Ezt minden lakáskiadónak érdemes aláíratnia a bérlőjével

Az elmúlt hónapokban dinamikusan emelkedtek az albérletárak, a KSH-ingatlan.com lakbérindex legfrissebb adatai szerint országos szinten májusban 2,6 százalékkal voltak magasabbak az áprilisinál, a fővárosban pedig 2,5 százalékos volt az emelkedés havi szinten. Ez az áremelkedés gyorsulását mutatja, mivel áprilisban az előző hónaphoz képest 2-2 százalékos volt a drágulás. Éves összevetésben a bérleti díjak országosan 20,8 százalékkal, Budapesten pedig 21,4 százalékkal nőttek, ami az inflációs nyomás sokakat ösztönözhet arra, hogy megtakarításaikat ingatlanba fektessék, majd azt kiadják.

Azonban a kiadás számos buktatók rejt magában, számtalan történetet lehet hallani arról, hogy a bérlők lelakják a bérleményt, nem fizetik a költségeket vagy éppen nem hajlandók kiköltözni a szerződés lejárta után sem. A bérbeadó pedig tehetetlen, bírósági végzés nélkül akkor sem költöztetheti ki a bérlőjét, ha már megszűnt a szerződés, nem fizeti a díjakat vagy kárt tett az ingatlanban.

A közjegyzők tapasztalata szerint a bérbeadók egyik legnagyobb rémálma, ha a bérlő a szerződés megszűnése után sem hajlandó kiköltözni az ingatlanból.

Ilyenkor a pereskedés akár évekig is eltarthat, és sok esetben csak bírósági végzéssel lehet kiüríteni a lakást. Még gyakrabban okoz problémát, hogy a bérlő lelakja az ingatlant, kárt okoz a berendezésben, és nem hajlandó megtéríteni azt, vagy nem fizeti a közüzemi számlákat, amelyeket aztán a tulajdonoson hajt be a szolgáltató.

Van megoldás: egyetlen papírral megelőzhető a pereskedés

Éppen ezért érdemes körültekintően eljárni a bérlő kiválasztásánál, és ajánlott közjegyzőt vagy ügyvédet felkérni a bérleti szerződés elkészítésére. Egyrészt így biztosra vehető, hogy a dokumentumból semmilyen fontos részlet nem marad ki, a szakemberek egyéni szempontokat is figyelembe vesznek, ellentétben egy internetről letöltött szerződésmintával.

A közjegyző által készített szerződés ráadásul közokiratnak minősül, vagyis, ha az egyik fél nem tartja be az abban vállalt kötelezettségeket, akár végrehajtás is indítható vele szemben. Ha a bérlő nem hajlandó időben kiköltözni, nem fizeti a bérleti díjat vagy a közüzemi költségeket, vagy nem téríti meg az általa okozott kárt,

nem szükséges bírósághoz fordulni és pereskedni: elég felkeresni az okiratot szerkesztő közjegyzőt, aki, ha a feltételek fennálnak, a bérbeadó kérelmére elrendeli a végrehajtást.

Egy bírósági eljárással szemben így már néhány héten belül behajtható a tartozás, vagy kiüríthető a lakás.

Ha a bérleti szerződést nem közjegyző készítette, akkor is van megoldás. A bérbeadó a beköltözés feltételéül szabhatja, hogy a bérlő tegyen közjegyző előtt úgynevezett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot arról, hogy a szerződés megszűnése után kiüríti az ingatlant.

Ez kevésbé költséges, mintha az egész szerződést közjegyző készítené, de a kiköltözés szempontjából ugyanazt a joghatást eredményezi, vagyis a vállalás közvetlenül végrehajtható.

Kevesen tudják, hogy egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatban nemcsak a kiköltözésről lehet nyilatkozatot kérni a bérlőtől, hanem bele lehet foglalni

• a bérleti díj,
• a közüzemi költségek
• és a lakáshasználati díj megfizetését is,

amelyek így szintén pereskedés nélkül, közvetlenül végrehajthatók, ha a bérlő nem teljesíti a kötelezettségeit.

Mi a helyzet a kilakoltatási moratórium idején?

Noha a kilakoltatási moratórium időszakában akkor sem lehet kiköltöztetni egy bérlőt, ha nem fizet, és komoly tartozást halmozott fel, az adósság behajtására ilyenkor is van lehetőség. Az elmaradt bérleti díjra, rezsire és lakáshasználati díjra mindig kérhető végrehajtás abban az esetben, ha a bérlő vállalta ezek megfizetését közjegyző által készített bérleti szerződésben vagy egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatban. Vagyis, ha a bérlőnek van jövedelme vagy egyéb vagyona, abból érvényesíteni lehet a tartozás megfizetését, függetlenül attól, hogy nem lehet kiköltöztetni az ingatlanból.

Egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozathoz szükséges

• a nyilatkozó személyazonosságát igazoló dokumentum (személyi igazolvány, vezetői engedély, útlevél),
• lakcímkártya és adókártya,
• valamint az eredeti magánokirat (például a bérleti szerződés), amely alapján a nyilatkozó nyilatkozatot tesz.

Cégek esetében a cégkivonat lekérdezéséhez a cégjegyzékszámot vagy az adószámot is kéri a közjegyző. A nyilatkozatot személyesen lehet megtenni bármelyik közjegyzőnél, és elég, ha csak a nyilatkozatot tevő fél, vagyis a bérlő megy el a közjegyzőhöz.