Pénzcentrum • 2021. július 3. 20:00
Életünk és munkánk során számtalan alkalommal találkozunk különféle szerződés típusokkal, amelyeket nem árt ismernünk, ha minden helyzetben szeretnénk magabiztosan mozogni. Az egyik fontos szerződés típus – mind vállalkozói, mind megrendelői oldalról – a vállalkozási szerződés.
Mikor kell vállalkozási szerződés egy munka elvégzéséhez, a vállalkozási szerződés mikor kötelező? Cikkünkben eláruljuk, mi a vállalkozási szerződés lényege, mi a különbség a vállalkozási és a megbízási szerződés között, milyen kötelem alakul ki egy vállalkozási szerződés megkötése során? Hogy néz ki egy vállalkozási szerződés minta 2021 évében, mit kell, hogy tartalmazzon a vállalkozási szerződés, hogy érvényes legyen? Tudd meg, mi az a vállalkozási szerződés és az élet mely területein találkozhatunk vele!
Mi a vállalkozási szerződés?
A vállalkozási szerződés egy, az üzleti életben gyakran alkalmazott szerződéstípus, lényege, hogy egy vállalkozó ügyfele számára elvállalja egy tevékenység elvégzését, egy dologgal kapcsolatos munkáját (lehet ez bárminek a megtervezése, előkészítése, javítása, üzemeltetése, átalakítása vagy a dologgal kapcsolatos munkavégzés). A vállalkozó mellett a másik fél, aki szerepel a vállalkozási szerződés tartalmában, a megrendelő, aki a dolgot, szolgáltatást átveszi, illetve kifizeti annak az árát. A vállalkozói szerződés lényege, hogy a vállalkozó fél egy bizonyos eredmény elérésére vállalja a fizetségért a kötelezettséget – éppen ezért a vállalkozási szerződés egy „eredménykötelem”.
Mi a különbség a megbízási és a vállalkozási szerződés között?
Habár a vállalkozási szerződés és a megbízási szerződés hasonló logikai alapokon nyugszik, két teljesen külön szerződésről van szó. A vállalkozási szerződés és a megbízási szerződés közti különbség a kötelem típusán alapszik: míg a vállalkozási szerződés eredménykötelem, addig a megbízási szerződés gondossági kötelem. A megbízási szerződés esetében a megbízó egy feladat, szigorúan körülhatárolt tevékenység elvégzésére jogosítja fel és kötelezi a megbízott felet (tipikus példa erre például az ingatlanértékesítés ingatlanügynök által, akivel a tulajdonos megbízási szerződést köt).
A gondossági kötelem lényege, hogy a megbízottnak úgy kell eljárnia a megbízó ügyeiben, mintha saját ügyét intézné, vagyis legjobb képességei, szaktudása alapján cselekszik egyes esetekben ingyen, de általában fizetségért cserébe. A megbízási szerződés fontos eleme a bizalom, azonban az ilyen szerződések számos buktatóval, apró betűs résszel járhatnak, így mindig legyünk résen, akár megbízók, akár megbízottak vagyunk!
Mi az eredménykötelem lényege?
Ahogy fent írtuk, az eredménykötelem egy bármilyen dologgal kapcsolatos munkavégzés, aminek a célja, hogy a vállalkozó megvalósítsa a kitűzött, szerződésbe foglalt célt, elérje az eredményt, amire a fizetségéért leszerződtette a megbízó. Ha a vállalkozási szerződésben foglalt eredmény megvalósult, a szerződés teljesítettnek tekintendő, vagyis a megbízó fél köteles a művet (vagyis az elért eredményt) átvenni és kifizetni.
A vállalkozási szerződés mikor kötelező?
Nem minden esetben kötelező a vállalkozási szerződés írásba foglalása. 200.000 Ft összeghatár alatt a vállalkozó részéről elegendő a dologgal, művel kapcsolatos számla kiállítása, viszont 200.000 Ft fölött már szükséges dokumentum a vállalkozási szerződés. A NAV-os ellenőrzések során a hatóságok bekérhetik a vállalkozási szerződés teljesítési igazolását és magát a szerződést is. Egy dologra kell odafigyelnünk: ez az összeghatár egy ügyfélre vonatkozik, több szolgáltatás nyújtása esetén a fizetségek összeadódnak – vagyis, ha egy adóév során több részletben több mint 200.000 Ft-ot fizetett ki egy megrendelő egy vállalkozónak, a többletösszegek esetében már kell a vállalkozási szerződés.
A vállalkozási szerződés típusai
- Kivitelezési vállalkozási szerződés: építési, szerelési munkák elvégzése
- Közszolgálati vállalkozási szerződés: általános gazdasági érdekű szolgálat nyújtása
- Kutatási vállalkozási szerződés: kutatómunkával elért eredmény megvalósítása
- Mezőgazdasági vállalkozási szerződés: a megrendelő tulajdonában álló állat nevelése, terményeinek az ő területén való megtermelése
- Tervezési vállalkozási szerződés: tervezőmunka és tervdokumentáció készítése
- Utazási vállalkozási szerződés: utazás és az utazás állomásain való tartózkodás megszervezése, kapcsolódó szolgáltatások nyújtása
Vállalkozási szerződés minta 2021: Mit tartalmaz a vállalkozási szerződés minta?
