Hajdu László • 2021. július 18. 07:07
Mi a közös a volt autószerelőben, az ex matek-fizika tanárban, az építészmérnökben, egy gyümölcs-zöldség szervezetben és a nemzetközi élelmiszerláncban? A Pénzcetrum információi szerint a saláta, a paprika és a fűszernövények. Portré hazai kistermelőkről.
Borbély Sándor eredeti szakmája autószerelő, „beházasodott” a kertészetbe. Nem szakadt el teljesen a szakmájától sem: a napi mezőgazdasági tevékenység mellett a gazdaság négy traktorjának, három teherautójának és három mikrobuszának kisebb javításait is Ő végzi.
A jászfényszarui Jászvega Global állandó gárdája 6-7 főből áll, rajtuk kívül a márciustól novemberig tartó szezonban 15-20 alkalmi munkás segíti a vállalkozást. Ez az életforma nem 9-5-ig tartó munkanapokat jelent. Ahogy Borbély úr mondja: „nálunk minden nap hétfő.” Reggel 5-kor már a földön tevékenykednek, mert a zöldséget hűvösben kell leszedni. Ha „minden jól megy”, este 8-9-kor végeznek a napi munkával. Szombaton is. Az egyetlen pihenőnap a vasárnap („ha nem jön közbe semmi” – teszi hozzá - „de erre sosem veszünk mérget”), akkor még a saláta is pihen. A család még soha nem volt egy teljes hét nyaraláson, de nekik a föld, a saláta az életük.
A hagyományos fejessaláta mellett egyre népszerűbb itthon is lolo saláta, a díszítő saláta és a legújabb sláger, a jégsaláta. Az újdonságokat általában a szállodák, éttermek, konyhák rendelik meg először, ekkor a nagyközönség még nem is tud a létezésükről. Aztán egyre gyorsabban a vásárlók is megismerik és megkedvelik őket. Ilyen felfutóban lévő „sztártermék” most a római szívsaláta, ami a szendvicseket javítja fel - vizuálisan és ízélményben is – és a salanova saláta. Ezeket az újdonságokat általában olasz, spanyol, holland tanulmányutakon szerzett tapasztalatok „gyümölcseként” szerzik be.
Ezek az országok előnyben vannak hozzánk képest, de az utóbbi időben gyorsan zárkózunk fel melléjük.
A nemzetközi kapcsolatoknak köszönhetően – itthon egyedüliként- a Jászvega Global került be a salátaimádók „Love my salad” elnevezésű, holland kezdeményezésre létrejött, exkluzív mozgalmába. A szervezet kapcsolatépítésben, eladásban, új termékek megismerésében, a tapasztalatok megosztásában segíti tagjait.
A kitűnő szegedi paprika nyomában
Szeged környékén a 19. század elején a ferences rendi szerzetesek kezdtek paprikát termeszteni, innen terjedt el a környékbeli tanyavilágban. A város és környéke különösen jó klímát biztosít a paprika számára: magas a napsütéses órák száma, kiválóak a talajadottságok. A paprika - tört, zúzott, őrölt, egész formában – már a 19. század végére Szeged vezető kereskedelmi árujává vált. És akkor Szent-Györgyi Albertet még meg sem említettük.
Vagyis jogos a kérdés: mi újat lehet még mondani a paprikáról ezen a vidéken? „Nemcsak Szeged, hanem én is a paprika bűvöletében nőtem fel. A szüleim őstermelők voltak, kisgyerekkoromtól e fantasztikus zöldség bűvöletében teltek a napjaim. A TV paprika, étkezési hegyes erős paprika mellett fő termékünk a paradicsom (fürtös, bogyós, mini szilva) és a kígyóuborka. Erre a négy alapzöldségre építjük a családi vállalkozásunkat, ahol a rokonok mellett további 40 munkatársunk dolgozik” – sorolja Paplogó Imre, a forráskúti Peták Paplogó Kertészet vezetője.
A környék legtöbb gazdaságától eltérően a 2001-ben felhúzott, és azóta 50.000 négyzetméterre nőtt növényházuk miatt télen is friss termést dobnak a piacra. Paplogó Imre is messziről indult: eredeti szakmája építészmérnök. Mivel a szülei a csupasz szántóföldön kezdték a termelést, az összes azóta felhúzott épületben benne van a szakértelme. Nagy büszkeség számára, hogy 2018-ban „Magyarország Legszebb Birtoka” Kertészet Kategóriában döntősök lettek.
