Pénzcentrum • 2020. június 25. 13:01
KATA-módosítás: A Kormány a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatát vette át, amely szerint 40% adót kell fizetni az ugyanazon felek között, évi 3 millió forintot meghaladó számlák után. Ez tényleg elég a visszaélések kiszűrésére?
A KATA egy nagyon is fontos űrt tölt be az adórendszerben, jelentősen hozzájárult az elmúlt évek sikeres gazdaságfehérítéshez. A KATA titka egyszerre rejlik az alacsony tényleges adóteherben és az egyszerűségében. Nincs szükség könyvelőre, bonyolult bevallások készítésére. Kiegészülve az áfa-mentességgel olyan réteget is bevont az adózói körbe, akik korábban az adminisztrációs terhek miatt nem tudták teljeskörűen teljesíteni az adókötelezettségeiket.
Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere szerint az egyik probléma viszont az, hogy a KATA szerint fizetendő havi 50 ezer forint értéke az elmúlt közel egy évtizedben elinflálódott. Ráadásul időközben a duplájára, 6 millióról 12 millió forintra emelték azt a bevételi értékhatárt, amíg KATA-sként nem kell büntetőadót fizetni. "Álláspontunk szerint a KATA legtöbb problémája az adó mértékének változatlanságára és a bevételi érték megduplázására vezethető vissza. Emiatt ugyanis a KATA ma már jobban bünteti a becsületesen, bejelentett fizetésért dolgozókat, mint azt a bevezetésekor számolták" - tette hozzá Fischer Ádám.
Havi 1 millió forintos fizetésnél a tényleges adóteher mindössze kb. 6% - havi 50 ezer forint KATA plusz évente 50 ezer forint iparűzési adó. Összehasonlításképpen, egy nem KATA szerint adózó egyéni vállalkozó 2% iparűzési adót, 9% nyereségadót, 15% szja-t és (júliustól) 15,5% szochot fizet, igaz utóbbit csak korlátozott összegben, ráadásul havonta legalább a minimálbér után meg kell fizetnie a munkabér közterheit. Munkaviszonyban történő foglalkoztatás esetén 15% szja, 18,5% tb és (júliustól) 15,5% szocho fizetendő. Látható, hogy hatalmas a különbség a két érték között.
Na de mire elég 3 millió forint? A Niveus Consulting Group úgy látja, hogy a KATA okozta problémák kizárólag komplex megoldásokkal kezelhetőek. Egyszerre kell szigorítani a KATA ellenőrzését - amit az adóhatóság az év elején be is ígért, kérdés, hogy erre milyen hatással lesz a koronavírus - és közben szigorítani kell a jogszabályt. Ez utóbbit ígérték meg ma. Kérdés, hogy elég-e a Kormány által bejelentett szigorítás. A szakértők véleménye szerint a módosítás a legsúlyosabb visszaéléseket kezeli, azonban az ördög most is a részletekben rejlik. Az alábbi kérdésekre mindenképpen választ kell kapni, hogy egyértelműen meg lehessen ítélni a módosítás hatékonyságát:
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
- Hogyan fogják kezelni a kapcsolt vállalkozások által és/vagy kapcsolt vállalkozások részére számlázott összegeket? Ezeket össze kell vonni és ha igen, milyen módon?
- Ha változatlan marad az 50.000-es mérték és a 40%-os különadó, akkor hogyan kívánják kezelni az adómérték elinflálódását?
- Terveznek-e szigorítani az átminősítési feltételeken?
"A KATA törvény tartalmaz egy feltételrendszert, amelyből, ha nem teljesül legalább kettő, akkor automatikusan munkaviszonynak minősül a KATA-s vállalkozó szerződése. A mostani feltételrendszer egyes elemei nem értelmezhetőek vagy életszerűtlenek, más pontjai pedig talán nem kellően szigorúak. Az ellenőrzések hatékonyságát nagyban növelné, ha a feltételrendszert is átgondolná a Kormány" - tette hozzá a szakértő.