Társasági adó 2023 változások: mutatjuk, mennyi a társasági adó mértéke 2023 évében!

Cikkünkben eláruljuk, mennyi a társasági adó 2023 évétől, azaz mennyi a társasági adó mértéke 2023 során. Amellett, hogy olvasóinkat tájékoztatjuk, mi az új társasági adó törvény módosításának tartalma, azt is eláruljuk, egyáltalán mi az a társasági adó, kinek kell fizetni, milyen kritériumrendszer alapján, milyen esetekben lehet mentesülni a társasági adó alól. Mi a társasági adó számlaszám 2023-ban, mit határoz meg a társasági adó törvény a csoportos TAO-alanyok adózásáról?

Mi az a társasági adó?

A társasági adó egy olyan speciális adónem, ami a társas vállalkozók – tipikusan betéti társaságok, korlátolt felelősségű társaságok, szövetkezetek – működését érinti. Ez egy opcionálisan választható adózási forma, akkor érdemes a társas vállalkozóknak választaniuk, ha jobb feltételek érvényesülnek rájuk nézve, mint a kisadózó vállalkozások tételes adója vagy a kisvállalati adó esetében. Hogy mi a legjobb adózási forma vállalkozásunk számára (KATA, KIVA, EVA, TAO), az minden esetben a vállalkozás tevékenységétől és a bevételétől függ. A társasági adó számítása a korrekciós tételen alapszik - hogy pontosan hogyan zajlik a társasági adó számítása, arra a későbbiekben visszatérünk.

Mikor keletkezik társasági adófizetési kötelezettség?

A TAO fizetésére külföldi és belföldi adóalanyok is kötelezetté válhatnak. Belföldi illetőségű személyeknél azon a napon jön létre a társasági adó fizetési kötelezettség, amikor közokiratba foglalják a társasági szerződést (vagy amikor létrejön a vállalat). Külföldi adóalany esetében akkor jön létre társasági adófizetési kötelezettség, amikor megtörténik a fiók cégbírósági bejegyzése. Cégnyilvántartásba nem bejegyzett telephely esetén az első jognyilatkozat megtételének dátumától kötelező a társasági adó megfizetése.

A társasági adó fizetési kötelezettség megszűnik attól a naptól fogva, amikor a belföldi vállalkozás megszűnik, vagy amikor kikerül a törvény hatálya alól (pl. más adózási formára tér át). Külföldi társasági adóalany esetében a törvény hatálya alóli kikerülés a fióktelep cégnyilvántartásból való kitörlésétől, a felszámolási eljárás kezdetétől, vagy a megszűnést eredményező jognyilatkozat megtételének napjától lehetséges. Mind a belföldi, mind a külföldi adóalanyokra ugyanazok a feltételek vonatkoznak.

Társasági adó törvény 2023: mi változik?

A társasági adó 2023 évétől hatályos jogszabályai bizonyos pontokon módosulnak; a változások legfőképp a csoportos társasági adóalanyokat érintik. Nézzük, mi várható 2023-ban!

• Tag/csoport megszűnése: Az új TAO jogszabályok kihirdetésének napjától (2022.11.24.) nem lehet tagja a társasági adócsoportnak az a cég, amelyik megszűnési eljárás alatt áll. A tagság mostantól nem a felszámolási/végelszámolási/kényszertörlési eljárás befejezőnapján, hanem a kezdőnapon szűnik meg. Pontosítják a társasági adó jogszabályt az adóelőleg megfizetése kapcsán is: előre hozzák az adóelőleg megosztása és bevallása 30 napos határidejének kezdő napját, mégpedig a megszűnésre okot adó körülmény bekövetkezésének a napjára.
• Vagyonkezelő alapítványok: a társasági adó törvény 2023-ban a vagyonkezelő alapítványok esetében is újításokat vezet be – adómentesség, illetve bevallási egyszerűsítés jár a magánszemélyek közötti vagyonjuttatásra irányuló ügyletekben a bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző vagyonkezelő alapítványoknak, amennyiben kizárólag befektetési bevételeik vannak.
• Transzferár-adatszolgáltatás: a társasági adó bevallásával egyidejűleg nem kell benyújtani a transzferár-nyilvántartásokat, azonban új kötelezettség gyanánt a társasági adóbevallás részeként a szokásos piaci ár meghatározásáról adatot kell szolgáltatni. A kötelezettséget várhatóan már a 2022-es adóévre vonatkozó adóbevallásban teljesíteni kell.
• Adókedvezmények: változás jön az elektromos töltőállomások adóalap-kedvezménye esetében; az általános „de minimis” rendelet alapján lehet igénybe venni, ha az adózó az Európai Bizottság Válságközleménye alapján is jogosult a kedvezményre az alkalmazhatósági időszakban (ehhez az adóbevallásában tett nyilatkozata is szükséges).
• Adóhalasztás: kedvezményes részesedéscsere esetén már az értékvesztés kivezetésekor és az elszámolásakor is lejár (részlegesen).
• Egyéb társasági adó törvény pontosítás is terítékre kerül (pl. a korábbi „bekerülési érték” „könyv szerinti érték” lesz a jövedelemminimum-számítás képletében); szintén új fogalom lesz a társasági adó törvényben a „saját jogú nyugdíjas” is.

