az állami gazdaságok, tönkrementek a TSZ-ek.
Így tudtunk reagálni, küldtem édesapámnak a fülest, hogy most tudom is én ételecetből van hiány, ő legyártotta, én meg bevittem a kereskedelembe. Persze, elkerülhetetlen volt, hogy marketinget is kelljen beletenni, ki kellett találni, mekkora kiszerelésben, milyen csomagolásban legyen, mennyiért lehet eladni, ez is az én feladatom volt. Ezekkel az egy forintokkal tanultam meg tulajdonképpen a szakmát.
Nemrég derült ki, hogy önök fogják palackozni a Pepsi termékeit Magyarországon. Mennyi meló volt ebben az üzletben?
Láttam én is, hogy megjelent a hír, de erről az üzletről még sokat nem beszélhetek, annyit elárulok, hogy 10 év munkája van a megállapodásban. A Mattoni Magyarország évekkel ezelőtt több országra megvette a Pepsi-licenszet, ennek a része az is, hogy a Szentkirályihoz tartozik többek között a Pepsi, a 7UP, a Schweppes disztribúciója.
A Pepsit a holding jelenleg Csehországban gyártja, és most teszünk erőfeszítéseket arra, csökkentsük a hazai bekerülési költséget, gazdaságosabbá tegyük a gyártást. Erről folynak a tárgyalások, de konkrétumokkal még nem szolgálhatok. Tartunk majd egy sajtótájékoztatót az ügyben az üzlettársammal, ennek keretében fogjuk majd bejelenteni a részleteket.
Az üdítőpiacon a nyári időszak kiemelten fontos az értékesítés tekintetében. Milyen nyárra számít 2023-ban?
Nyáron az ásványvízeladások megsokszorozódnak való igaz, de nem hónapokban, évszakokban gondolkodunk, hanem éves számokban. Egyébként én 2004 óta építem a brandet, azóta nem volt olyan év, hogy minden igényt ki tudtunk volna elégíteni – még a COVID alatt sem - pedig folyamatosan igyekszünk fejleszteni az üzemeken. Most meglátjuk, hogy mit hoz ez az energiaválság, de egyelőre nincs okunk panaszra, most is folyamatos fejlesztéseket kell végrehajtani Kékkúton és Szentkirályon is.
Akkor a megemelkedő energiaárakkal is meg tudtak birkózni.
Az energiaárakkal csak sodródni lehet. De az a jó hír, hogy mindig, amikor válság van tisztul a piac, mindig a leggazdaságosabban előállítók, értékesítők maradnak talpon, eltűnnek a megélhetési vállalkozások. Szükség lesz rá, hogy többmilliárdos csúcstechnológiával gyártsák az élelmiszert, mert csak akkor éri meg, egy vállalat pedig csak akkor tudja a drága gépeket megengedni magának, ha prémium branddel rendelkezik.
Ebben vagyunk mi egy kicsit jobb helyzetben a kisebb vállalkozásoknál, nagy márkaként meg tudjuk venni a legújabb, legjobb gépeket, amelyeknek nyilván az energiafogyasztása is alacsonyabb – így a lehető legjobb élelmiszert is mi tudjuk előállítani a legjobb áron. Ugye, minél nagyobb darabszámban gyárt valaki, annál kisebb az egy darab árucikkre jutó költség, mi azzal tudjuk a versenyt tartani, hogy nagy volument gyártunk.
Erre tudunk bazírozni, de ez egy kicsit olyan, mint a vesszőfutás, amikor próbál az ember gazdaságosabbá tenni valamit, akkor érkezik egy újabb drágító tényező, amivel számolni kell. Most például a betétdíjas PET-palack. Az a baj, hogy a nap végén mindig a fogyasztónál csapódik le a dolog.
Mi a helyzet a csomagolóanyagokkal? Korábban azokból is hiány volt a piacon.
Igen, voltak azokkal is problémák, de szerencsére mi kevésbé érzékeltük, mivel a holding olyan nagy, hogy a féléves, éves alapanyagigényünket előre megvásároljuk. Egyébként az ehhez hasonló beszállítói válságok is egy kicsit később jelentkeznek nálunk, mint a többieknél, pontosan a méret miatt.
Hogyan ítéli meg most a magyar emberek gazdasági helyzetét? Elkezdtek már lefelé vásárolni például az önök termékei esetében?
Tény, hogy az élelmiszer kiskereskedelem forgalma nagyon bezuhant, a legutóbbi adatok szerint több mint 8 százalékkal. Ilyenre még nem volt példa, amióta ebben a szegmensben tevékenykedem. Hozzá kell tenni, hogy az ásványvíz-forgalom például csak 3-4 százalékkal csökkent, ami a teljes egészhez képest már egy fokkal jobb adat.
