Pénzcentrum • 2023. április 14. 17:02
A napokban fogadta el az Országgyűlés a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló T/3089 javaslatot. A törvény lehetőség ad munkahelyi visszaélések, szabálytalanságok névvel vagy névtelenül történő bejelentésére, és számos vállalatnak írja elő kötelező visszaélés-bejelentő rendszer létrehozását. A bejelentéseket 30 napon belül kötelező kivizsgálni és tilos megtorlást alkalmazni a bejelentőre – foglalja össze a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda.
Az új Whistleblowing törvény döntően követi a Whistleblowing Irányelv rendelkezéseit, sok helyen átveszi a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény (ún. Panasztörvény) rendelkezéseit, azonban a vállalatokra nézve új kötelezettségeket is megállapít, mondja Dubalár Alekszej ügyvéd, Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda.
Mire vonatkozik a visszaélés-bejelentési rendszer?
A belső visszaélés-bejelentési rendszerben jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni a foglalkoztatónál. Fontos, hogy bejelenthető magatartások alatt nemcsak a jogszabályba ütköző magatartások értendők, hanem a munkáltató belső szabályzatában jogellenesnek minősített magatartások is (ilyen lehet például üzleti ajándék elfogadása, bértitok megszegése).
A visszaélés-bejelentési rendszer jellemzői
A bejelentés írásban vagy szóban tehető meg. A szóbeli bejelentés telefonon vagy más hangüzenetküldő rendszer útján, vagy személyesen terjeszthető elő az erre kijelölt személynél, egyébként a foglalkoztatók eldönthetik, hogy milyen visszaélés-bejelentési csatornát, csatornákat tesznek elérhetővé.
Viszonylag szabad mozgásteret biztosít az elfogadott törvény a bejelentések fogadására és kivizsgálására jogosult szervezeti belső egység (vezető jogtanácsos, etikai bizottság) kiválasztása vagy külső személy, így bejelentővédelmi ügyvéd vagy más külső szervezet megbízása terén. Ezen felül a legalább 50 főt, de legfeljebb 249 főt foglalkoztató cégek a Whistleblowing Irányelv rendelkezéseivel egyezően közösen is létrehozhatnak belső visszaélés-bejelentési rendszert, ezzel jelentősen csökkenthetők a rendszer létrehozásának és működtetésének költségei, a vállalatcsoportok pedig egységes, összehangolt visszaélés-ellenes rendszereket tarthatnak fenn.
A bejelentést a foglalkoztató alapvetően köteles kivizsgálni, a névtelenül tett panaszok esetén azonban a Panasztörvény jelenlegi szabályaival egyezően a Whistleblowing Törvény a foglalkoztatóra bízza, miként jár el, foglalkozik-e az ily módon benyújtott panaszokkal vagy sem.
A munkavállalókon kívül többek között bejelentést tehet a foglalkoztató cég (társ)tulajdonosa, felügyelő bizottsági tagja, alvállalkozója, beszállítója, és az, akinek a foglalkoztatóval az ilyen jellegű kapcsolata már megszűnt, vagy akinek ilyen kapcsolat létesítésére irányuló eljárása még csak folyamatban van. Az ilyen bejelentés szintén kötelező kivizsgálási kötelezettség alá esik.
A bejelentő számára 7 napon belül kell visszajelzést kell küldeni a vizsgálat megkezdéséről, esetleg további információ szükségességéről, adott esetben a bejelentő meghallgatásáról. 30 napon belül kell a bejelentést kivizsgálni, ez a határidő indokolt esetben legfeljebb három hónapra hosszabbítható meg. Ha a bejelentés alapján büntetőeljárás kezdeményezése indokolt, akkor intézkedni kell a feljelentés megtételéről.
A Whistleblowing Törvény tiltja a bejelentés miatti megtorlást a bejelentő személyével szemben, részletesen tipizálja az esetleges megtorló intézkedéseket, továbbá a szabálysértési törvény módosításával szabálysértésnek minősíti a bejelentővel szembeni megtorló magatartást.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A belső visszaélés-bejelentési rendszer bevezetésére kötelezetteknek tehát elsősorban a következőkről kell gondoskodniuk:
- A bejelentési csatornák létrehozása;
- Bejelentéseket kezelő belső vagy külső személyek kijelölése;
- A bejelentés kezelésének szabályozása, amit szükséges összhangba hozni az egyéb belső szabályzatokkal, elsősorban adatvédelmi, munkajogi, informatikai biztonsági, munka-, és vagyonvédelmi területen;
- A fennálló kockázatok függvényében bejelentési kötelezettség alá eső vagy bejelenthető magatartások kidolgozása és belső publikálása.
A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetésével összefüggő kötelezettségek teljesítését a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrzi, a hatóság azonban nem jogosult bírságot kiszabni, illetve tevékenység végzésétől történő eltiltást alkalmazni a foglalkoztatóval szemben. A rendszer bevezetése és működtetése során azonban minden foglalkoztatónak érdemes gondoskodnia a szigorú adatvédelmi és munkajogi szabályokkal való összhangról, ennek elmulasztása ugyanis már pénzben kifejezhető hátrányokkal járhat egy adatvédelmi hatósági eljárás vagy munkajogi jogvita esetén.
A megfelelő belső szabályozásnak transzparens eljárásrendet, megfelelő garanciákat kell bevezetnie, biztosítandó, hogy minden bejelentés a törvényi határidőn belül kivizsgálható legyen, a bejelentő és a bejelentéssel érintett személyek személyes adatai, személyiségi jogai megfelelő védelmet kapjanak, a jogszerű bejelentések esetén ne kerülhessen sor megtorló intézkedésre a bejelentővel szemben, míg a megalapozatlanul illetve jogszerűtlen módon tett bejelentések esetén megfelelő és arányos intézkedésekre kerülhessen sor – teszi hozzá Bognár Éva vezető ügyvéd, munkajogász, Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda. Az adott foglalkoztató felelőssége, hogy olyan bejelentési rendszert hozzon létre, amely a gyakorlatban is megfelelő védelmet biztosít a visszaélések és zaklatások ellen, így például a bejelentési csatorna széles körben elérhető a honlapon vagy az intraneten és magyar nyelven részletes tájékoztatást nyújt az eljárásról.
Meddig kell a rendszert létrehozni?
A Whistleblowing Törvény a kihirdetéstől számítva 60 napon belül fog hatályba lépni, eddig az időpontig minden legalább 250 főt foglalkoztató cég köteles bevezetni az új szabályoknak megfelelő belső visszaélés-bejelentési rendszert.
A legalább 50 főt, de legfeljebb 249 főt foglalkoztató cégeknek a belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozására kisebb haladékot kapnak, nekik azt 2023. december 17-ig kell létrehozniuk. Ezek a cégek a Whistleblowing Irányelv rendelkezéseivel egyezően közösen is létrehozhatnak belső visszaélés-bejelentési rendszert, amivel jelentősen csökkenthetik a rendszer létrehozásának és működtetésének költségeit.
Kinek kell foglakoztatotti létszámtól függetlenül létrehozni belső visszaélés-bejelentési rendszert?
- a hitelintézetek és biztosítók mellett többek között a könyvvizsgálói, könyvviteli (könyvelői), adószakértői,
- okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet végzők,
- a hárommillió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést elfogadó kereskedők,
- az ügyvédek, az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végzők, székhelyszolgáltatók, meghatározott műalkotásokkal, régiségekkel kereskedők,
- a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény (Pmt.) szerinti egyéb foglalkoztatók,
- a hajókat és légijárműveket üzembetartó foglakoztatók.