Pénzcentrum • 2023. január 3. 20:01
A magyarországi önkormányzatok egyik legjelentősebb bevételi forrása a helyi iparűzési adóból származik, amit a kis- és középvállalkozások, cégek a bejelentett székhelyük vagy telephelyük elhelyezkedése alapján fizetnek az adott település önkormányzatának. Tudd meg, mi az az iparűzési adó, mi az iparűzési adó lényege és mennyi az iparűzési adó 2023 évében, ki jogosult adókedvezményre? Milyen iparűzési adó törvénymódosítás történt, mit kell tudnunk az egyszerűsített adóalapú iparűzési adó kapcsán?
Cikkünkben minden fontos tudnivalót elárulunk az iparűzési adó 2023 évi szabályairól: mik az aktuális változások az iparűzési adó szabályrendszerében, mennyi az iparűzési adó maximális mértéke, milyen bevételi összeghatárnál van változás? Mennyi az iparűzési adó Budapest térségében (Fővárosi Önkormányzat iparűzési adó), az iparűzési adó hol mennyi a vidéki városok, falvak esetében? Mire számítsunk Budapest iparűzési adó beszedési szablyaival kapcsolatban? Hol nincs iparűzési adó, azaz hol 0% az iparűzési adó mértéke?
Mi az iparűzési adó célja?
Elsősorban tisztázzuk, hogy pontosan mi az az iparűzési adó, kinek, mennyit kell fizetni! A „helyi iparűzési adó” (röviden: HIPA vagy IPA), egy olyan speciális adónem, amit a kis- és középvállalkozók, illetve a cégek fizetnek a telephelyük, székhelyük szerint a helyi önkormányzatnak – már amennyiben van az adott településen iparűzési adó. Rendszerint akkor kötelező iparűzési adót fizetni egy cégnek, vállalkozásnak, ha az adott település hatáskörében bejelentett telephelye, székhelye van és ott jövedelemszerző tevékenységet folytat.
Az iparűzési adó 2023 évétől újra gyökeres átalakuláson megy keresztül az adóalap egyszerűsített megállapítása tekintetében – a korábbi háromféle módszert egyféle adóalap-megállapítási mód váltja fel. A továbbiakban nem alkalmazandó az 1%-ban maximalizált adókulcs, a pandémia előtti szabályok értelmében az iparűzési adó mértéke visszatér a 2%-os kulcshoz. Az új szabályzás 2023. január 1-től lép hatályba (2022. évi XLV. törvény 64. §.), az újonnan bevezetett adóalanyi kategóriák a kisvállalkozókat érintik, pontosabban minden olyan vállalkozót, akinek az éves bevétele nem haladja meg a 25 millió Ft-ot, átalányadózó kereskedők esetében a 120 millió Ft-ot. 2023-tól választható a bevételi sávokon alapuló, tételes adóalap-meghatározás, évi egyszeri fizetési kötelezettséggel, adóbevallást sem kell benyújtani, kivéve speciális esetekben.
Ha a kisvállalkozó nem az új, egyszerűsített HIPA sávok alapján kívánja megállapítani az adóalapját, akkor e döntését az adóév 05.31. napjáig jelentheti be az adóhatóságnak – ezzel egyidejűleg adóelőleg bevallására köteles, az adóelőleg két részletben esedékes (az előző adóév adójával azonos összegű adóelőleg, a következő adóév 03.15. napjáig ezen összeg felével egyező összegű adóelőleg fizetésére köteles). Ha a kisvállalkozó az új adóalap-megállapítást alkalmazza, akkor a helyi iparűzési adóban adómentességre, adókedvezményre és adócsökkentésre nem jogosult a továbbiakban.
A telephely vagy a székhely szerint kell fizetni?
Az iparűzési adó fizetése mindig annak az önkormányzatnak az irányában történik, ahová a vállalkozás székhelye (szabadon választott helyszín, ami a cég alapító okiratában szerepel) és telephelye (ahol a vállalkozói tevékenység zajlik – pl. iroda, gyár, üzem, termőföld stb.) be van jelentve. Gyakran előfordul, hogy a vállalkozás székhelye és telephelye(i) külön önkormányzathoz tartoznak – ilyenkor az iparűzési adó szabályai lehetővé teszik az iparűzési adó megosztását a telephelyhez és a székhelyhez tartozó önkormányzatok között – az új iparűzési adó törvény ezzel kapcsolatban is rendelkezik.