Ugyanakkor nem látom, hogy itt nagy megélhetési válság lenne egyelőre: tele vannak az utak autóval a 600 forintos benzinárak mellett, nem lehet a jó éttermekbe már hétköznap sem helyet kapni, a wellness szállodák is csúcson pörögnek például.
Értem én, hogy baj van, de azért csak van pénze az embereknek. Egyébként érdekes, hogy az élelmiszer kiskereskedelem, ami nagyon szenzitív az árra, az csökkent, viszont a HORECA-értékesítés, ami nem, az pedig nőtt. A Szentkirályinál és a Pepsinél is nőnek az eladások a vendéglátó-szektorban, ahol egyébként extra magas áron kerülnek eladásra az üdítők, ásványvizek. Akkor most ezt ki érti?
A prémiumtermékkel megint más a helyzet, azoknak bő 10 éve kialakult a piaca, az a piac viszonylag állandó, köszöni, jól van. A legnagyobb túlélők egyébként a nagy prémium brand-ek, ismerünk 100-150 éves vállalatokat is, akik a mostaninál sokkal nagyobb válságokat, világháborúkat is átvészeltek. Amióta én vállalkozó vagyok, azóta hangsúlyozom, hogy a márkának az értéke egyre erősödik.
Jópár éve téma Magyarországon a visszaváltós PET-palackok ügye, hogy áll most a bevezetés?
Nincs apelláta, 2024. január elsejétől itt, Kelet-Európában is be kell vezetni, ez az uniós előírás. Megkezdtük a felkészülést, addigra vélhetően a jogi környezet is kialakul. Pont a hetekben mutattuk be a visszaváltó gépünket, ami ott lesz a kereskedelmi egységekben, a visszagyűjtő automatát teljes egészében a holdingunk fejlesztette le, nagyon büszkék vagyunk a rendszerre.
Egyébként, ha eggyel visszább lépünk, távolabbról közelítjük meg a dolgot: sokan támadják az élelmiszeripari cégeket, hogy PET-palackokkal árasztják el a világot, de értsük meg, több mint 8 milliárd embert kell etetni és itatni, ami műanyag nélkül nem megy. Mindenki vizsgálja csak meg, mennyi műanyagot használ a háztartásában, mert nem vagyok biztos benne, hogy akár egy vehemens környezetvédőnél is csak cserépedényt találnánk meg agyagedényeket, lenből készült ruhákat... Inkább azokat kellene támadni, akik szemetelnek. Ráadásul a PET-palack a legkörnyezetbarátabb csomagolóanyag, mert 9-10 alkalommal is újra lehet hasznosítani.
Több nyugati országban is működik már jó ideje a betétdíjas palack-rendeszer. Mik a külföldi tapasztalatok, kevesebb lett a szemét?
Arra számítok, hogy itthon is drasztikusan meg fogja dobni az újrahasznosítási arányt. Ameddig mi itthon azon veszekszünk, hogy ki a hibás a PET-palackokért, az Egyesült Államokban már 30 éve működik a visszaváltós rendszer, és Nyugat-Európában is jópár éve. És ennek az lett az eredménye, hogy például Belgiumban, Hollandiában, Németországban nincs PET-palack a szemétben.
Családok, cégek jöttek rá, hogy ebből elég nagy pénzt lehet csinálni, ráálltak az iparágra, és meg is gazdagodtak. Az összes palack eltűnt a hulladékból, még ha véletlenül egy-egy darab a kommunális hulladékban landolna, még azt is összeszedik a hajléktalanok, zsákba gyűjtik és visszaváltják.
Még egyszer mondom: nincs PET szemét Nyugat-Európában. Mindezt úgy érték el, hogy betétdíjas lett. Nekünk semmi újat nem kell az ügyben kitalálni, át kell venni a külföldön már évtizedek óta működő rendszert, és itthon is eltűnhet a hulladékból a palack. Így már a PET-palack nem hulladék, hanem árucikk lesz, a betétdíjnak köszönhetően.
Nemrégiben a Coca-Cola elkezdte a palackokhoz rögzíteni a kupakokat, ami miatt sok vásárló háborog is. Ők azt mondják, hogy környezetvédelmi okai vannak. Ön szerint van értelme a dolognak, vagy csak egy marketingfogás?
Magam sem értem teljesen a dolog lényegét. Újrahasznosítás szempontjából a megoldás kifejezetten rossz, mert a kupak az polietilénből készül, a palack meg ugye PET-ből, és a kettőt mindenképp szét kell választani, csak a PET-et lehet újrahasznosítani. A polietilén kupakkal mi lesz, azt külön levagdossák róla? Az lehet a környezetvédelmi üzenete az egésznek, hogy az emberek ne dobálják el a kupakokat, ami valóban egy jelentős probléma, de technológiai szempontból szerintem ez nem egy jó ötlet.
Címlapkép és fotók: Stiller Ákos