Pénzcentrum • 2021. január 27. 17:01
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2020-ban reflektorfénybe került a KATA szigorításának felvetésével, valamint az iparűzési adó csökkentésének javaslata miatt, amit - ahogy az várható volt - a Kormány szinte azonnal elfogadott. A GKI Zrt. 2020 decemberében 900, 5 fő feletti vállalkozást tartalmazó reprezentatív felmérést végzett annak érdekében, hogy megtudja a vállalkozások véleményét a 2021. január elsejétől életbe lépő KATA szigorításról, illetve az iparkamarák szolgáltatásainak ismertségéről és használatáról. Valamivel több mint 18 ezer vállalkozás volt önkéntes tagja 2019-ben a kamaráknak, ez az összes aktív vállalkozás alig egy 1 százaléka, de a társas vállalkozásoknak is alig 5 százaléka.
A kamara működését a vállalatok jellemzően (78%) ismerik. Átlag feletti volt a tájékozottság Csongrád (93%), Jász-Nagykun-Szolnok (92%) és Hajdú-Bihar (91%) megyében, ami a helyi területi kamarák munkáját dicséri. Ellenben a megkérdezett vállalkozások mindössze 37%-a került kapcsolatba a kamarával az elmúlt 3 év során. Alig 9% volt azoknak a vállalkozásoknak az aránya, akiknél ez több volt, mint 1-2 alkalom. Jellemzően a nagyobb vállalatok álltak szorosabb kapcsolatban a kamarával. Míg a nagyvállalatok (250 főnél több foglalkoztatott) 22,5%-a került rendszeresen kapcsolatba a kamarával, addig a középvállalatok (50-250 fő foglalkoztatott) csupán 18%-a, a kisvállalatok (10-50 fő foglalkoztatott) 10%-a, a mikro vállalatoknak (10-nél kevesebb fő foglalkoztatott) pedig alig 7%-a.
Vállakozások véleménye arról, mennyire képviseli a kamara az érdekeiket (%)
Leginkább a mikro- és középvállalatok gondolják úgy, hogy a kamara nem képviseli az érdekeiket (68, illetve 62%), és a kisvállalatok többsége (52%-a) szintén így vélekedik. A másik oldalon a nagyvállalatok állnak, többségük (60%-uk) szerint a kamarák az érdekeiknek megfelelően viselkednek. A válaszokból egyúttal az is kiderült, hogy míg a kamara rendszeresen hangoztatja, hogy a vállalkozások érdekeit képviseli, addig a valóságban inkább csak a nagyvállalatok érzékelik ezt.
2021. január 1-ével szigorodott a KATA. Ez azt jelenti, hogy a kisadózó vállalkozások 3 millió forint egy cégtől származó bevétel után 40%-os adót fizetnek. Mindössze a vállalkozások 26% ért egyet a szigorítással. A változást érthető módon leginkább a közép- és nagyvállalatok támogatják (36, illetve 33%), míg legkevésbé mikrovállalatok (18%) és a kisvállalatok (24%). Összeségében a vállalkozások háromnegyede ellenezte a szigorítást! Ez azt jelzi, hogy a kamara a vállalkozások kisebbségét képviselte ebben a kérdésben.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Egyetért-e a KATA 2021. január elsejével hatályos szigorításával?