A vállalkozási szerződés részletekben hasonlít a konkrét munkaszerződésre, azonban egy folyamatos munkavégzés helyett csak egy konkrét dolog elvégzésére korlátozódik, a mű tárgyát szigorúan nevezi meg, amitől sem a megbízó, sem a vállalkozó nem térhet el, kivéve közös megbeszélés vagy a vállalkozói szerződés módosítása esetében. Nézzük, mi a vállalkozási szerződés tartalma!
1. A tevékenység és az eredmény
A vállalkozási szerződés legfontosabb eleme a tevékenység, a dologgal kapcsolatos munka meghatározása. Az ellátandó tevékenység lehet egy egyedi, alkalmi munka (egy villamoshálózat megtervezése vagy kiépítése) vagy folyamatos, visszatérő feladat (a villamoshálózat karbantartása, javítása). A vállalkozási szerződés meghatározza a várt eredményt is, amit többféle formában is rögzíthet a vállalkozási szerződés. A dolog lehet új produktum és régi is, amivel kapcsolatban munkavégzésre adódik lehetőség.
A vállalkozási szerződés eredménye lehet egy tárgyiasult formában például egy meghatározott dolog, valami, amit a vállalkozó a munkája során létrehoz – ingó és ingatlan vagyontárgy egyaránt. Példaként a vállalkozási szerződés eredménye lehet egy pár cipő elkészítése vagy egy ház megépíttetése. Ugyanígy a dolog lehet immateriális termék, például egy szellemi alkotás is, illetve a dolgok körébe tartozik a lakossági tömegszolgáltatás kategóriája (például egy koncert vagy egy színházi előadás megszervezése) is.
2. A tevékenység elvégzése
A vállalkozó az eredmény elérése céljából a legtöbb esetben nagyfokú önállósággal rendelkezik – az eredmény a cél, a megvalósítás útja fakultatív, a lényeg, hogy feleljen meg a megrendelő minőségi elvárásainak. A vállalkozási szerződés rugalmas tételei közé tartozik például az eredmény elérésének az időbeosztása, vagy a helyszíne, azonban ezekről a tényezőkről is meg lehet állapodni a vállalkozási szerződés megkötése során.
A vállalkozási szerződés szabályai közé tartozik továbbá, hogy a vállalkozónak a művet szakszerűen, legjobb tudásának megfelelően kell elvégeznie, szem előtt tartva a munkavégzés biztonságosságát, a gazdaságosság elvét (reális áron, reális értékű alapanyagok használata, a felesleges költségek kerülése stb.) és a vállalkozási szerződés határidejének betartását. Az anyagokat a tevékenység elvégzéséhez a vállalkozónak kell beszereznie.
3. Kockázatvállalás
Fontos kérdés, hogy ki viseli a vállalkozási szerződés kockázatát. A kockázatot minden esetben a vállalkozó viseli, hiszen őt terheli a felelősség az eredmény elérésében.
4. A megrendelő utasítási joga
Sokan elfelejtik, hogy mind a megbízási, mind a vállalkozási szerződés esetében a megrendelőnek/megbízónak utasítási joga van, vagyis a vállalkozót fel lehet szólítani bizonyos munkafolyamatok elvégzésére – például, ha a megvalósítás útját, egyes anyagok költségét problémásnak tartja a megrendelő. Fontos kiemelnünk, hogy a vállalkozónak nem kötelessége minden utasítást végrehajtani, így a célszerűtlen, szakmaiatlan kérésekre figyelmeztetnie kell a megrendelőt – ilyen esetben a vállalkozó a megrendelő kockázatára eleget tehet a kérésnek vagy elállhat a szerződéstől.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
5. A megrendelő ellenőrzési joga
Az ellenőrzési jog összefügg az utasítási joggal: a megrendelőnek jogában áll az eredményességi folyamatot bármikor ellenőriznie, hogy az elvárt szaktudással, alapossággal, minőséggel készíti-e el a vállalkozó a produktumot, szolgáltatást – például a megegyezés szerinti minőségű szigetelést építi-e rá az új házra. Az ellenőrzés során következtethet a megrendelő arra is, hogy a dolog elkészül-e a vállalkozási szerződés által meghatározott határidőn belül. Azokon a területeken, ahol a megrendelőnek nincs utasítási joga, ellenőrzési jogával sem élhet.
6. A tevékenység helyszíne, időbeosztása
A lényeg, hogy a mű álljon készen a vállalkozási szerződés határidejéig – a munkafolyamatok beosztása a határidőn belül – hacsak nincs határidő megszabva több részfeladat teljesítésére – általában a vállalkozó saját időbeosztásán múlik. A munkafolyamat helyszíne lehet a vállalkozó telephelye (például egy új konyhabútort az asztalosműhelyében készít el) vagy a megrendelő által biztosított helyszín (mezőgazdasági terület, építési telek stb.).
