Pénzcentrum • 2022. november 10. 18:15
Az infláció növekedése nem akar enyhülni, de van az a szint, amit már sem a vevőkre, sem a partnerekre nem lehet ráterhelni - mondta az Agrárszektornak a Brancs közösségi finanszírozási portálon feltűnt Spájz Szörp tulajdonosa, Bálint Áron. Magyarországon nagy népszerűségnek és hagyománynak örvendenek a szörpök, ugyanakkor a válság és az éghajlatváltozás természetesen ezt az ágazatot sem kerülte el. Lassan az alapélelmiszerek is luxussá válnak, de vajon mi lesz sokak kedvenc italával? Tényleg le kell mondania erről is az embereknek? Az Agrárszektor által megkérdezett szakember többek között ezekről és sok más izgalmas témáról is beszélt, egy viszont biztos: válság ide vagy oda, talpon lehet maradni, csak nem mindegy, hogyan.
Agrárszektor: Mi, magyarok szeretjük a szörpöket, személyes tapasztalatom viszont az, hogy a legtöbben egyszerűen csak leveszik a multik polcairól a tömegárukat. Ti hogyan próbáljátok magatokhoz csábítani a vevőket?
Bálint Áron: A családban mindig hagyomány volt bodzaszörpöt készíteni, annak idején, a Spájz hőskorában a „kézműves forradalommal” is egy családi történeten keresztül találkoztunk: Kata, a húgom Tihanyban dolgozott egy barátom által üzemeltetett vendéglátóhelyen, amikor vittünk neki pár üveg szörpöt saját fogyasztásra. Pár nappal később kiderült, hogy a főnöke „elkobozta” őket és igen kelendőnek bizonyultak, hiszen mindössze néhány óra alatt el is fogyott a készlet. Mindez 10 éve volt. Ekkor döbbentünk rá, hogy az embereknek van igénye a kézműves, igényes termékekre is a „tucatáru” mellett - mi innen kezdtünk el építkezni.
A jobb minőség fontos a vevőknek és persze nekünk is. Egyáltalán nem használunk sűrítményeket, a gyümölcsökből direkt préseléssel dolgozunk, nem adunk adalékanyagot a termékekhez. A fogyasztóknak az is mérvadó, hogy egy hazai, családi kisvállalkozásról van szó, emellett azt is kihangsúlyozzuk, hogy balatoniak vagyunk. Úgy gondolom, hogy ami miatt mi sikeresen tudunk gyarapodni és fejlődni, az ezeknek az együttes hatása. Folyamatosan dolgozunk azon, hogy az exportpiacon is megjelenjünk, és persze újabb és újabb kereskedelmi láncokban is.
Miért tartjátok fontosnak, hogy új értékesítési csatornákat keressetek?
Azért, mert mindig szeretnénk fejlődni, és az egyik legnagyobb célkitűzésünk az, hogy minél több emberhez elérjenek a termékeink. Ez pedig akkor valósítható meg, ha egyre több üzletben, platformon, egyéb helyen mutatkozunk meg. Nap, mint nap azon dolgozunk, hogy egyfajta közvetítő szerepet töltsünk be a vidék és a városok között.
Jelen vagytok a Brancson is, miért pont erre a platformra esett a választás?
Központban van az innováció és a folyamatos megújulás lehetősége is a vállalkozásunkban. A Brancs - ahol egyébként egyben egy közösségi finanszírozás is folyik - pedig felkeltette az érdeklődésünket, úgy gondoltuk, érdemes lehet kipróbálni, hogy hogyan „működnek” a termékeink egy ilyen típusú kampány keretein belül. Egy új ízünket, a meggyet szerepeltetjük a Brancson, elérhető kétféle támogatói csomagunk, valamint negyed,- fél -és éves szörpelőfizetésünk is van, de kóstoló csomaggal is szembe találhatják magukat a vevők.
Ez egy teljesen innovatív gondolat, kíváncsiak vagyunk arra, hogy a fogyasztóknak érdekes lehet-e az, hogy az előre megadott ízek, kiszerelések minden hónap elején megérkeznek hozzájuk, így nem kell már a beszerzéssel foglalkozniuk. Természetesen, hogy beinduljon a gépezet, idő kell, de már vannak pozitív visszajelzések is ezzel kapcsolatban.
Mit takar pontosan ez a közösségi finanszírozás?
A mi esetünkben például van egy új ízünk, az említett meggy, ami csak itt érhető el. A lényeg az, hogy a Brancs úgymond egy hibrid felület, ahol értékesítés zajlik, és olyan termékek jelennek meg, amik máshol nem. A fogyasztó tehát kap egy exkluzív ajánlatot, melynek megvásárlásával egy jó célt is tud támogatni. Ehhez kétségtelenül szükség van a segítő szándékra, illetve az olyan emberekre, akik az adott termelő mellé állnak és támogatnak egy-egy ilyen programot.