Gazdaságuk egyik alapelve, hogy minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyjanak a jövő generációi számára. Biológia növényvédelem van náluk, nem használnak vegyszert, csupán gombaölőt. E filozófia mentén modernizálták a csomagolást is, idei beruházásuk például egy új gépsor, vékonyabb, kisebb súlyú fóliák számára, amelyet a későbbiekben át lehet alakítani kukoricakeményítő alapanyagúra. Ez teljesen lebomló anyag.
A jó kertész olyan, mint a jó pap
Szellák János fiatal matek-fizika szakos tanárként még nem riadt fel nap mint nap hajnali 2-3 körül, hogy számba vegye az aznapi teendőket. Az sem volt jellemző rá, hogy fél 5-kor kipattanjon az ágyból, hogy aztán a délelőttöt a 2-3 hektáros fűszerkertben, a délutánt az autóban ülve az áruház raktára felé utazva töltse, majd az este ismét a földön, vagy az üzemben teljen. A nap még dolgozatjavítások idején sem este 9-fél 10-kor ért véget számára. Napjai „csupán” az elmúlt 35 évben telnek ebben a rendben.
De már akkor a tanítás mellett – nagyrészt este, nem ritkán éjszaka – segített szüleinek a családi vállalkozásban. És egy idő után az őstermelői lét mellett kötött ki. Azóta Dunavecse fűszertermelésének origója. Filozófiája nagyon egyszerű: „A növényt szeretni és tisztelni kell, együtt élni vele, ennyi."
Számunkra – még ha ez közhelyesen hangzik is – a minőség fontosabb a mennyiségnél. A petrezselyem, fodros petrezselyem, zeller- és kaporzöld, a spenót, sóska, metélőhagyma, metélő fokhagyma nagyon kényes termékek.
A gazdasági szótárban a családi vállalkozásukat „kistermelőknek” nevezik, pedig már ez is – a fenti két gazdasághoz hasonlóan - egy üzem: fóliasátrakkal, csomagoló berendezéssel, hűtőházzal. Így tudta felváltani a kezdeti Bosnyák téri piacozást, majd a műanyag ládás szállítást, papírdobozossal, amely nem csak környezetbarát, hanem praktikus is: azonnal az áruház polcaira kerülhet. Ez a megoldás villámgyorsan etalonná vált a zöldfűszerek kínálása során az országban.
Ők is kerülik a vegyszereket, csak ártalmatlan szerekkel ápolják a növényeket. A matematikai gondolkodást legidősebb lányával közösen építik be a mindennapokba: a közelmúltban áttervezték a vízrendszer nyomvonalát, amivel 30%-al csökkentette az anyagköltséget.
Jelenleg tanácsadóként két agrármérnök is segíti őket, a termékek hatékonyságát, és a még kevesebb szerhasználatot kutatva. A fejlesztésnek rengeteg összetevője van, a magtól a szántási technikáig, az öntözéstől a csomagolásig. Mint mondja, a jó kertész olyan, mint a jó pap, holtig tanul. Amikor azt kérdezik tőle, megéri-e a napi 16-17 órai munka, az a kép „ugrik be” neki, ahogy este vág egy csomó zöldségzöldet a birtokán, és az orrában érzi a friss, semmivel össze nem téveszthető illatot.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A termékek útja a polcokig
„A METRO hosszú évek óta van beszállítói kapcsolatban – többek között – a fenti három kistermelővel is. 2021. májusban a cég újabb beszállítói programot indított, amelynek keretében a hazai kis- és középtermelők jelentkezését várják, hogy jelenlegi választékukat tovább bővíthessék. A Magyar Termék Nonprofit Kft.-vel együttműködve pedig tavasszal magyar termék promóciós heteket tartottak az áruházakban.
A hazai áruk aránya az áruházaikban közel 70%” – tudjuk meg Dr. Kápolna Beától, a METRO Ultrafriss és Friss Divíziók beszerzési vezetőjétől.
Az elmúlt évben bezártak az országok a pandémia miatt, így az import termékek elérhetősége korlátozottá vált. A hazai munkahelyek és gazdaság erősítése pedig még fontosabbá vált az emberek számára, amivel szintén erősödött a hazai termék iránti kereslet. Az áruházláncok így még jobban koncentrálnak a helyi beszállítókra, a hazai ellátásra. Ez több szempontból is előnyös: a kereskedelmi láncok, a termelők és a vásárlók számára is.
Mi is segítjük a kistermelők fejlődését, erősítjük a vásárlói lojalitást. És – végül, de nem utolsósorban – a mai világban szinte közhelynek számít, de ennek ellenére nagyon fontos, hogy fenntarthatósági törekvéseinket is erősítjük, hiszen az itthonról beszerzett termékek rövidebb utat tesznek meg, csökkentve ezzel a szállítással járó környezetterhelést
- tette hozzá a beszerzési vezető.
