Pénzcentrum • 2022. április 15. 15:05
A nemzetközi adózás világában az utóbbi időben a legtöbb figyelem a globális minimumadó körüli fejleményekre szegeződött. Ugyanakkor, ezzel párhuzamosan az Európai Unió a már korábban megkezdett adóelkerülés elleni törekvéseit is igyekszik folytatni. Az Unió fókuszában ezúttal a valós gazdasági jelenléttel nem rendelkező társaságok, az ún. „postafiók-cégek” állnak.
Az Európai Bizottság az ilyen „postafiók-cégekhez” kapcsolódó adótervezési technikák visszaszorítása érdekében nemrégiben publikálta irányelv-tervezetét, amely egy többlépcsős mechanizmust vázol fel e cégek alkalmazásából/közbeiktatásából eredő adóelőnyök megszüntetésére. Az irányelv-tervezet alapvetően egy adatszolgáltatási kötelezettségre építené az érintett cégek valós gazdasági tevékenységének felmérését. Amennyiben az adatszolgáltatás alapján egy társaság nem teljesíti a valós gazdasági jelenlét minimum követelményeit, adókövetkezmények léphetnek életbe.
Fontos kiemelni, hogy ezeket a szabályokat csupán egy irányelv javaslat keretében dolgozták ki, a végleges szabályok elfogadására még nem került sor. A szabályrendszer alapvető logikája azonban jól kirajzolódik, és ehhez kapcsolódó koncepcionális módosítást a jogalkotási folyamat további lépései során sem várunk
– mondta el Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere. A folyamat első lépéseként azon EU-ban adóügyi illetőséggel rendelkező társaságok körét szükséges meghatározni, amelyek esetében fennáll a veszélye annak, hogy nem végeznek valós gazdasági tevékenységet. Az irányelv-tervezet egy objektív tesztet állítana fel. ennek megállapítására.
A teszt alapján az érintett társaságoknak jelentést kell tenniük a valós gazdasági jelenlét minimum-követelményeinek teljesüléséről, amennyiben:
- bevételeik több mint 75%-át egyes meghatározott, jellemzően passzív vagy más mobilis jövedelmekből (pl. kamat, jogdíj, osztalék) szerzik; és
- ezen jövedelmek legalább 60%-a határon átnyúló tranzakciók során kerül megszerzésre vagy kifizetésre; és
- a napi adminisztrációval kapcsolatos funkciók, illetve a jelentős funkciókkal kapcsolatos döntési feladatok kiszervezésre kerültek.
A teszt alól mentesülhetnek bizonyos társaságok, pl. pénzügyi vállalkozások, vagy olyan társaságok, amelyek legalább öt olyan munkavállalót foglalkoztatnak, akik aktívan hozzájárulnak a társaság tevékenységéhez. Amennyiben a teszt feltételei teljesülnek, az adott társaságnak évente jelentést kellene tennie arról, hogy teljesíti-e a következő, valós gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minimum feltételeket:
- rendelkezik saját vagy kizárólagosan saját használatban lévő fizikai helyiséggel;
- rendelkezik legalább egy aktív EU-s bankszámlával; valamint
- legalább a vezető tisztségviselők egyike teljesít bizonyos követelményeket (ideértve például azt, hogy nem lehet független fél munkavállalója vagy vezető tisztségviselője); vagy a munkavállalók többsége a társaság illetőségének országában rendelkezik adóügyi illetőséggel (vagy attól olyan távolságra, amely a munkavégzésében nem korlátozza), és megfelelő képzettséggel rendelkezik a társaság tevékenységének folytatásához.
Amennyiben a fenti három feltétel közül akár csak egy nem teljesül, a társaságot a szabályok egy valós gazdasági jelenléttel nem rendelkező társaságnak vélelmezik és az EU-s tagállamoknak különböző jogkövetkezményeket kell alkalmazniuk vele szemben. Azonban az adózóknak lehetőséget kell biztostani, hogy megfelelő érvekkel és dokumentációval bebizonyítsák, hogy az általuk jelentett adatok ellenére valós gazdasági jelenléttel rendelkeznek
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
– tette hozzá Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának szenior tanácsadója. Az a társaság, amely kötelezett a jelentéstételre, de nem tesz annak eleget, legalább a bevételeinek 5%-áig terjedő bírsággal lenne sújtandó a tervezet szerint. Ugyanakkor mentesülne a jelentéstételi kötelezettség alól az a társaság, amellyel kapcsolatban a vállalatcsoport bebizonyítja, hogy a társaság közbeiktatása nem jelentett számára adóelőnyt.
Amennyiben a társaság a jelentés és az alátámasztó dokumentumok alapján nem teljesítette a valós gazdasági jelenlét minimum-követelményeit, a következő adókövetkezmények lépnének életbe az EU tagállamaiban: A társaság az illetősége szerinti tagállamban nem kaphat illetőségigazolást, vagy csak olyan illetőségigazolást kaphat, amelyen egy figyelmeztető üzenet kerül feltüntetésre arról, hogy a társaság nem rendelkezik valós gazdasági jelenléttel. Ez az adminisztratív lépés önmagában képes arra, hogy a társaság elessen a különböző adóegyezmények, illetve EU irányelvek kedvezményeitől.
A társaság jövedelmeire a forrás szerinti tagállam magasabb forrásadót vethet ki, tekintettel arra, hogy a forrásország szerinti tagállam nem alkalmazhatja a valós gazdasági jelenléttel nem rendelkező társaság országával kötött adóegyezményét. A valós gazdasági jelenléttel nem rendelkező társaság tulajdonosainak tagállamában a társaság által szerzett jövedelmeket úgy kell megadóztatni, mintha a tulajdonos közvetlenül maga szerezte volna ezeket a jövedelmeket.
A fenti adókövetkezmények mellett az irányelv-tervezet rendelkezései szerint magasabb lenne az adóellenőrzések kockázata is, ugyanis a tagállamok felkérhetik egymás adóhatóságait olyan társaságok ellenőrzésére, amelyről alapos okkal gondolhatják, hogy nem felel meg az irányelv követelményeinek. A tervek szerint a fenti szabályok 2024. január 1-től válnának alkalmazandóvá. Ugyanakkor, kiemelendő, hogy a jelentéstételi kötelezettséget kiváltó feltételek teljesülését több esetben is két évre visszamenőlegesen kellene megvizsgálni, ajánlott már a 2022-es adóévben felkészülni az irányelv esetleges hatásaira a vállalatcsoportok adminisztratív és adózási gyakorlatát illetően.