Hogyan legyek egyéni vállalkozó, ki lehet egyéni vállalkozó? Egyéni vállalkozó nyilvántartás, lekérdezés

Cikkünkben az egyéni vállalkozás létesítésének témakörét vesszük át A-tól Z-ig: eláruljuk, mit jelent az, ha valaki egyéni vállalkozó, hogyan működik az egyéni vállalkozók nyilvántartása, azaz az egyéni vállalkozó kereső és mit deríthetünk ki a rendszeren keresztül. Hogyan történik az egyéni vállalkozó lekérdezése, milyen adatok alapján kereshetünk rá egy lehetséges üzleti partnerünkre? Hogyan lehetek egyéni vállalkozó tapasztalat nélkül, ki lehet katás egyéni vállalkozó általánosságban? Ki nem lehet egyéni vállalkozó, mi az egyéni vállalkozó lét akadálya?

Az egyéni vállalkozásról általánosságban

A munkavállalók alapvetően két választási lehetőség előtt állnak, amikor szerencsét próbálnak a magyar munkaerőpiacon: alkalmazotti munkaviszonyban tevékenykednek és jutnak előre lassacskán a munkahelyi ranglétrán, vagy vállalkozóként adnak bele mindent a piaci versenyben. Mind az egyéni vállalkozó, mind az alkalmazott esetében számos előnnyel és hátránnyal találkozunk, éppen ezért érdemes tisztában lennünk azzal, hogy melyek ezeknek az eseteknek a pozitívumai, illetve mik lehetnek a negatívumok.

Az alkalmazotti munkaviszony egyik legnagyobb előnye – még viszonylag alacsonyabb fizetési kategóriák esetében is – a folyamatos jövedelemszerzés nyújtotta biztonság. Alkalmazottként tudjuk, mint várhatunk a jövőtől, hogyan osszuk be a jövedelmeinket, az állami terhek befizetésének köszönhetően pedig megbízhatóbb nyugdíj-ellátásra és más állami és szociális juttatásokra (például CSED, GYED, betegszabadság, táppénz, szülési szabadság) vagyunk jogosultak.

Az egyéni vállalkozó közel sincs ennyire biztonságban, bevétele nagyban függ a teljesítményétől, ugyanis nem részesül fix bérezésben és más anyagi juttatásokban, például nincs cafeteria sem. Az egyéni vállalkozó tevékenységének az előnyei közé tartozik ellenben a kötetlen munkaidő és a sajátos munkamorál, illetve a KATA adózás keretei között történő egyszerűsített, alacsony összegű, tételes adózás, ami rengeteg pénzt spórol mind a kezdő egyéni vállalkozó, mind a tapasztalt egyéni vállalkozó számára.

Nézzük, hogyan legyek egyéni vállalkozó, azaz katás egyéni vállalkozó 2021 évében, Magyarországon! Ki lehet egyéni vállalkozó és ki nem lehet egyéni vállalkozó, hogyan történik az egyéni vállalkozó regisztráció, az egyéni vállalkozó jövedelmeinek a kezelése és az egyéni vállalkozó adózása!

Ki lehet egyéni vállalkozó, ki lehet katás egyéni vállalkozó?

Magyarországon az lehet egyéni vállalkozó, aki a következő kategóriákba esik:

• Aki magyar állampolgár, EU állampolgár vagy EGT részes ország állampolgára, illetve olyan EGT-ben letelepedett személy, aki azonos jogokkal rendelkezik;
• aki a szabad mozgás és tartózkodás jogát Magyarországon gyakorolja;
• aki harmadik országbeli állampolgár, de tartózkodását és letelepedését az állam engedélyezte.

Ki nem lehet egyéni vállalkozó Magyarországon?

Természetesen nem lehet bárkiből egyéni vállalkozó, a jogi és tevékenységi kör gyakorlásának számos alapvető korlátja van, amelyek többségében az egyéni vállalkozó cselekvőképességéhez és az erkölcsi előéletéhez köthetőek. Magyarországon nem lehet egyéni vállalkozó az:

• aki kiskorú vagy cselekvőképességét érintően gondnokság alatt áll;
• akit korrupciós, vagyon elleni, vagyon elleni erőszakos, szellemi tulajdonjog elleni, pénz- és bélyegforgalom biztonsága elleni, költségvetést károsító, a gazdálkodás rendjét sértő, fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő, vagy a tiltott adatszerzés és az információs rendszer elleni bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek. Nem mentesül az sem, akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen egy évet meghaladóan végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek addig, míg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesítik;
• aki egyéni cég vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja.

