Pénzcentrum • 2022. július 7. 18:01
A magyaroknak nem számít az infláció, sem a háború, legtöbbjük ruhaneműből annyit vásárolna az idei évben is, mint eddig. Ráadásul, hiába drágulnak ezek a termékek, nem érzik úgy, hogy ez sokat jelentene, de olyan ruhaőrült is van, aki inkább most vásárolna be, mert fél, hogy később sokkal durvábban emelkednek majd a ruházati cikkek ára.
A magyar fogyasztók 70 százaléka idén legalább ugyanannyit tervez divatra költeni, mint tavaly,76 százalék ugyan érzékeli a ruházati cikkek és cipők árának emelkedését, azonban többségük ezt csak kismértékű drágulásnak tekinti. A fogyasztók 36% változtatott divatcikk vásárlási szokásain az ukrán-orosz konfliktus hatására, valamint 53% visszafogta kiadásait arra az esetre, ha a helyzet súlyosbodna, 14 százalék pedig további áremelkedésektől tartva többet vásárol- derült ki egy korábbi felmérésből.
A felmérésből kiderült az is, hogy Magyarországon 2022-ben az válaszadók 70 százaléka nem tartja indokoltnak, hogy kevesebbet költsön öltözködésre és divatra, mint az előző évben. Ennek oka, hogy a fogyasztók 76 százaléka bár érzékeli az általános árszínvonal emelkedését, de 46 százalék ezt csak kismértékű drágulásnak tekinti. A kutatás szerint emellett 20 százalék azoknak az aránya, akik 2022-ben kevesebbet, míg 23 százalék azoké, akik többet terveznek divatra költeni. Azok közül, akik idén kisebb összeget szánnának ruházkodásra 76 százalék továbbra is a megszokott árkategóriában gondolkodik, csak kevesebb termék megvásárlását tervezi, 14 százalék pedig inkább az alacsonyabb árszegmensből válogatna.
Azok közül, akik növelnék a divatra szánt kiadásaikat, legtöbben több, vagy magasabb árkategóriájú ruhát szeretnének vásárolni (41%), 33 százalék magasabb árkategóriában, de kevesebb árucikket vásárolna, 17% pedig ugyan annyit vásárolna, mint eddig, de inkább a magasabb árkategóriából választana.
A vizsgált piacok közül a legérzékenyebben a görög lakosság reagált, ahol válaszadók 47%-a mondta, hogy a háborús helyzet miatt át kellett gondolnia, hogy mennyi pénzt szán divatcikkekre, és 71% tervezi a kiadásainak csökkentését arra az esetre, ha a helyzet súlyosbodna. A divatkereső év elején megjelent elemzése szerint 2021-ben Magyarországon az online értékesítés közel 23 százalékkal nőtt 2020-hoz képest, és az e-kereskedelem teljes divatkereskedelemben való részesedése 19,7 százalékra emelkedett.
Egyre többen kerülnék a fast fashion üzleteket
Hazánkban a second hand boltok gomba szerű terjedésével egyre többen váltanának olyan ruházati cikkekre, amelyek fenntarthatóak. Egy korábbi cikkünkben elemeztük, hogy a divat milyen hatást gyakorol a környezetre, hiszen a divatipar az egyik legszennyezőbb ágazat, olyannyira, hogy a szakértők szerint 2000 óta szinte megkétszereződött az évente legyártott ruhadarabok száma, és ez évről évre folyamatosan nő.
Az előrejelzések szerint pedig a ruházati cikkek, illetve lábbelik mennyisége 2030-ra 81 százalékkal, 102 millió tonnára fog növekedni
- írta tanulmányában Dobos Emese, a Közgazdasági- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézet (KRTK VGI) és a Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK) munkatársa.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Nem rendelkezünk évek óta arról pontos adatokkal, hogy Magyarországon mennyi textilhulladék keletkezik, hiszen az elmúlt években csökkent annak a begyűjtése. A 2016-os Eurostat felmérése szerint hazánkban évente körülbelül 23190 tonna textilhulladék keletkezik, más források becsélései szerint ez akár 60-80 ezer tonnára is rúghat, aminek körülbelül a 90 százaléka a hulladéklerakókban végzi és nem kerül újbóli felhasználásra.
Ezek alapján az adatok alapján Magyarország nem tartozik a legnagyobb textilhulladékszennyezők közé, mint Anglia és Olaszország. Viszont az egy főre jutó textilhulladék újrahasznosítási aránya rendkívül alacsony, amihez hozzátartozik, hogy nagyon magas a használtruha export, ami előbb vagy utóbb hulladékként végzi.
Fontosabb a tudatos vásárlás
A magyar ruhavásárlási kultúrához évtizedek óta hozzátartozik a turkálóban vásárlás, ami mára már kifejezetten aranykorát éli és sikknek számít. Ez Dobos Emese elmondása szerint azért alakulhatott ki, mert a szocializmus alatt máshonnan nem lehetett beszerezni a nyugati termékeket, és ez a szokás a mai napig fennmaradt.A használtruhával kereskedő üzletvezetők tapasztalatai alapján az emberek ma már tudatosabban gondolkodnak, és takarékosabbak. Ez egy új pandémia okozta szokássá vált, amit valószínűleg a későbbiekben is folytatni fognak.
A fogyasztók a világjárvány alatti nagy lezárásokkor kevesebb ruhát vásároltak, sokan elkezdtek tudatosabban gondolkodni, amit a későbbiekben is meg akarnak tartani. Egyre fontosabb lesz, honnan is származnak a ruháik, és mit okoz ez a Földünknek, a használtcikkek iránti kereslet egyszerre válik trenddé és elvárássá, és egyszerre tesz jót a bolygónknak is.
Ahogy az online vásárlás is egyre népszerűbb, úgy futnak be a különböző platformokon az új ötletek is, akár a divat terén is. Mi most a Brancs közösségi finanszírozási oldalon akadtunk rá a funkyLab táskáira, amely természetes anyagokból, portugál parafából készül és teljesen fenntarthatóak.A parafa környezetbarát, mert: kinyeréséhez mindössze a kérgére van szükség, mely folyamat a fa kivágása vagy károsítása nélkül történik; a folyamat által a parafa tölgyek még több CO2-t képesek megkötni; feldolgozása vegyszermentes, forrásban lévő víz elégséges hozzá, amely könnyedén visszaforgatható; az erdőket képező tölgyek akár 150-250 évig is elélnek, változatos növény- és állatvilágnak adnak otthont.