Iparűzési adó 2021: iparűzési adó csökkentés, hol mennyi az iparűzési adó 2021 évében?

A helyi iparűzési adó Budapest és vidék esetében is meghatározó terhelő tényezője a cégeknek, vállalkozásoknak: a helyi iparűzési adó törvény 2021 évétől életbe lépő változásai egyaránt érintik a mikrovállalkozásokat és a kis- és középvállalkozásokat is. Cikkünkben leírjuk, hogy 2021-től hol mennyi az iparűzési adó, hol nincs iparűzési adó 2021 évében sem és mennyi az iparűzési adó mértéke önkormányzatonként.

Milyen, az iparűzési adó 2021 évétől bekövetkező változásaival kell számolnunk vállalkozásunk méretétől és bevételétől függően? Segítünk eldönteni, hol érdemes vállalkozást indítanunk és mekkora vállalkozás számít idén kedvezményezettnek. Eláruljuk azt is ki jár a legjobban az iparűzési adó 2021 évétől általánossá vált adócsökkentésével és kik lesznek ennek a lépésnek a vesztesei!

Mi az iparűzési adó, mi célt szolgál?

A helyi iparűzési adó, (röviden: HIPA) egy széles körben elterjedt, regionális alapokon nyugvó adózási forma, amelyet minden esetben az illetékes helyi önkormányzat szed be. Az iparűzési adó fizetése az önkormányzatok részére állandó vagy ideiglenes teher a vállalkozások jellegétől függően. A helyi iparűzési adó fizetése akkor kötelező, ha egy vállalkozónak a székhelye és/vagy a telephelye állandó jelleggel vagy ideiglenesen, 30 napot meghaladó időtartamon keresztül az adott önkormányzat területén működik - vagyis iparűzési adó fizetési kötelezettség vonatkozik a minden vállalkozóra, aki az önkormányzat hatókörén belül vállalkozói tevékenységeket végez, a vállalkozásából származó jövedelmeket szed be.

Iparűzési adó: mi a vállalkozás székhelye?

Az iparűzési adó törvény szempontjából székhelynek minősül a cég alapító okiratában, cégbejegyzésben meghatározott székhely (külföldi vállalkozás esetén annak a magyarországi fióktelepe, vagy a bizalmi vagyonkezelő székhelye). A székhelyét minden vállalkozás szabadon megválaszthatja.

Iparűzési adó: mi a vállalkozás telephelye?

Telephelynek minősül az adóalany állandó üzleti létesítménye, ahol részben, vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat. A vállalkozás telephelye lehet gyár, üzem, raktár, műhely, bánya, kőolaj- vagy földgázkút, vízkút, szélerőmű, iroda, fiók, képviselet, termőföld, hasznosított ingatlan, ellenszolgáltatásért igénybe vehető közút vagy vasúti pálya.

Mi történik, ha a székhely és a telephely külön önkormányzathoz tartozik?

Nincs korlátja annak, hogy egy vállalkozás székhelye és telephelye külön településeken legyen - gyakran előfordul például az, hogy a telephely vidéken, a székhely viszont Budapesten vagy egy másik nagyobb városban található. Ha egy adott vállalkozás székhelye és telephelye külön illetékes önkormányzathoz tartozik, a bevett eljárás az iparűzési adó megosztása a két önkormányzat között.

A helyi iparűzési adó mértéke: hogyan számoljuk ki?

A helyi iparűzési adó alapja a vállalkozás nettó árbevétele, amiből levonjuk az eladott áruk beszerzési értékét, a közvetített szolgáltatások értékét, az anyagköltséget, az alvállalkozói teljesítések értékét, illetve a kutatások, kísérleti fejlesztések közvetlen költségét. A helyi iparűzési adó maximális mértéke ennek a maradék, tiszta profitnak nem haladhatja meg a 2%-át - 2021-től a mikro- kis- és középvállalkozások esetében 2 helyett 1%-ban maximalizálódik az iparűzési adó mértéke! Ideiglenes jelleggel végzett profittermelő tevékenységek (iparűzés) esetén a HIPA mértéke 5.000 Ft naptári naponként. 

Ki mentes az iparűzési adó alól?

• beszerző, értékesítő szövetkezetek;
• a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok, azok elővállalkozásai és projekttársaságuk;
• bármelyik vállalkozás, amelynek az önkormányzat rendeletben adómentességet (vagy adókedvezményt) biztosít, feltéve, hogy annak adóalapja nem haladja meg a 2.500.000 Ft-ot.

Hol mennyi az iparűzési adó?

Azt, hogy az iparűzési adó hol mennyi, mindig az illetékes önkormányzat határozza meg: kérheti a kérhető maximális 2%-ot is, ám teljes mértékben el is tekinthet az iparűzési adó beszedésétől - igen, vannak települések, ahol nincs iparűzési adó! Az utóbbi a ritkább eset, ugyanis a legtöbb önkormányzatnak elhanyagolhatatlan bevételforrása a helyi vállalkozásokból befolyó iparűzési adó - éppen ezért érte traumaként az önkormányzatokat az iparűzési adó 2021 évi módosítása.