A tapasztalatok szerint miként változnak a fogyasztói szokások, miket preferálnak most a magyarok a szörpök terén? Mennyire nyitottak a vásárlók az újabb, esetleg extrább ízekre?
Vélhetőleg nem lepek meg senkit, de természetesen vannak bestseller ízek, mint például a málna, a bodza vagy éppen az eper, ezek kimagaslóak a forgalmat tekintve. Ugyanakkor fontos, hogy ne legyen unalmas a portfólió. Kellenek a megosztó ízek, mint a levendula, amit valaki vagy nagyon szeret, vagy ki nem állhatja. Ugyanakkor például a levendula intenzív ízét citromfűvel, mentával és zsályával ellensúlyozva alkottuk meg az egyik legizgalmasabb szörpünket, a Provence szörpöt.
Tehát abszolút nyitottak vagyunk mind az innovációra, mind a fogyasztói igényekre. Utóbbi abban is megmutatkozik, hogy az ázsiai citromfüves szörpünket annak idején az egyik partnerünk kérésére készítettük, de idesorolhatnám az uborkás termékünket is. Elmondható, hogy a hagyományos ízek viszik a zászlót a forgalmat tekintve, de a vállalkozásunknak és a vevőknek is nagyon fontos, hogy legyenek extrémebb, fiatalosabb ízek is.
Hol értékesítitek még a termékeiket?
Számtalan helyen, abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy jelenleg több mint 400 partnerrel dolgozunk együtt. Vannak vendéglátó és kiskereskedelmi partnereink, a célunk pedig az, hogy még több helyre elérjenek a szörpjeink, illetve, hogy megjelenjünk az exportpiacokon is.
Az áremelkedések - legyen szó energiáról, üzemanyagról, alapanyagokról stb. - az agrárium szereplőit sem kerülték el. Emellett sok esetben komoly munkaerőhiány sújtja a termelőket. Ti, mint kisebb vállalkozás, hogyan tudtatok/tudtok talpon maradni?
Az év első felében, ahogyan emelkedtek az árak - beleértve az energiát, az alapanyagot, csomagolást -, nekünk is árat kellett emelnünk, amit tavasszal a piac könnyebben elfogadott. Nagyjából az év felétől kezdtük el érezni azt, hogy a vásárlók visszafogottabban, sok esetben megfontoltabban költekeznek, kissé megtorpant a fogyasztás növekedése. Jelenleg ennek a kezelése okoz fejtörést, hiszen az infláció növekedése sem akar enyhülni, de van az a szint, amit már sem a vevőkre, sem a partnerekre nem lehet ráterhelni. Ha csak a málnát nézzük, a másfél évvel ezelőtti árhoz képest 2-2,5-szörös alapanyagárak vannak. Ebből következik az, hogy a málnából készült termékek esetében szinte nincsen hasznunk. Tehetnénk fel a kérdést, hogy érdemes-e így málnaszörpöt készíteni, ugyanakkor az egyik legnépszerűbb ízről van szó.
Meg kell említeni, hogy a szörp-és üdítőital-piac abból a szempontból is érdekes, hogy nagyon gyorsan látjuk azt, hogy mi történik a magyar gazdaságban. Azt is mondhatnám, a szörp nagyszerű makrogazdasági indikátor. Röviden, ez az egész helyzet új és izgalmas kihívások elé állít minket is, ezért is kiemelten fontos a folyamatos innováció, a változásokra való gyors és hatékony reagálás képessége egy vállalkozásban.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Szó volt itt már az áremelkedésekről és az energiaválságról is, ami a vendéglátóegységeket is javában érinti. Ti mit tapasztaltok ezzel kapcsolatban? Vesztettek már el partnert azért, mert le kellett húzniuk a rolót?
Én is napi szinten hallok bezárásokról, de mi egyelőre a partnerkörünkben ezt nem tapasztaltuk. A szörpök tekintetében mi árvezetők vagyunk a magyar piacon, alapvetően egy kiváló minőségű terméket árulunk magas áron. A kulcs nálunk az, hogy mindig a legmagasabb ár-érték arányban tudjuk kiszolgálni a fogyasztóinkat: 3 literes kiszerelésű BaginBox termékünkből akár 80-100 pohár szörpöt lehet készíteni, ami a nagy szörpfogyasztók körében komoly népszerűségnek örvend. Az ügyfélkörünk nagyon színvonalas és sikeres vendéglátóhelyekből áll. Emellett egy viszonylag kiegyensúlyozott portfóliónk van a HoReCa-szektorban, mind földrajzilag, mind a forgalom szezonalitását tekintve: például sok partnerünk balatoni, ahol a csúcsszezon nyáron van, a forgalmuk nagy része nem a téli időszakban keletkezik.