Társasági adó változások 2022, 2021: mi történt eddig?

A társasági adó törvény 2022 évében is több ponton jelentősen megváltozott, melyeket mindenképpen érdemes áttekintenünk:

• Kekva adókedvezmény: 2021.05.01-jén hatályba lépett a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény (Kekva tv.), minek értelmében az alapítás feltételei a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá történő minősítés, az alapítói vagyonrendelés (600 millió Ft tőkeminimum), illetve a bírósági nyilvántartásba vétel. A Kekvá-k igénybe vehetnek ingyenes támogatásokat és bizonyos esetekben csökkenthetik az adózás előtti eredményüket is.
• Kis- és középvállalkozások fejlesztési adókedvezménye: A kis- és középvállalkozások beruházásaival kapcsolatban 2022.01.01-től csökken a fejlesztési adókedvezményre jogosító értékhatár: kisvállalkozásnál 50, középvállalkozásnál 100 millió Ft.
• Globális minimumadó: Az OECD kétpilléres globális adóreformjának a második pillére a globális minimumadó bevezetésére vonatkozik. Az elfogadott jogszabályok értelmében 2023-tól az érintett társaságok (750 millió eurós éves konszolidált árbevétel fölötti multinacionális cégek értendőek ezalatt) minimum 15%-os adókulccsal fognak adózni.
• Regionális fejlesztési térkép: 2022 és 2027 között Budapest kivételével Pest megye önálló, ún. „A” régióként megkapja a maximális, 50%-os támogatást.

A társasági adó a korábbi években is kisebb-nagyobb változásokon ment keresztül - korábbi cikkeinkben írtunk a társasági adó 2021 évi, illetve a társasági adó 2020 évi aktualitásairól.

Így változott a társasági adó mértéke

• Társasági adó 1997-2003: 18% a társasági adó mértéke;
• Társasági adó 2004-2005: 16% a társasági adó mértéke;
• Társasági adó 2006-2007: 16% a társasági adó mértéke, 5 millió Ft adóalapig feltételektől függően 10%;
• Társasági adó 2008-2009: 16% a társasági adó mértéke, 50 millió Ft adóalapig 10%;
• Társasági adó 2010-2016: 19% a társasági adó mértéke, 500 millió Ft adóalapig 10%;
• Társasági adó 2017-2022: a társasági adó mértéke a pozitív adóalap 9%-a, TAO-kedvezménnyel tovább csökkenthető.

Mennyi a társasági adó 2023 évében?

Mindezek után joggal merülhet fel bennünk a kérdés, hogy hány százalék a társasági adó, mennyi a társasági adó mértéke 2023 során. Nos, a felsorolt változásokon felül a társasági adó mértéke nem változott, 2023-ban is marad 9%. Ahogy más adónemeknél, úgy a társasági adó megállapítása kapcsán is számolhatunk kedvezményekkel – ezek nem az adóalapot befolyásoló korrekciós tételek, a kedvezményeket a már kiszámított TAO-ból vonják le.

A társasági adókedvezményeket a beruházási kedvezmény, a térségi- és egyéb kedvezmények, a kis- és középvállalkozók kedvezménye és a fejlesztési kedvezmény tágabb kategóriáiba soroljuk. Mivel ezeket a megállapított adóalapból vonják le, gyakorlatilag úgy kell tekintenünk rájuk, mintha az állam lemondana az őt megillető adóbevétel egy részéről (hiszen az a célja, hogy a magyar vállalkozások fizetőképesek legyenek), bizonyos tevékenységi körök fejlődését támogatva.

TAO számítás: mi a társasági adó számítás lényege?

A társasági adó számítása egyáltalán nem bonyolult, ha ismerjük a képletet és tudjuk, mi a szerepe az adóalapot csökkentő vagy éppen növelő korrekciós tételeknek. A társasági adó tárgya a társas vállalkozás vagyonszerzésre irányuló gazdasági tevékenysége, a társasági adó alapja pedig az éves üzleti beszámolóban kimutatott adózási eredmény (amit a számviteli törvény rögzít). Ezt az adózási eredményt befolyásolják az ún. „korrekciós tételek”.

