Forrás Dávid • 2022. január 28. 14:00
Megjelent az Első Yard, a Pénzcentrum podcast sorozatának negyedik adása, mely Horváth Miklósról, egy két rendszerben is aktív vállalkozóról szól. Az epizód már meghallgatható itt, enne a cikknek a végén és a nagyobb podcast platformokon is. Ha olvasás helyett inkább már a podcastet hallgatnád, görgess a lejátszóért a cikk aljára!
Megjelent az Első Yard, a Pénzcentrum podcast sorozatának negyedik adása. A sorozat olyan magyarokról szól, akik maradandót alkottak az üzleti életben. A negyedik epizód Horváth Miklós élet- és karrierútját mutatja be.
A vállalkozó nevéhez fűződik a több sikertelen privatizációs kísérleten átesett magyar mammutcég, a Hungarocamion államtól való megvásárlása 1997-ben. A cégbe tőkét vontak be a Bank of Americától és a Deutsche Banktól, talpra állították, majd pedig értékesítették azt a Waberer's-nek.
"Önmagában ez a megtérülés, amit ilyenkor szoktak mindig számolni, ez az ő szintjükön nagyon nagy lett. Akkor emlékszem, az INSEAD-nál [francia üzleti iskola – a szerk.] voltam egy konferencián [...] és akkor a lengyel kolléga tartott egy előadást kelet-európai befektetésekről statisztikákkal, és ott volt, hogy mi volt az év legsikeresebb megtérülése, és nézem, hogy ott a cég az élen"
– mondta el Horváth az Első Yardban a Hungarocamion Waberer's-nek történő eladásáról. Hozzátette: a Bank of America, mely addigra cég egyetlen külföldi befektetője volt, nagyon jól keresett az üzleten.
A Hungarocamion privatizációját megelőzően Horváth Miklós, egyéb szerepvállalásai mellett, a Honda rendszerváltás utáni első importőre volt Magyarországon, még korábban pedig a szocialista nagyvállalat Interág egyik szoftveres vezetőjeként ott volt a magyar sikersztori, a Graphisoft indulásánál is.
A kezdetek
Horváth Miklós 1947-ben született Budapesten, erdélyi családban, édesapja katonaszökevény volt, aki a második világháború alatt, a román hadseregből szökött Budapestre, ahol kisiparos lett.
Szerintem egy tökéletes Figaro volt, ez annyit jelent, hogy mindenki imádta
– emlékezett vissza Horváth az apjára, akinek különleges tehetsége fűződött a kapcsolatépítéshez, valamint ahhoz is, hogy miképpen jusson egyről a kettőre. Leginkább ennek köszönhető, hogy hiába a család helyi beágyazottságának hiánya, Horváth Miklós már a Rózsadombon nőtt fel.
Fiatalon elkezdett kézilabdázni, melyben NB1-es szintig jutott, időközben pedig elvégezte a Kandó Kálmán technikumot, majd pedig a Műegyetemet. Az egyetem alatt a Volán Elektronikához ment dolgozni, mely munkahelyet a Videoton követte, s onnan hívták át a kor legendás külkereskedelmi vállalatához, az Interághoz.
Én két rendszerben élő ember voltam, ezt azért szeretném itt kijelenteni, mert szoktam beszélgetni egy rendszerben élt emberekkel, és mindig megpróbálom óvatosan felhívni a figyelmüket, hogy ez teljesen más műfaj
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
– mondta el az adásban Horváth, mikor arról kérdeztük, hogy milyen emlékei vannak korábbi munkahelye, az Interág alapító-igazgatójáról, Gerő Lászlóról.
Gerő azért érdekes figura, mert azon kívül, hogy remek külkereskedő volt, a kémelhárítás szigorúan titkos századosaként is védte a népgazdaságot. Néhány történet csak a rendszerváltás után derült ki róla, például az, hogy még
1961-ben az ő közreműködésével rabolták haza Bécsből Ábrányi Aurélt, a Szabad Európa Rádió helyi tudósítóját.
Ábrányi bűne az volt, hogy Bécsben együttműködött a nyugati titkosszogálatokkal, ami azért volt különösen kellemetlen a kommunista rezsim számára, mert a rádióst az osztrák fővárosba a magyar hírszerzés telepített le – beszervezett ügynökként.
S bár a külkervállalatok és a titkosszogálatok viszonya, pláne Borvendég Zsuzsanna, az Impexek kora című könyve óta széleskörben ismert, Horváth az Első Yardnak elmondta: azt azért túlzás lenne állítani, hogy mindenki ügynök lett volna a cégnél, de lehetett hallani ezt-azt – néhány érdekes sztorit az adásban is említ.
Az Első Yard negyedik epizódjában részletesen szóba került még:
- A Bojár Gáborhoz köthető Graphisoft nemzetközi piacra való kivezetése a nyolcvanas években, valamint a cég Apple-el való összeboronálása, melyben Horváth az Interág müncheni és bécsi leányvállalatainak ügyvezetőjeként segédkezett.
- Horváth első saját vállalkozása, mely magyar politikai vezetőknek és osztrák gazdasági szereplőknek szervezett szemináriumokat a rendszerváltást megelőzően Bécsben.
- Beszéltünk arról, hogy ő maga miképpen kerülte el, hogy beszervezze a magyar titkosrendőrség.
- Szóba került, hogy milyen volt japánokkal üzletelni a kilencvenes években, miért vitt magával könyvet Tokióban egy tárgyalásra, és hogy mivel vívta ki magának a Honda kinti vezetőségének a megbecsülését.
- Horváth beszélt a Hungarocamion 1997-es privatizálásáról, valamint arról, hogy mi győzte meg a Bank of Americát és a Deutsche Bankot, hogy az akkor már Horváthék tulajdonában lévő szállítmányozó cégbe beszálljanak, azt követően, hogy a Bank of America egy évvel korábban még hallani sem akart az üzletről.
- A vállalkozó elmondta a véleményét arról, hogy miért nem tudták a nyelveket beszélő, a vasfüggöny túloldalán már a 70-es 80-as években otthonosan mozgó magyar vállalkozók a rendszerváltást követően letarolni a nyugatot, s mit ért az alatt, hogy a magyar vállalkozó falusi emberré vált.
- A fentieken túl pedig arról is beszéltünk, hogy mik voltak a legmeghatározóbb pillanatok a karrierjében, és hogy milyen szerepet tulajdonít a sorsa alakulásában a szerencsének.
Az epizód tehát meghallgatható a Spotify-on, az Apple Podcasten, a Google Podcasten, az Anchor.fm-en, más podcastplatformokon és itt is, a lejátszás gombra kattintva.
Borítókép és képek: Tuba Zoltán / Képszerkesztőség