Egyéni vállalkozó részére kell vállalkozói bankszámla?

Egy kezdő egyéni vállalkozó alanyi adómentes vállalkozása esetén még nem szükséges vállalkozói bankszámla nyitása, ellenben mindenképpen előnyös, ha van! Ha nem nyit vállalkozói bankszámlát, az egyéni vállalkozó munkából származó pénzügyei összekeverednek a magán számlaforgalmával, így az adóellenőrzés során a privát számlaforgalom is ellenőrzésre kerülhet.

A vállalkozói bankszámla mindenképpen szükséges abban az esetben, ha egy weboldalon keresztül online fizetési rendszert szeretnénk kiépíteni (webshop üzemeltetés), illetve a későbbiekben, ha belépünk az ÁFA-körbe, már nem is alkalmazhatunk privát bankszámlát az egyéni vállalkozói munkához. Vállalkozói bankszámla nyitása esetén gondoljunk annak költségeire is: egy teljesen kezdő egyéni vállalkozó számára (például néhány darab kézműves termék eladása) még nincs rá szükség.

Egyéni vállalkozó ügyintézés Ügyfélkapun keresztül

Magyarországon a hivatalos ügyek online intézése céljából az Ügyfélkapu használata a kézenfekvő lehetőség, egyben a legegyszerűbb út az egyéni vállalkozó tevékenység elindításához. Fontos tudni, hogy az új egyéni vállalkozó regisztrációja a hónap elején a leggazdaságosabb, hiszen, ha beindult egy vállalkozás, akkor az azonnal adókötelessé válik, az adót pedig már az első hónapra vonatkozóan is fizetni kell!

Az egyéni vállalkozó tevékenység beindítása során lépjünk be az Ügyfélkapuba, látogassuk meg a Webes Ügysegédet és válasszuk ki benne az „Egyéni vállalkozás” c. menüpontot. Ezt követően be kell jelentenünk az egyéni vállalkozó székhelyét és azt a tevékenységi kört, amelyből jövedelmet szeretnénk szerezni. A bejelentés kezdeményezhető személyesen a NAV ügyfélszolgálatán is, postai úton viszont nem!

Az egyéni vállalkozó székhelye

Minden egyéni vállalkozó számára kötelező, hogy legyen hivatalos székhelye. Ez lehet egy magánlakás, egy bérelt ingatlan, vagy akármilyen szalon, üzlethelyiség. Fontos, hogy fel legyen tüntetve a kapun és a postaládán az egyéni vállalkozó neve, hiszen ez lesz az egyéni vállalkozó hivatalos levelezési címe is. Ha az egyéni vállalkozó bejelentése egy olyan ingatlanban történik, amelyre valakinek haszonélvezeti joga van bejegyezve, vagy nem ő a tulajdonos (például egy családtag ingatlanja / bérelt ingatlan), akkor a tulajdonos és/vagy a haszonélvező írásos székhelyhasználati beleegyezésére lesz szükség.

Az egyéni vállalkozó tevékenységi köre: milyen tevékenységet végezhet az egyéni vállalkozó?

Egy új egyéni vállalkozó fontos feladata, hogy megjelölje, milyen tevékenységi körben vesz részt. Minden tevékenységi kör mást foglal magában: ezeket érdemes alaposan átnéznünk, hogy lefedik-e a mi munkafolyamatainkat. Egyes tevékenységek engedélykötelesek, vagyis végzettséghez kötöttek, mások szabadon végezhetőek. Ellenőrizzük az Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzékében (ÖVTJ) ezeket a tevékenységi köröket, illetve nézzük meg, mihez milyen FEOR-szám tartozik!

Milyen egyéni vállalkozó tevékenységi körök vannak?