A TAO alapját növelő korrekciós tételek: a társasági adó törvény 2023-ban is szankcionálja azokat a vállalkozásokat, amelyeknél megkérdőjelezhetővé válik, hogy a társaság magatartása megfelel-e az ésszerű gazdálkodás követelményeinek (a társasági adó törvény az adóalap védelme érdekében ellensúlyozza a Számviteli törvény által szabályozott lehetőségeket, például rögzíti az alkalmazandó leírási kulcsokat).

A TAO alapját csökkentő korrekciós tételek: az adóalap csökken, amennyiben a társaság olyan tevékenységeket végez, amelyeket az állam támogat, ezzel hozzájárul a vállalkozás továbbfejlesztéséhez, nyereségessé tételéhez. Tipikusan támogatandó területek a KKV beruházások, az ingatlanfelújítás, a foglalkoztatás és a kutatási tevékenységek.

A társasági adó képlete

1. adóévi bevételek – adóévi költségek és ráfordítások = adózás előtti eredmény
2. adózás előtti eredmény – csökkentő korrekciós tételek + növelő korrekciós tételek = társasági adó alapja
3. adóalap x 9% adókulcs = számított társasági adó
4. számított társasági adó – adókedvezmény = befizetendő TAO összeg

Ha a TAO-alap nem éri el az elvárt jövedelemszint-minimumot, akkor törvényes vélelemként a vélelmezett adóalap kerülhet megállapításra. Ha veszteség keletkezik, negatív adóalappal számolunk, vagyis a veszteség összegét bizonyos feltételek mellett elhatárolhatjuk, és azzal az összeggel a következő 5 adóév során csökkenthető az adózás előtti eredmény (a veszteségkorrekciós lehetőséggel maximálisan 50%-kal csökkenthető a társasági adóalap).

A társasági adó bevallása 2023

A TAO bevallása mindig a tárgyévet követő május 31-én történik (esetünkben 2023.05.31.), egyébként ez a dátum a társasági adó fizetési határidő is. A társasági adó bevallása egyszerűen megtehető a NAV Általános Nyomtatványkitöltő programjával (ÁNYK). 100 millió Ft-ot meghaladó árbevétel esetén a társasági adóelőleg bevallása is szükséges, amelyben feltüntetjük az adott esedékességi időre vonatkozó összeget. Mindenképpen figyeljünk oda arra, hogy ne csússzunk ki a határidőből, ugyanis késés, elmaradás esetén büntetőkamattal szankcionálhatnak. Figyeljünk oda a NAV társasági adó számlaszám helyességére is, mindig az aktuális évre vonatkozó adatokkal töltsük ki a bevallást!

A társasági adó alanyai (belföldi adóalanyok)

• Gazdasági társaságok;
• ügyvédi irodák, végrehajtó irodák, közjegyzői irodák, szabadalmi ügyvivői irodák;
• vállalatok: állami vállalatok, állami gazdálkodó szervek, trösztök, bizonyos jogi személyek vállalatai, leányvállalatok;
• alapítványok, közalapítványok, köztestületek, egyesületek, lakásszövetkezetek;
• szövetkezetek;
• egyéni cégek;
• erdőbirtokossági társulat, vízitársulat;
• önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak;
• felsőoktatási intézmények és az általuk működtetett intézmények, diákotthonok;
• európai területi társulások;
• egyházi jogi személyek;
• olyan külföldi személyek, akiknek az üzletvezetési székhelye belföldön van;
• bizalmi vagyonkezelési szerződések alapján kezelt vagyon;
• MRP (Munkavállalói Résztulajdonosi Program);
• ERIC (Európai Kutatási Infrastruktúráért Felelős Konzorcium).

A társasági adó alanyai (külföldi adóalanyok)

• Ingatlannal rendelkező magyar társaság olyan külföldi tagja, aki részesedésének kivonása, elidegenítése során jövedelemhez jut;
• olyan külföldi vállalkozások, amelynek a telephelye Magyarországon van.

A társasági adó mentesség esetei

• azok a vállalkozások, amelyek más, egyszerűsített adózási formát választottak
• felszámolás alatt álló vállalkozások
• Magyar Nemzeti Bank
• Magyar Távirati Iroda
• magyar politikai pártok
• Közszolgálati műsorszolgáltatás
• Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.
• a Foglalkoztatottak foglalkoztatása céljából létrehozott KHT-k
• a Közlekedési, hírközlési és vízügyi tartalékgazdálkodási KHT-k
• Tartalékgazdálkodási közhasznú társaság