Új iparűzési adó 2023 törvénycsomag: újra átalakul az iparűzési adó törvény
2023-tól újfent átalakul az iparűzési adófizetési rendszer. Elfogadásra kerültek a 2023-as adótörvények (Egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvény, a helyi iparűzési adó egyszerűsített megállapítása) keretei között az új iparűzési adó szabályok, mégpedig a helyi iparűzési adó alapjának egyszerűsítése tekintetében:
Az iparűzési adó 2023-as törvénye szerint valamennyi olyan vállalkozó, akinek a bevétele az adóévben nem haladja meg a 25 millió Ft-ot, jogosulttá válik az iparűzési adóalap egyszerűsített megállapítására (nem kell külön megállapítania az adóalapot, az számít, hogy melyik sávba tartozik). Az SZJA-törvény szerint átalányadózó kereskedők esetében 120 millió Ft az összeghatár. Amennyiben a kisvállalkozó adott adóévi bevétele az előző adóévben is irányadó bevételi sávhatárt nem lépi át, az évi egyszeri adó(előleg) fizetését leszámítva nincs más adófizetési kötelezettsége.
Az új iparűzési adó törvény 3 bevételi sávot különböztet meg (sávosan differenciált adóalap-meghatározás), éves szinten, időarányosítással:
- 12 millió Ft-os vállalkozói bevétel alatt: a vállalkozó székhelyére és a telephelyére jutó adóalap 2,5-2,5 millió Ft.
- 12 millió és 18 millió Ft közötti vállalkozói bevétel esetén: az adóalap 6-6 millió Ft.
- 18 millió Ft-ot meghaladó, de 25 millió Ft alatti vállalkozói bevétel esetén: az adóalap 8,5-8,5 millió Ft; ide tartozik az a kisvállalkozó is, aki az SZJA-törvény szerint átalányadózó kiskereskedő, bevétele az adóévre nem több 120 millió Ft-nál.
Ez egy általános jellegű törvénymódosítás, ami azt rögzíti, hogy az a kisvállalkozó, aki az egyszerűsített, új tételes adóalap-megállapítást alkalmazza, 2023-tól nem lesz jogosult sem törvényi, sem önkormányzati adókedvezményre, adómentességre, adócsökkentésre – ez a szabályzás tehát kivezetésre kerül a rendszerből. Az új javaslatoknak köszönhetően egységesebb és egyszerűbb lesz az adózás és az adminisztráció, mind a magánszemélyek, mind a társaságok esetében.
A következő pontokon módosul továbbá az iparűzési adó törvény 2023 évétől (a 2023-tól hatályos jogszabályok bővebb ismeretéért tájékozódjunk a 1990. évi C. törvény „a helyi adókról” c. szakaszától):
- Kivezetésre kerül az 50%-kal csökkentett, 1%-ban maximalizált iparűzési adókulcs, amit a 2021-2022-es évben érvényesítettek a veszélyhelyzetre való tekintettel. Az önkormányzatok a korábbi, a pandémiát megelőző szabályok szerint kérhetik be az adót azoktól a vállalkozóktól, cégektől, akik az egyszerűsített, tételes bevételi sávokba nem fértek bele vagy nem azt az adózási formát választják.
- A kisvállalkozónak a helyi iparűzési adó alapját (ha az egyszerűsített adóalap-megállapítást választja), mivel az tételes jellegűvé válik, a települések között nem kell megosztania, viszont az adó alapját a székhely és valamennyi telephely szempontjából érintett önkormányzat felé külön-külön meg kell tennie. A HIPA önkormányzatonként azonos nagyságú, tételes összeg, amelyből kedvezményt önkormányzati rendelet sem adhat.