Először is megkülönböztetjük a főtevékenységet és az egyéb tevékenységi köröket, azaz melléktevékenységeket. Az a főtevékenységünk, ami után a legtöbb számlát állítjuk ki, emellé vehetjük fel a melléktevékenységeket (pl. valakinek a fő profilja a burkolás, de mellette vízszerelő is). Ha még nem tudjuk, pontosan milyen tevékenységekre fog kiterjedni a palettánk, érdemes kevesebbet beírnunk, nem kell azonnal halmozni a tevékenységeket, mert csak összezavarodunk tőle.

Az egyéni vállalkozó beállítások - ugyanígy a Webes Ügysegéden keresztül - a későbbiekben is módosíthatóak lesznek. A tevékenységi körök megadása mindemellett azért is fontos, mert szükség van a műveletek bekategorizálására a katás számlakiadáshoz, egyébként pedig egyszerűbb és átláthatóbb is a munka, ha nem egész projektekre, hanem részfeladatokra adhatunk számlát.

Milyen katás egyéni vállalkozó tevékenységhez kell végzettség / engedély? Miket lehet szabadon végezni?

Vannak szakképzettséghez kötött és képesítést nem igénylő egyéni vállalkozó tevékenységek is. A megkülönböztetés célja, hogy az emberek ne végezhessenek üzletszerűen olyan tevékenységeket, amihez valójában nem értenek. A szakmakod.hu weboldalán ellenőrizhetjük az összes egyéni vállalkozóként végezhető feladatkört, amelyekhez TEÁOR számok (Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere, KSH kódrendszer) tartoznak – itt ellenőrizhetjük továbbá, hogy milyen szakmához kell engedély.

Egy tipikus példával illusztrálva: egy gázszerelő egyéni vállalkozó részére mindenképpen kell engedély, ugyanis ez egy veszélyesnek minősülő munka, nem művelheti olyan, aki nem ért hozzá. Ezzel ellentétben a kézműves cukorkakészítés egy kötetlenebb, egyszerűbb vállalkozás, amit bárki végezhet.

Ha a Webes Ügysegéd felületén véletlenül olyan tevékenységi kört vettünk fel, ami engedélyköteles, de nem tudtunk róla, kapni fogunk egy felszólítást, ami bekéri a szakmai végzettséget tartalmazó dokumentumokat – ha ilyen történik, egyszerűen töröljük a megjelölt tevékenységi kört és nézzünk utána, hogy más esetekben is megfelelően jártunk-e el.

Hogyan történik az egyéni vállalkozó adózása?

Ahogy a bevezetőben is leírtuk, egy egyéni vállalkozó teljesen máshogy adózik, mint az alkalmazott munkavállalók, akik a bruttó bérükből levont terhek után megkapják a nettó fizetésüket. Az állami terhek aránya egyelőre változatlan, azonban minden alkalmazotti munkavállaló egyedi juttatásokat, kedvezményeket vehet igénybe, a minimálbér és a garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) összege pedig évről évre emelkedik.

Az egyéni vállalkozó esetében fixösszegű adózásról van szó, emellett számos más díj (pl. kamara díja) is terhelheti őket. Nézzük, milyen adókra kell, hogy számítson egy egyéni vállalkozó 2021 során!

AAM: Az egyéni vállalkozó alanyi adómentessége

Az alanyi adómentesség a kezdő egyéni vállalkozó és az alacsonyabb tőkéjű vállalkozó támogatását szolgálja. Az alanyi adómentesség lényege, hogy bizonyos összeghatárig az egyéni vállalkozó mentesül az ÁFA fizetési kötelezettség alól (KATA esetében évi 12 millió Ft-ig). Olyan egyéni vállalkozói szolgáltatások végzésénél megfelelő ez a forma, amikor az alacsony befektetett tőke mellett viszonylag nagyobb tételeket lehet kiszámlázni (pl. webdesign). Alanyi adómentesség esetén az egyéni vállalkozónak nem kell ÁFA bevallást készítenie, ugyanis szolgáltatásai is ÁFA-mentesen (ÁFA = 27%) igénybe vehetőek, emellett az ilyen vállalkozáshoz vállalkozói bankszámlát sem kötelező fenntartani.