Iparűzési adó Budapest (fővárosi önkormányzat iparűzési adó)

Budapest esetében az aktuális kerületi önkormányzat határozza meg, hogy mennyi az iparűzési adó mértéke 2021 során. Mivel Budapest egy sűrűn lakott nagyváros, magasabb önkormányzati költségekkel, joggal következtethetünk arra, hogy az iparűzési adó Budapest esetében magasabb lesz, mint egy-egy eldugott faluban, vidéken. Cégalapítás, vállalkozás esetén alaposan tájékozódjunk az aktuális kerületi önkormányzat iparűzési adó törvény kapcsán meghatározott százalékokról.

Hol nincs iparűzési adó?

Nem mindegy, hogy az iparűzési adó mértéke 2%, 1% vagy 0%, főleg, ha nem egy kisebb családi vállalkozásról, hanem egy több milliárd Ft bevétellel számoló cégről van szó. Magyarországon több olyan vidéki település is található, ahol nincs iparűzési adó - éppen ezért számoljunk azzal a veszéllyel is, hogy rengetegen élnek székhelyszolgáltatásból, amelynek külön díja lehet. Az országban jelenleg több, mint 350 olyan település van, ahol az iparűzési adó mértéke 0% (főként Borsod-Abaúj-Zemplén, Baranya, Zala és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben).

Iparűzési adó kedvezmény

• A 2,5 milliós iparűzési adóalap-határig az önkormányzat adhat a vállalkozó számára iparűzési adó kedvezményt, sőt, iparűzési adó mentességet is;
• a vállalkozó jogosult az adóalapja csökkentésére akkor, ha az átlagos statisztikai állományi létszáma az előző adóévhez képest bővült, ezesetben a helyi iparűzési adó kedvezmény összege növekvő létszám esetében 1.000.000 Ft/fő;
• 2021-től kormányzati utasításra a mikro-, kis- és középvállalkozások országos érvényű kedvezményben részesülnek: az ő esetükben az iparűzési adó gyakorlatilag megfeleződik, maximum a jövedelem 1%-a lehet.

Helyi iparűzési adó KATA adózásnál

Hogy működik az iparűzési adó KATA átalányadózásnál? A katás adózás esetében háromféle helyi iparűzési adó fizetési mód lehetséges, attól függően, melyik a legelőnyösebb számunkra:

• tételes iparűzési adó fizetés;
• tételes költségelszámolás;
• nettó bevétel alapján történő adómeghatározás (80%).

Az adózási móddal kapcsolatos változtatási szándékunkat az adóév februárjának 15. napjáig kell jelentenünk. Ha lekéssük a határidőt, várnunk kell a következő évig, hogy más adózási formában fizethessük az iparűzési adó összegét.

Az iparűzési adó bevallása

A helyi iparűzési adó bevallása egy egységesített, központi, vagy az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatvány kitöltésével történik papíralapon vagy elektronikus úton.

Helyi iparűzési adó 2021 kormányrendelet: pontosan mi változott?

Az előző év végén a Magyar Közlönyben megjelent az helyi iparűzési adó módosítására vonatkozó kormányrendelet (639/2020. (XII. 22.)). A kormányrendelet lényege dióhéjban a következő: azoknál a mikro-, kis-, és középvállalkozásoknál, ahol a nettó árbevétel nem haladja meg a 4 milliárd forint értékű mérlegfőösszeg értékhatárt, az iparűzési adó, ami 2020 végéig maximum 2% lehetett, 2021-től megfeleződik, vagyis maximum 1% lehet az iparűzési adó mértéke.

Ki felel meg az adófelezés kritériumainak?

• Azok a vállalkozások jogosultak az adócsökkentésre, akiknél az eddig megállapított adóérték több volt, mint 1%;
• akik a 4 milliárd forintos összeghatár alatt vannak, illetve a megfelelő létszámadatokkal rendelkeznek - és ez benne is van a 2020-as beszámolójukban is! Ha nincs elfogadott beszámoló, akkor becsült értékekre alkalmazzák;
• ugyanez vonatkozik a 2021-ben induló vállalkozásokra is;
• a rendelet kiterjed a SZJA törvényben meghatározott egyéni vállalkozókra is (pl. ügyvéd, orvos, közjegyző stb.), a mezőgazdasági őstermelőkre és a jogi személyekre is.

2021. február 25-ig 50%-os adóelőleg fizethető a székhelyhez vagy telephelyhez tartozó önkormányzat számára, ha a NAV-ál nyilatkozunk arról, hogy a kedvezménybe eső vállalkozás-típusokba tartozunk, jogosultak vagyunk az átmeneti támogatásra, 2019. december 31-én nem minősült nehéz helyzetű vállalkozásnak, illetve bejelentjük telephelyünk címét is.

Ki nyert és ki veszített az új törvénymódosításon?

Az iparűzési adó 2021 évétől érvényes, koronavírus-járvány indokolta kedvezményes változásainak mindenképpen a kis- és középvállalkozások a haszonélvezői, nem is kétség, hogy miért, ugyanis a helyi iparűzési adó mértéke akár az 50%-ára is csökkenhetett. Kérdéses viszont, hogy az önkormányzatok, amelyek több milliárd forint értékű bevételtől estek el, amelyeket a helyi cégek, kisebb vállalkozók fizettek, hogyan fogják kiheverni ezt a traumát és hogyan tudnak majd kevesebb adóból gazdálkodni a város karbantartásának céljára.