Pénzcentrum • 2020. szeptember 8. 16:02
Széleskörű vállalkozói konzultációval megelőzhető, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adójának (KATA) jövő évtől életbe léptetni tervezett szigorítása ellehetetlenítse azokat a gazdasági tevékenységeket, amelyek esetében fel sem merül a bújtatott munkavállalás, ugyanakkor nyitottság van a vállalkozásokban az adónem strukturális újragondolására és a visszaélések kiszűrésére - állapítja meg a Budapesti Kereskedelmi és Ipar Kamara (BKIK) annak az augusztus eleji felmérésnek a tükrében, amelyre több mint hatezer válasz érkezett. Ebből az is kiderül: főként a szellemi területen tevékenykedő vállalkozások számítanak kedvezőtlen hatásokra.
Az idei nyár elején Parragh Lászlónak, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének javaslatára az Országgyűlés megszavazta a "LEX PARRAGH"-ként elhíresült KATA szigorítást, ami nagy ellenállást váltott ki a vállalkozások részéről, mivel azt érezték, a módosítások a fejük felett történnek. A BKIK vezetősége éppen ezért úgy döntött, hogy egy empirikus kutatás keretén belül, együttműködve a Budapesti Gazdasági Egyetemmel és a Szent István Egyetemmel megkérdezi a vállalkozókat a KATA adónem különböző aspektusairól.
Ez jó lehetőség lehet arra, hogy megalapozott javaslatokat lehessen tenni a KATA adónem jelenlegi problémáinak a megoldására. A július végén, augusztus elején készített felmérésben 6042 vállalkozás válaszolt a kérdőívekre. Nem meglepő, hogy a válaszadók többsége véli úgy, hogy a vállalkozásokat hátrányosan érintik a jövő évtől hatályba lépő új KATA-szabályok, hiszen a válaszadók között sokan vannak, akiket valóban hátrányosan érintenek a változások.
Nagyon sok olyan válaszadó is akadt, aki szerint a KATA hasonló pályát futhat be, mint a gazdasági csodafegyverből néhány év alatt megtűrtté vált, majd megszüntetett egyszerűsített vállalkozói adó (eva). "Azzal együtt, hogy a KATA eredeti célkitűzése a kisvállalkozók adminisztrációs terheinek mérséklése volt, illetőleg emellett fontos szempont volt a gazdaság fehérítése, a tapasztalatok szerint...
- hangsúlyozza Nagy Elek, a BKIK elnöke, aki teljes mértékben egyetért a jogalkotó céljával, a bújtatott munkavállalás elkerülése miatti szigorítási szükséglettel, ugyanakkor kritizálja az országos gazdasági kamara elnöke által a jogszabályalkotók felé beterjesztett megoldási javaslatot. Egyrészt problematikusnak érzi a fűnyíróelv-szerű megoldást: az egy ügyfélnek egy éven belül számlázott összeg 3 millió forint feletti részét terhelő pluszadó ugyanis olyanokat is hátrányosan érint a közel 400 ezer katás vállalkozóból, akik önhibájukon kívül esnek majd a restrikció hatálya alá, másrészt a szabály elég könnyű kijátszhatóságát.
Szintén nem meglepő, hogy a budapesti kamara és a két egyetem közös felmérését kitöltők 87,67 százaléka vélekedik úgy, hogy egy törvénymódosító javaslat előkészítésénél be kell vonni a vállalkozókat is a folyamatba. Nagy Elek szerint ennek részeként érdemes feltárni a vállalkozóknak a katával kapcsolatos anomáliákat:
A bújtatott munkavállalás mellett egyfelől azt, hogy az eredendően személyi jellegű kifizetések közterheinek kiváltására létrehozott adónemet nem harmonizálták kellőképpen a minimálbér időközi változásaival (2013-ban 98 ezer forint volt, míg 2020-ban már 161 ezer forint a minimálbér) és annak társadalombiztosítási járulékaival, másfelől a bevételi határok felemelése (az eredeti 6 millió forintról 12 millióra) anélkül történt meg, hogy a társadalombiztosítást is tartalmazó adótételek változtak volna. E probléma kezelésére álláspontja szerint egy országos gazdasági kamarának időben javaslatot kellett volna tennie a jogalkotók felé.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A kutatásban többfajta megoldási módszert helyezhettek preferenciális sorrendbe a kutatási kérdőívet kitöltők. Ennek eredménye egyértelműen mutatja a vállalkozók elsődleges válaszaikban több mint 42 százalékban el tudják képzelni valamilyen adóteher növekedését a szabályozás egyszerűsége megmaradásáért vagy akár szigorú ellenőrzés mellett, nagyjából egyharmaduk a maradó adóteher mellett az adminisztráció bonyolításában látják a megoldást, míg a fennmaradó rész valamilyen szankció alkalmazását látja a legcélszerűbbnek.
A BKIK elnöke úgy véli, konzultációk formájában célszerű tudatosítani a vállalkozókban, milyen feltételek mellett maradhat fenn reálisan és tartósan a KATA a hazai adórendszerben, hogy kedvező tulajdonságaiból minél többet megtarthasson úgy, hogy közben a költségvetési logikát sem sérti alapjaiban. Az üzleti szereplők ez iránti fogékonysága aligha kérdőjelezhető meg, hiszen a felmérésből még az is kiolvasható, hogy a katát választó vállalkozói kör gazdasági értelemben kiemelten tudatosnak számít: a válaszadók 97,54 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ismeri a katás szolgálati idő és a társadalombiztosítási jogviszonnyal kapcsolatos nyugdíjbiztosítási kérdéseket, 50,80 százalékuk pedig saját nyugdíjcélú megtakarítással is rendelkezik a negatív hatások kiküszöbölésére.
A BKIK, más vállalkozói szervezetek javaslatait is figyelembe véve látja a lehetőségét olyan megoldásnak, amelyik mindenki számára megnyugtatóan tudná rendezni hosszútávon a katások helyzetét.