A 2013-ban elindított kezdeményezés beszállítói főként a gyümölcs-, zöldség-, hús-, bortermelők voltak. Most a tej-, pék-, és szárazáru kategóriákkal bővítik a kört. Így sok kistermelő komoly gazdasági fejlődésen megy keresztül: a kisvárosi piacon értékesítés, vagy a közvetlen étterembe szállítás után most – akár naponta – hoznak friss árut az ország 13 pontján áruházainkban.
Ez új logisztikai, csomagolástechnikai, pénzügyi ismereteket és gyakorlatot kíván tőlük. A társaság folyamatos tanácsadással, minőségellenőrzéssel, telephelyi konzultációval segíti őket. A legtöbben egy áruházba kezdik a beszállítást, sokan innen lépnek tovább több, vagy az ország mind a 13 egységének polcaira. A kistermelői áruk tavaly csak a METRO-ban 1,5 milliárdos forgalmat értek el, ami komoly forgalmi növekedés az elmúlt évekhez képest.
A METRO nemzetközi szinten is törekszik rá, hogy a magyar kistermelők árui a külföldi egységek polcain is megjelenjenek. Már sikeres példák is vannak: friss kacsahús értékesítése indulhatott meg több meg több országban
- zárta gondolatait Dr. Kápolna Beáta.
A kulcs az előre gondolkodás
A FruitVeB a magyar zöldség-gyümölcs ágazat országos szakmaközi szervezete számos területen segíti a hazai zöldség- és gyümölcságazatot. A termelőket és a kereskedő-, feldolgozókat tömörítő intézmény szorosan együttműködik a termelői szervezetekkel, a TÉSZ-ekkel, akik a „szakmai megmondók”, az adott térség piaci helyzetének, gazdasági kapcsolatainak ismerői.
A FruitVeB szervezi a zöldség-gyümölcs ágazat marketingjét, ösztönző programokat kínál, képviseli a magyar zöldség-gyümölcs ágazatot az EU illetékes fórumain, kiállításain is. Tanácsadással, képzésekkel segíti a hazai agrárgazdaság képviselőit. 23 ezer tagjuk van, a két fóliasátras termelőtől a több hektáros gazdálkodóig – mutatja be a szervezetet Hunyadi István, a FruitVeB ügyvezető igazgatója.
Tapasztalata szerint a hazai kistermelők piacra lépése nem könnyű. Még most is sokan vágnak bele a termelésbe egy termékkel - ami minimum 1,5-2 millió forintos befektetést igényel hektáronként – távlati értékesítési, marketing tervek nélkül. Nem gondolkodnak előre, hogy kinek fogják eladni a terméket. Természetesen el lehet menni árulni a nagybani piacra, de azért - valljuk be - ez nem a biztos megélhetés receptje, nagy a lemorzsolódás veszélye. Ezért a szervezet mindenkinek ajánlja az integráció valamilyen formáját.
A nagy áruházláncok polcaira kerülni sem könnyű: állandó magas minőségre, hosszú távra szóló, biztos szállításra kell szerződést kötnie a kistermelőnek. Ehhez már alapkövetelmény a megfelelő csomagolási- és tárolási kapacitás, hűtőház, logisztika. A nagy láncok egy része elindult a lokális gondolkodás irányába, többeknél érzékelhető az elmozdulás. Egy adott térségben szerződést kötnek a helyi beszállítókkal. Ez komoly filozófiai váltást is jelent a kereskedők számára, hiszen fel kell adniuk az egy-két nagybeszállítóra épülő szerződéseket. Ezzel együtt „bevállalni”, hogy nem minden áruházban lesz teljesen egységes az árukészlet bizonyos termékekből.
Ezért sokan továbbra is a központi beszerzést preferálják, vagyis egy országos logisztikai központba egy, vagy néhány nagy beszállítótól érkezik az áru. Sok lánc nemzetközi szerződéseket köt gyümölcs, zöldség fronton is, így kerül a hazai polcokra is spanyol alma, vagy marokkói paradicsom. Természetesen ennek megvan az ár oldala is: sajnos az importáru sokszor - még a szállítási, hűtési költségekkel együtt is - olcsóbb a magyar terméknél, ami a vásárlók nagy részénél szempont. Pedig Hunyadi István szerint közös érdekünk a hazai termelők arányát emelni az áruházak polcain.