- Egyéb újdonság a transzferár korrekció kapcsán: 2023-tól azon ügyletek vonatkozásában is alkalmazható lesz a transzferár-korrekciós tétel a helyi iparűzési adó alapjának megállapítása során, ahol az adózó kapcsolt vállalkozása az ügylet értékét a helyi adó alapjába nem számító be tételként. Ha a kapcsolt vállalkozás nem alanya a helyi iparűzési adónak, nyilatkozatot tehet arról, hogy a társasági adóban (vagy annak megfelelő külföldi adóban) érvényesítésre került a korrekció.
- Amennyiben egy adóalany dönt az IFRS-ek (Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok) alkalmazásáról egyedi beszámoló szintjén, ám az IFRS-ek alkalmazását megelőzően jogutódlással megszűnik, abban az esetben a jogutód lesz köteles a jogelődnél keletkezett áttérési különbözetet, illetve a számviteli politika váltásához kapcsolódó adóalap-módosító költségeket rendezni.
- A kisvállalkozói adósok helyi iparűzési adó 2023 alapját a KIVA-alap 20%-kal növelt értéke adja (ezt a bevallás benyújtására előírt határidőig szintén be kell jelenteni az adóhatóság irányában). A kisvállalkozóknak mindenképpen érdemes fokozott figyelemmel kísérniük, hogy a változó szabályok szerint milyen bejelentési kötelezettségeknek kell eleget tenniük!
Iparűzési adó KATA esetén
A katás vállalkozók eddig a háromféle helyi iparűzési adófizetési kötelezettség közül választhattak, értelemszerűen a nekik legelőnyösebb opciót: ez lehetett tételes iparűzési adófizetés, tételes költségelszámolás, illetve nettó árbevétel alapján történő adómeghatározás is. Az új katás adóalanyok is jogosultak az iparűzési adó egyszerűsített adóalapra vonatkozó tételes rendszerét választani bevételük nagyságától függően. A 2022-es évről 2023. január 15-ig csak akkor kell iparűzési adóbevallást benyújtaniuk, ha valamilyen kedvezményt vesznek igénybe, vagy ha az adóévben valamilyen okból kifolyólag szünetelt a vállalkozásuk.
Iparűzési adómentesség: megmarad a 0%-os iparűzési adó?
Amellett, hogy nincs minden önkormányzatnál iparűzési adó, a törvény eleve kivételez bizonyos szereplőkkel. Mentes az iparűzési adó alól (az önkormányzat irányelveitől függetlenül) a beszerző/értékesítő szövetkezet, a szabályozott ingatlanbefektetési társaság (+ azok elővállalkozásai és projekttársaságuk), emellett jár az iparűzési adómentesség minden olyan vállalkozásnak, amelynek az önkormányzat rendeletben adómentességet biztosít (amennyiben biztosíthat), feltéve, ha annak az adóalapja nem haladja meg a 2.500.000 forintos határt.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ahogy a korábbiakban is írtuk, a helyi iparűzési adó alapvetően az önkormányzatok opcionálisan bekérhető adóneme, így országszerte több, mint 300 település esetében nem kell iparűzési adóval számolni, azaz 0% az iparűzési adó – azoknál az adóalanyoknál, akik az iparűzési adó törvény 2023 évi egyszerűsített adóalapmegállapítási lehetőségét nem választják.
Iparűzési adó visszatekintés: mi történt 2021-2022-ben?
Az iparűzési adó törvény tekintetében jelentős változás zajlott le 2021-ben: a Magyar Közlönyben megjelent helyi iparűzési adó módosítására vonatkozó kormányrendelet (639/2020. (XII. 22.)) kimondta, hogy Magyarországon azoknál a mikro-, kis-, és középvállalkozásoknál, ahol a nettó árbevétel nem haladja meg a 4 milliárd Ft értékű mérlegfőösszeg értékhatárt, az iparűzési adó, ami 2020 végéig maximum 2% volt, 2021-től megfeleződött, így maximum 1% lehetett az iparűzési adó mértéke.
Az iparűzési adó 2022 évi szabályrendszerében még ezek a szabályok érvényesültek. Az iparűzési adó törvénymódosítás legnagyobb vesztesei az önkormányzatok voltak, akik bizonyos esetekben a vállalkozóktól, cégektől befolyó adó 50%-ának elvesztésével milliárdokat bukhattak (további szabály, hogy az önkormányzatok nem jogosultak a helyi települési adók növelésére és új adók kivetésére). A változások történetének áttekintéséhez érdemes utánanéznünk, milyen új szabályokat hoztak az iparűzési adó kapcsán 2021-ben, illetve mennyi volt az iparűzési adó 2020 évében.