Amikor egy egyéni vállalkozó átlépi a 12 millió forintos összeghatárt, automatikusan ÁFA-körbe kerül és 40% adó fogja terhelni, mint kisadózót. Ha egy egyéni vállalkozó belépett az ÁFA-körbe, kötelezővé válik a vállalkozói bankszámla fenntartása is. Az egyéni vállalkozás indítása során már az ügyfélkapus regisztrációnál jelölnünk kell az „ÁFA-mentesség” menüpontban, hogy az alanyi adómentességet választjuk.

Az egyéni vállalkozó adószáma és a vállalkozói igazolvány

Az egyéni vállalkozó regisztrációs folyamatának a végén, ha a kérelem jóváhagyása megtörtént, e-mailben érkezik egy tájékoztató, amelyben benne lesz a vállalkozói adószám is (ne keverjük össze az adóazonosító jellel!). A vállalkozói igazolvány kiváltása 2010 óta nem kötelező, 2020-ban pedig megszűnt, tehát nem kell már ilyen okmányra várnunk.

Az egyéni vállalkozó regisztrációja

1. Az egyéni vállalkozó regisztrációja a Webes Ügysegéd felületén keresztül történik, tehát szükségünk van hozzá Ügyfélkapura.
2. Az „Egyéni vállalkozás” menüpontban meg kell adnunk a személyes adatainkat és a vállalkozásunk székhelyét, illetve a fő- és melléktevékenységeinket.
3. Ezt követően az adózási adatok következnek: itt igényelhetünk alanyi adómentességet, közösségi adószámot (külföldi számlázás esetére) és itt jelentjük be magunkat KATA-s egyéni vállalkozóként is (Kisadózó vállalkozások tételes adójával kapcsolatos nyilatkozatok).
4. Azt is meg kell adnunk, hogy az egyéni vállalkozás indítása másodállásban történik, mint melléktevékenység, vagy heti 36 órát meghaladóan, főállásként foglalkozunk vele – nem mindegy, mert ennek megfelelően adózunk!
5. A vállalkozói regisztráció végén ellenőrizzük az adatainkat, megtörténik a Nyilatkozattétel, majd meg kell várnunk, amíg a NAV jóváhagyja a kérelmünket.
6. A folyamat végén kapjuk meg a vállalkozói adószámunkat.

Az egyéni vállalkozó kamarai regisztrációja

Ha sikeresen végig mentünk a regisztrációs folyamaton, be kell jelentenünk vállalkozásunkat a helyi iparkamaránál (figyelem: 5 napos határidő!). Ezt a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara honlapján tudjuk megtenni. Ehhez szükséges a NAV által megadott egyéni vállalkozó adószáma, a kapcsolattartó- és űrlapkitöltő adatai (automatikusan töltődik), a székhely és az egyéni vállalkozó bankszámlaszáma (célszerűen a vállalkozói bankszámlaszám, ha van), amiről a kamarai díjat (évi 5.000 Ft) utaljuk. A kész regisztrációs lapot ki kell nyomtatnunk és elpostáznunk a megadott címre.

A kereskedelmi tevékenység bejelentése

Akármilyen kereskedelmi tevékenységbe kezdünk, legyen szó például offline értékesítésről vagy egy webshopról, azt jelentenünk kell annál az önkormányzatnál, ahova az egyéni vállalkozó székhelye tartozik. A szükséges dokumentumot letölthetjük az önkormányzat honlapjáról, majd kitöltve visszaküldhetjük elektronikus vagy papírformátumban is.

Az egyéni vállalkozó adózása: KATA adózási rendszer

A KATA-s adózás az egyik legegyszerűbb és egyben legelterjedtebb adózási forma Magyarországon, az egyéni vállalkozók nagytöbbsége ezt veszi igénybe. A KATA jelentése: Kisadózó Vállalkozások Tételes Adója, egy adózási forma, nem pedig vállalkozási forma. A tételes adózás lényege, hogy az egyéni vállalkozó havonta fizet egy meghatározott összeget és évi 12. millió forintos bevételig, ezzel ÁFA-mentes számlázásra jogosult.