Beszéltünk a különféle problémákról, viszont a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárás mellett sem mehetünk el. Mit gondolsz, ma Magyarországon mennyire vannak nehéz helyzetben a gyümölcstermesztők?
Határozottan vannak nehézségek. Ahhoz, hogy egy hatékony és versenyképes mezőgazdasági üzemet hozzon létre az ember, feltétlenül szükség van öntözésre, munkaerőre, tőkére, beruházásokra és még sorolhatnám. A kisbirtokoknak majdhogynem teljesíthetetlen feladat, a klímaváltozás pedig egyre nagyobb akadályokat fog állítani az egész szektor elé. Van több kezdeményezés is, amit mi is támogatunk.
Megfelelő tőkével nagyszerű mezőgazdasági kisüzemeket lehet létrehozni a magyar vidéken, ezzel munkahelyeket, tartós megélhetést teremtve a helyi lakosoknak. Mi képesek vagyunk piacot teremteni ezeknek a termékeknek és úgy gondoljuk, hogy egy ilyen együttműködés lehet hosszú távon valódi megoldás az elszegényedő magyar falvak helyzetére. Ezt mindannyian nagyon fontosnak tartjuk a Spájznál.
Ha már gyümölcsök… Mit tapasztaltok, melyik gyümölcsök bírják a legjobban az egyre szélsőségesebb időjárást? Gondolunk itt például az aszályra, a kései fagyokra vagy éppen a kedvezőtlen csapadékeloszlásra.
Jó kérdés, erről leginkább egy erdélyi ismerősöm vicces megjegyzése jut eszembe, aki azt mondta, hogy ha így halad a klímaváltozás, könnyen lehet, hogy pár évtized múlva Székelyföldön is kiváló borokat készítenek majd. Ezt az analógiát követve a füge vagy más déli gyümölcsök jó irány lehet. Megfelelő beruházással lehet olyan üvegházakat létrehozni, ahol bármit tudunk termeszteni. Erre jó példa a skandináv vagy az izlandi mezőgazdaság, nagyon jó minőségű zöldséget, gyümölcsöt termesztenek a zárt üvegházi rendszerekben. Ez is egy olyan irány, ami klímaváltozást tűrő megoldások közé sorolható. A mi konkrét esetünkben, amit tudunk az időjárás viszonytagságaitól majdhogynem függetlenül termeszteni, azok a különböző gyógy-és fűszernövények, amiknek egyre nagyobb piacuk van, nagy lehetőség van bennük.
A bio termékek egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek manapság. A Spájz Szörp termékei bionak számítanak?
Nincsen bio minősítésünk, de ezzel foglalkozni fogunk a jövőben. Úgy látjuk, hogy a magyar piacon is egyre nagyobb az igény erre. Egyébként nem használunk olyan vegyszereket, amik miatt ne lehetne ökonak mondani a termesztésünket, akár át is állhatnánk, de erről egyelőre nincsen certifikátunk.
A modernizáció és az innováció elengedhetetlen lett a mezőgazdaságban, nem túlzás azt mondani, hogy ma már csak így lehet versenyképesen termelni. Ti milyen fejlesztéseket hajtottatok végre az elmúlt időben és milyen fejlesztési terveitek vannak a jövőre nézve?
Most kezdünk egy üzemfejlesztésbe, kinőttük az előző üzemünket. Az új telephelyünkön egy komoly kapacitásbővítést tervezünk. Magyarországon szeretnénk a kiskereskedelemben is tovább bővülni, még több vendéglátó egységnél megjelenni, egyre ismertebb márkává válni. Az online térben is folyamatosan fejlesztünk, és reményeink szerint hamarosan el tudunk indulni az exportpiacon is.
Alapanyag tekintetében pedig folyamatosan keressük a lehetőségeket arra, hogy fel tudjunk lépni vevőként, beszerzéseink során fontos szempont, hogy helyi közösségeket támogassunk. Mi kizárólag magyar, lehetőleg lokális, kistérségi alapanyagokkal szeretnénk dolgozni. Erre folyamatosan törekszünk, elengedhetetlen számunkra, hogy minél közelebbről szerezzük be az alapanyagainkat.
Nálunk ez egy olyan kérdés, amire hajlandóak vagyunk többet költeni, mert hosszú távon nem pusztán szörpöket szeretnénk készíteni, hanem szeretnénk egy olyan kapoccsá válni, ami összeköti a jó minőségű vidéki termékeket az erre nyitott, kiváló minőségű termékeket kereső városi fogyasztókkal. Híd szeretnénk lenni a vidéki és a városi Magyarország között.