7. A vállalkozói díj
A vállalkozó a művéért fizetséget kap, amit más néven vállalkozói díjnak nevezünk – ezt az összeget akkor kapja meg, ha megszületett az eredmény, részarányos díjazásra – ha csak a vállalkozási szerződés nem részfeladatokra, részteljesítésre vonatkozik – különben nem jogosult. Ha a vállalkozási szerződés egy fix összeget előre megállapít és azt mindkét fél aláírásával nyugtázza, a későbbiekben a felek nem térhetnek el – sem a vállalkozó nem drágíthatja meg, sem a megrendelő nem alkudhat utólag.
8. Elszámolási vita
Ha a díjazás kapcsán a felek között elszámolási vita jön létre – például a megrendelő nem akarja a teljes összeget kifizetni -, a vállalkozót zálogjog illeti meg a dologra vonatkozóan. Ez azt jelenti, hogy az eredményt (például az új konyhabútort) visszatarthatja a megrendelő előtt.
9. A mű átadása, átvétele
Amikor határidőre elkészült a mű, az átadás-átvétel eljárás következik, amikor a vállalkozó köteles a művet átadni. Ilyenkor a felek megvizsgálják, hogy minden a megegyezés szerint történt-e. Az átadás-átvétel időtartama a legtöbb esetben 30 napban van korlátozva, azonban ez az időkeret egy nagyobb beruházás (például lakótömb építése) esetében nem tartható.
Vállalkozási szerződés minta 2021 formai követelmények
Amellett, hogy a vállalkozási szerződés elkészítésének meghatározott tartalmi követelményei vannak, formailag is meg kell felelnie a jogi követelményeknek. A következő adatokat kell, hogy a vállalkozási szerződés minta 2021 tartalmazza:
- a Megrendelő adatai (név, anyja neve, születési hely és idő, lakóhely, adóazonosító jele);
- a Vállalkozó adatai (a vállalkozó vagy a cég neve, a vállalkozói engedély száma vagy a cégjegyzékszám, a székhely, az adószáma és a képviseletében eljáró személy neve);
- a munkavégzés helye;
- a munkavégzés határideje;
- a vállalkozási szerződés egyedi tartalma (a vállalkozási szerződés tárgya, munkafolyamatok megnevezése, eredménye, a mű létrehozásának módja, részfeladatok stb.);
- az eredmény díjazása (a műátadásakor vagy részfeladatonként stb.);
- keltezés;
- a felek aláírás, esetlegesen két tanú.
A vállalkozási szerződés meghiúsulása
A vállalkozási szerződés által megkötött mű eredményessége alapvetően a vállalkozó kockázata, de bizonyos esetekben, például, ha a megrendelő kockázatos, célszerűtlen vagy logikátlan kérésekre használja az utasítási jogát, a vállalkozó felmondhatja a szerződést. Ugyanígy a megrendelő is felmondhatja azt, amennyiben nem tud élni sem az utasítási, sem az ellenőrzési jogával, a vállalkozó többszöri felszólításra sem cselekszik a megrendelő – ésszerű – kéréseinek megfelelően.
Mikor tagadható meg a mű átvétele?
A megrendelő abban az esetben tagadhatja meg a mű átvételét, amennyiben a határidő betartása – a kisebb pontatlanságokon kívül – nem sikerült, a késedelem tarthatatlan vagy nincs kompenzálva, illetve akkor is megtagadható az átvétel, ha a mű nem felel meg a megrendelő minőségi elvárásainak, hibák vannak az eredményben. Akkor nem tagadható meg a mű átvétele, ha olyan hiba van benne, aminek a kijavítása vagy pótlása nem akadályozza meg a mű rendeltetésszerű használatát.
Mi történik, ha a vállalkozó nem tudja teljesíteni az eredményt?
Bármikor előfordulhat, hogy egy jól körülhatárolt vállalkozási szerződés ellenére sem tudja a feltételeket betartani a vállalkozó – kifut a költségvetésből vagy az időből, felmond egy kulcsfontosságú alkalmazott stb. Ahogy korábban már leírtuk, ezek a kockázati tényezők a vállalkozót terhelik, vagyis az eredményt a vállalkozási szerződés pontjainak megfelelően hozniuk kell, akkor is, ha kockáztatják vele a profitjukat vagy netalántán veszteséges lesz a projekt kivitelezése.
Mire figyeljünk egy vállalkozási szerződés megkötése esetén?
Bármilyen gazdasági, üzleti kapcsolatról legyen szó, a megrendelő fél és a vállalkozó fél közötti események egyik legfontosabb eleme a bizalom, a gazdaságos, etikus és korrekt eljárás. A bizalmat mindenképpen erősíti, ha a megállapodást alátámasztja egy részletes vállalkozási szerződés, amelyre bármilyen felmerülő probléma, konfliktus vagy eltérés során mindkét fél hivatkozhat.
Fontos, hogy mielőtt üzleti kapcsolatba lépünk egy másik féllel – bármelyik oldalon is álljunk –, nézzünk utána a vállalkozási szerződés jogi alapjainak, tudjuk, hogy milyen eredményt tűztünk ki célul, reális-e a költségvetés és a határidő és a vállalkozó birtokában áll-e a munkához szükséges szakmai háttér!