Hasonlítsuk össze a KATA-s adózást egy normál alkalmazott terheivel: míg egy átlagos alkalmazott a fizetésének a 33,5%-át elveszíti az adók és terhek levonása után, a KATA-s adózó egyéni vállalkozó ezt az arányt akár 2,9%-ra tudja csökkenteni – persze emellett a havi tételes adót fizetnie kell, ugyanúgy, ahogy a helyi iparkamarának az évi 5.000 Ft-os kamaradíjat, illetve a helyi iparűzési adót az önkormányzatnak.

Három KATA tételes adózási kategóriát különböztetünk meg, amelyek a következők:

• Mellékállású kisadózó: 25.000 Ft/hó, az fizeti, aki mellékállásban egyéni vállalkozó, vagyis az egyéni vállalkozás mellett legalább 36 órában, munkaviszonyban dolgozik, nyugdíjas vagy nappali tagozatos tanuló.
• Főállású kisadózó: 50.000 Ft/hó, az fizeti, aki heti 36 órát meghaladóan az egyéni vállalkozásával foglalkozik.
• Emelt összegű KATA: 75.000 Ft/hó, az fizeti, aki igényt tart nagyobb nyugdíjra (a KATA-s adózók, mivel az állami terheket máshogy fizetik, más nyugdíjazásban is részesülnek).

Mit vált ki a KATA adózás?

A KATA kiválthatja a vállalkozói személyi jövedelemadót és a vállalkozói osztalékalap utáni adót, a társasági adót, a SZJA-t, a 14%-os egészségügyi hozzájárulást, 10% szociális hozzájárulási adót, 27% egészségügyi hozzájárulást és a szakképzési hozzájárulást.

A Helyi Iparűzési Adó egyéni vállalkozó számára

A KATA megfizetése mellett az egyéni vállalkozót iparűzési adó is terheli, amit az egyéni vállalkozó a helyi önkormányzatnak fizet – ennek 3 lehetséges útja van:

• Évi 2 X 50.000 Ft (akkor éri meg, ha 3.215.000 Ft-nál többet keresünk);
• a nettó árbevétel 80%-nak a 2%-a (akkor éri meg, ha 3.215.000 Ft-nál kevesebbet keresünk);
• 2% normál iparűzési adó a nettó árbevétel után.

Az iparűzési adó mértékét befolyásolja, hogy milyen településre van bejelentve az egyéni vállalkozó székhelye: van, ahol elkérik a maximális összeget és van, ahol nincs (0%) iparűzési adó.

Hogyan állítja ki a számlát egy egyéni vállalkozó?

Egy egyéni vállalkozó tevékenysége akkor válik aktív vállalkozássá, amikor megkapjuk az önkormányzati és az ügyfélkapus visszaigazolást. Az eladott termékekről, szolgáltatásokról számlát kell adnunk, ami történhet a papíralapon vagy e-számla kiállításával – utóbbi díjköteles, ám nagyban megkönnyíti az egyéni vállalkozó életét, hiszen sokkal praktikusabb, ugyanis minden kiadott számlát jelenteni kell a NAV-nak. A KATA-s egyéni vállalkozóknak a számláikon fel kell tüntetniük, hogy „kisadózó”. 2021-től nem kell külön jelenteni a NAV-nál, ha e-számlázó programmal dolgozunk.

Mennyi idő alatt lehetek egyéni vállalkozó?

Az egyéni vállalkozás elindulása azonnal megtörténik, amint végeztünk a regisztrációval. A NAV-tól megkapjuk az egyéni vállalkozó nyilvántartási számát és az adószámot. Ha regisztráltuk magunkat az önkormányzatnál és a helyi iparkamaránál, máris hivatalos egyéni vállalkozók vagyunk, tehát adókötelesek is.

Új egyéni vállalkozó szabályok 2021: A 40%-os KATA adófizetési kötelezettség kiterjesztése

• Nettó 3 millió Ft/év feletti árbevétel után (egy konkrét belföldi partner részére), a belföldi kifizetőt 40% különadóval terhelik meg.
• Külföldi kifizető esetén 3 millió Ft összeget meghaladó számlázás/év esetén a KATA-s adózó fizet 40% terhet.
• Ha kapcsolt vállalkozásnak számláz a KATA-s egyéni vállalkozó, minden bevételt egyformán 40% adó terhel.
• A kifizetők felé nyilatkozatot kell tennünk, hogy „kisadózók” vagyunk és kísérjék figyelemmel az esetleges 40%-os terhet.