Az iparűzési adó a korábbiakban az 1%-ban maximalizált adókulcs szerint működött, amelyet az adott önkormányzat opcionálisan választhatott. A korábbi adóalapszámítás szerint a vállalkozás nettó árbevételét vették alapul, amiből ki kellett vonni a közvetített szolgáltatások értékét, a beszerzési költségeket, az anyagköltségeket, az alvállalkozói teljesítések értékét és a kutatás + fejlesztés (közvetlen) költségét = a vállalkozás tiszta profitja (ez után kellett fizetni az adót).
Kik kaptak helyi parűzési adókedvezményt?
A korábbi iparűzési adó szabályok szerint azok mentesültek a maximum 2%-os iparűzési adó fizetése alól, akik a 4 milliárd Ft-os összeghatár alatt voltak, illetve a megfelelő létszámadatokkal rendelkeznek. A helyi iparűzési adó kedvezmény vonatkozik az SZJA-törvényben meghatározott egyéni vállalkozókra, őstermelőkre is. A kedvezményezett vállalkozóknak a veszélyhelyzetben lehetőségük volt egyszeri adómérséklést, részletfizetést, fizetési halasztást kérni.
Az említettek mellett számos más esetben is kaphatott egy adott vállalkozó vagy cég adókedvezményt, például: 2,5 milliós iparűzési adóalap-határig az önkormányzat nyújthatott a vállalkozó számára iparűzési adó kedvezményt, sőt, iparűzési adó mentességet is. Egy vállalkozó jogosult lett továbbá az adóalapja csökkentésére akkor, ha az átlagos statisztikai állományi létszáma az előző adóévihez képest bővült – ekkor az iparűzési adókedvezmény összege (a növekvő létszám esetében) 1.000.000 Ft/fő volt.
Iparűzési adó könnyítés veszélyhelyzet esetén
A vállalkozók a koronavírus járvány okozta veszélyhelyzetre való tekintettel választhattak, hogy melyik iparűzési adó könnyítést veszik igénybe (természetes személyektől levont SZJA-előlegre, SZJA-ra, járulékokra, a beszedett adóra; áfa- és tao-csoportos adóalanyoknak is jár) – csak az egyiket lehetett választani, a kettő nem kombinálható egymással:
- Az adótartozás egy alkalommal, legfeljebb 20%-kal, de 5 millió Ft-ot meg nem haladó összegben lehet mérsékelni, amennyiben az adótartozás megfizetése a kérelmező gazdálkodási tevékenységét a veszélyhelyzetre visszavezethető okból ellehetetlenítené.
- Legfeljebb 6 havi pótlékmentes fizetési halasztás vagy legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetés engedélyezett, és legfeljebb 5 millió forint összegű adóra kérhető, ha a kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg valószínűsíti, hogy a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza.
Az iparűzési adó hol mennyi?
Ahogy fentebb is írtuk, az iparűzési adó egy opcionálisan beszedhető adónem – azonban az a ritkább eset, ha egy önkormányzat önként visszautasítja ezt a jövedelemszerzési lehetőséget. A legtöbb magyar településen – a Budapest iparűzési adó szintén – elkérik a maximális összegű HIPA-t (ezekben az esetekben is számolni kell 2023-tól a kisadózók új, sávos adóalapjával), azonban mindig találni olyan településeket vidéken (tipikusan Borsod vagy például Szabolcs kisebb falvaiban), ahol 0%-os az iparűzési adó.
Az iparűzési adó Budapest (Fővárosi Önkormányzat iparűzési adó) kerületeiben és az agglomerációban többnyire a maximális mértékű – ha iparűzési adó mentesen szeretnénk székhelyet, telephelyet fenntartani, érdeklődjünk a vidéki önkormányzatoknál a lehetőségek iránt, és nézzünk utána, hol nincs iparűzési adó (e célból keressük az iparűzési adó mentes települések listáját).