Pénzcentrum • 2020. június 11. 18:27
Egy május végi rendelet minisztériumi engedélyeztetési kötelezettséghez köti az úgynevezett stratégiai társaságokban történő külföldi részesedésszerzést. A kormány célja, hogy a járványhelyzet okozta pénzügyi problémák miatt a magyar vállalkozások ne essenek áldozatul ellenséges felvásárlásoknak - mondta el Dr. György László államtitkár a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda online konferenciáján.
A járványhelyzetre válaszul több európai uniós ország hozott hasonló intézkedéseket, a magyar rendelet mintájául az olasz szabályozás szolgált. Az új intézkedés érinti a tulajdonszerzést gazdasági társaságban, illetve a cég eszközeire vonatkozó ügyleteket is, beleértve az ingatlanvásárlást, illetve a banki hitelezéshez kapcsolódó biztosítékokat is. A rendeletnek nem célja megakadályozni a mindkét fél érdekében álló, a nemzetgazdasági érdekeket nem sértő egyesülési, felvásárlási vagy tulajdonszerzési szándékot.
- mondta el Dr. György László, az ITM gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára, és hozzátette: "Az ésszerű fúziókat és felvásárlásokat, ahogy eddig sem, ezután sem tiltjuk. A rendelet pedig nem egyedi, hiszen a német, spanyol, francia, finn, olasz állam is hasonlót alkalmaz, a magyar leginkább az utóbbit másolja."
A jogszabály szerint az Európai Unión (illetve az Európai Gazdasági Térségen és Svájcon) kívüli befektetők esetén a legalább 10 százalékos, illetve 350 millió forint fölötti tulajdonrészszerzés bejelentésköteles, illetve az, ha az adott társaságban az összes külföldi tulajdon részaránya eléri a 25 százalékot. Az európai uniós befektetők esetében - amelyekben nincs EU-n vagy EGT-n kívüli többségi tulajdon - csak a többségi tulajdonszerzést kell bejelenteni és engedélyeztetni.
Az engedélyeztetés szempontjából nem csak a végső tulajdonos, hanem a tényleges befolyás számít. Így akkor is bejelentésköteles lehet a tranzakció, ha a tulajdonosi láncolatban van külföldi tulajdonos.
A minisztériummal való egyeztetés egyértelműsítette, hogy a bejelentési kötelezettség azokra a társaságokra vonatkozik, amelyek az EU vonatkozó rendelete szerint stratégiai jelentőségű ágazatban tevékenykednek, illetve a magyar kormányrendeletben meghatározott tevékenységeket végzik.
Így ide tartoznak többek között a különböző kritikus infrastruktúrák - mint az energiaipar, a közlekedés, az egészségügy vagy a kommunikáció -, a kritikus technológiák (például a mesterséges intelligencia, a robottechnológia és a kiberbiztonság), az élelmiszerbiztonság, az érzékeny adatokhoz hozzáférő tevékenységek vagy a média. Fontos, hogy a Kormányrendelet mellékletében szereplő tevékenységet végző társaság csak akkor minősül stratégiai társaságnak, ha annak tevékenysége egyébként az EU rendeletben meghatározott stratégiai jellegű ágazatba tartozik.
- mondta dr. Orosz Dániel, a Baker & McKenzie tarsasági jogi és vállalatfelvásárlási csoport szenior ügyvédje, és kifejtette: "Például a bejelentési kötelezettség csoporton belüli tranzakciók esetében is alkalmazandó lehet, amely ügyletek során tényleges irányításváltás nem következik be; bár várhatóan az ilyen ügyletek-típusokra kivételt fog meghatározni a most készülő törvénytervezet."
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A szakértő hozzátette, a kormányrendelet szövege alapján nem csak a kizárólag Magyarországon megvalósuló tranzakciók esetén, hanem egyébként a stratégiai társaságot érintő, a tulajdonosi struktúrában felsőbb szinten külföldön megvalósuló tranzakció esetében is alkalmazandó lehet a bejelentési kötelezettség.
Fontos, hogy a bejelentést a tranzakció után kell megtenni. A tranzakció maga létrejöhet, azzal hogy a kormányrendelet alapján az utólagos tudomásulvételig a tranzakció eredményeként megvalósuló tulajdon változást a stratégiai társaság tagjegyzékében, részvénykönyvében, illetve cégnyilvántartásába nem vezethető át.
A kormányrendelet egyébként nem tartalmaz tiltó rendelkezést a tranzakció végrehajtására vonatkozóan amely altalános tilalmat szab meg. Ennek azért is jelentősége van, mert egy nyílt részvénytársaság esetén, tőzsdei napon belüli kereskedésnél akár naponta többször is átléphetik a rendeletben foglalt küszöböket, ezért nem életszerű, hogy a bejelentési kötelezettség egyébként megakassza a tranzakciók végrehajtását.
- hívta fel a figyelmet dr. Orosz Dániel, a Baker & McKenzie szakértője.