Az egyéni vállalkozók nyilvántartása (egyéni vállalkozó kereső)

2020. július 1-óta az egyéni vállalkozók nyilvántartása is a NAV hatásköre alatt áll (korábban a Belügyminisztériumhoz tartozott az egyéni vállalkozók nyilvántartása). A NAV egyéni vállalkozó nyilvántartás kezeli a Magyarországon regisztrált egyéni vállalkozók adatait, hozzájuk tartozik az informatikai nyilvántartási rendszer felügyelete, az egyéni vállalkozói bejelentések megtétele és a számlázási rendszer ellenőrzése is. Az egyéni vállalkozók nyilvántartása és a társas vállalkozók adatainak kezelése külön adatbázisból történik, így minden esetben tájékozódjuk az egyéni vállalkozás lekérdezése előtt a vállalkozás jellegéről!

Miért fontos az egyéni vállalkozók nyilvántartása?

Amíg nem ismerünk kellőképpen egy vállalkozót, természetes, hogy akár vevőként, akár üzleti partnerként nincs meg a bizalom. Az egyéni vállalkozó nyilvántartás azért fontos, mert ebben az adatbázisban leellenőrizhetünk bármilyen hivatalos, azaz bejelentett magyar vállalkozót: megtudhatjuk, hogy az egyéni vállalkozók nyilvántartása szerint van-e jogosultsága a vállalkozói tevékenység végzésére, kiállíthat-e ÁFA-s számlát – sőt, létezik-e egyáltalán az a vállalkozás hivatalosan.

Milyen adatokat ad meg az egyéni vállalkozók nyilvántartása?

Az egyéni vállalkozók nyilvántartása, az egyéni vállalkozó kereső a következő adatokat biztosítja nyilvánosan, bárki számára:

• az egyéni vállalkozó egyes személyes adatai;
• főtevékenységek és melléktevékenységek köre;
• székhely, telephely, fióktelep;
• nyilvántartási szám;
• az egyéni vállalkozók nyilvántartásába történő felvétel dátuma;
• az egyéni vállalkozás szüneteltetése esetén a szüneteltetés ténye, a szüneteltetés kezdő- és záró dátuma;
• a vállalkozói adószám és annak hatályossági állapota (törlése, a határozat megsemmisítése, hatályon kívül helyezése, módosítása, kiegészítése, visszavonása, véglegessé válásának dátuma);
• elektronikus dokumentumtár (bejelentések és értesítések);
• statisztikai számjel;
• törlés időpontja, oka;
• a vállalkozó halála esetén az özvegy vagy az örökös általi folytatás ténye;
• a vállalkozó gondnoki képviselete esetén a törvényes képviselő vállalkozói adatai, személyi adatai;
• az egyéni vállalkozóknak az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény.

A csak a hivatalos szervek számára elérhető adatok:

• Az egyéni vállalkozó lakcíme;
• anyja neve;
• születés helye és ideje;
• az egyéni vállalkozó elektronikus elérhetősége.

Milyen adatokat kell ismernünk az egyéni vállalkozó nyilvántartás használatához?

Az egyéni vállalkozó kereső (egyéni vállalkozó nyilvántartása) az egyéni vállalkozó lekérdezése során kérni fogja a vállalkozás adószámát vagy nyilvántartási számát – enélkül egy fokkal bonyolultabb a dolgunk. Ha ismerjük az egyéni vállalkozó adószámát és a nyilvántartási számot is, a nyilvantarto.hu oldalán fellelhető keresőbe írjuk be ezeket egyszerűen, a rendszer pedig megmutatja a kívánt adatokat.

Egyéni vállalkozók nyilvántartása név alapján

Ha egyik adatot sem ismerjük, akkor is megtörténhet az egyéni vállalkozó lekérdezése, hiszen az interneten szinte bármit megtalálhatunk. Használjuk a Gooogle-t (keressünk rá az egyéni vállalkozó nevére, helyére, ismert adataira) vagy a NAV adatbázisát, ezen belül is az „Áfaalanyok” menüpontot – az, hogy egy egyéni vállalkozó alanyi adómentességet élvez-e, nem számít. Itt kereshetünk rá az egyéni vállalkozó nevére (egyéni vállalkozók nyilvántartása név szerint), a „Törzsszám” mező üresen hagyásával.

Előfordulhat, hogy egy gyakori névre több tételt is kidob az egyéni vállalkozó kereső – ekkor, ha tudjuk, hol van az egyéni vállalkozó bejegyezve, szűkítsük a kört a megfelelő személyre a székhely alapján. A NAV adatbázisából megszerezhetjük az adószámot, amellyel vissza kell térnünk a nyilvantarto.hu oldalára és elvégeznünk a keresést, így az egyéni vállalkozó lekérdezés ezúttal sikeres lesz.

Népszerű egyéni vállalkozás ötletek

Az egyéni vállalkozás ötletek között jelenleg az egyik legnépszerűbb tevékenység a webshop indítás, ugyanis a belépési küszöb alacsonynak számít, a munka pedig 100%-ban automatizálható és kiszervezhető (természetesen csak egy bizonyos idő után, ugyanis az ilyen típusú egyéni vállalkozó is sokat kell, hogy foglalkozzon a marketinggel). A webshop jellegű egyéni vállalkozás indítása mindig az eladható terméken alapszik: figyeljünk oda arra, hogy aktívan keresett és népszerű árucikkeket válasszunk, amikre tényleg van igénye az embereknek.

Ezen belül is próbáljunk olyan árucikkeket értékesíteni, amiket nem a szupermarketben, hanem inkább az interneten keresnek a fogyasztók és kicsi az esélye annak, hogy a vásárló nem azt kapja, amit rendelt (például a ruhadarabok gyakran csalódást okoznak, ezzel szemben egy egzotikus kávé- vagy teakeverék forgalmazásában kisebb a reklamáció esélye). Fontos, hogy a termék legyen könnyen megrendelhető és kiszállító (praktikus, kisméretű, ami nem túl törékeny és nem túl drága) és legyen olyan a termék, amit egy névtelen webshopból mi magunk is meg mernénk vásárolni. Tipikusan ilyen termékek a kisebb elektronikai eszközök, a sportáru, és a one-size ruhadarabok, illetve a lakberendezési cikkek és a kozmetikumok.

Új egyéni vállalkozó vagy? Kérj segítséget!

Egy új egyéni vállalkozás indítása amilyen egyszerűnek tűnik, olyan könnyen kavarodhatnak össze a számok és a feladatok a fejünkben. Ha nincsen korábbi munkavégzésből vagy családi vállalkozásból semmilyen egyéni vállalkozó tapasztalatunk, mindenképpen kérjük ki egy könyvelő tanácsát, vagy forduljunk adótanácsadóhoz. A tanácsadás során segítenek eldönteni, milyen adózási formát válasszunk és hogyan hozzuk ki a legtöbbet pénzügyeinkből, ugyanis nem minden új egyéni vállalkozó terveihez a legmegfelelőbb a KATA adózás.

Kiből lesz jó egyéni vállalkozó?

Egy kezdő egyéni vállalkozó mindig nehéz feladat elé néz, éppen ezért első próbálkozásra ésszerű olyan tevékenységi kört választanunk, amihez nem kell „vakon” nagy alaptőkét felhasználnunk. Mielőtt nagy fába vágnánk a fejszénket, beszéljünk egy könyvelővel, hogy átfogó képet kapjunk a pénzügyi kérdésekről és az egyéni vállalkozó lét rejtett költségeiről, illetve a jogi vonatkozásokról, hogy mi történik, ha nem fizetünk időben, vagy ha egyes számlákat „elfelejtünk” kiadni.

Gondoljuk át, hogy tényleg szükséges-e egy egyéni vállalkozó tevékenység bejelentése és biztosan jövedelmező tevékenységeket fogunk-e tudni végezni egy egyéni vállalkozás keretei között, nézzük át, milyen tevékenységet végezhet az egyéni vállalkozó. Az egyéni vállalkozás indítása mellett annak a megszüntetése is ugyanolyan egyszerű, tehát, ha a kezdeményezés nem végződött sikeresen, hivatalosan is megszüntethetjük a vállalkozást, így nem kell annak a költségeit továbbra is viselnünk.