Pénzcentrum • 2020. május 22. 12:30
A járványhelyzet miatt sok vállalat nem képes fizetési kötelezettségeit teljesíteni. Az üzleti partnereknek érdemes törekedni arra, hogy ne az egyébként megszokott felszámolással, hanem csődeljárás keretében jussanak egyezségre az adósságok rendezéséről - hívják fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda szakértői, dr. Vass Réka és dr. Karacs Daniella.
A csődeljárás első szakasza a csődkérelem benyújtásával kezdődik: az adóst azonnali ideiglenes moratórium illeti meg a hitelezők követelésével szemben. Az adós részéről a jogi képviselet kötelező. Ha a kérelmet a bíróság nem utasítja el, megnyílik a csődeljárás második szakasza, és a bíróság hivatalból vagyonfelügyelőt rendel ki, aki a hitelezői érdekek védelmének szem előtt tartásával, a hitelezőkkel kötendő egyezség előkészítése érdekében figyelemmel kíséri az adós gazdasági tevékenységét.
Áttekinti a vagyoni helyzetet, betekinthet a könyvekbe, megvizsgálhatja a cég eszközeit, kötelezettségeit, szerződéseit, pénzforgalmi számláit, és felvilágosítást kérhet a vezetőktől, a legfőbb szervtől, a felügyelőbizottsági tagoktól és a könyvvizsgálótól is. Az adós vagyona terhére kifizetések csak a vagyonfelügyelő ellenjegyzésével teljesíthetők, ideértve a gazdasági tevékenység folytatásához szükséges kötelezettségek teljesítését is. Az adós új kötelezettséget is csak akkor vállalhat, ha ahhoz a vagyonfelügyelő hozzájárult.
Ezalatt a hitelező többek közt nem követelhet kifizetést, nem kezdeményezhet jogi eljárást, és a folyamatban levő pereket sem folytathatja. A fizetési moratórium azonban nem minden követelés kifizetése alól mentesít, például a munkabérek és tartásdíj, illetve életjáradék kifizetésére nem vonatkozik. A fizetési haladék alapesetben 120 nap, amit az adós kérelmére - a hitelezők egyetértésével - a bíróság 240, illetve legfeljebb 365 napra meghosszabbíthat.
A hitelező ezalatt nem indíthat végrehajtást sem, és fel kell függeszteni a folyamatban levő végrehajtási eljárásokat is. Sőt, az adós önkéntesen sem teljesíthet a hitelezőnek -ennek megtörténte esetén a bíróság az adós vállalat vezetőjét pénzbírsággal sújtja, ami a kifizetett összeg 10 százaléka.
A csődeljárás elsőbbséget élvez a felszámolási eljárással szemben: ha a két kérelmet egyidejűleg terjesztették elő az adóssal szemben, vagy a felszámolás elrendeléséről még nem hoztak elsőfokú végzést, a felszámolási kérelem elbírálását a csődeljárás elrendeléséig vagy a csődkérelem esetleges elutasításáig a bíróságnak fel kell függesztenie.
Ha az adós és a hitelezők közötti egyezségi tárgyalások sikerre vezettek, úgy létrejöhet a csődegyezség. Ennek keretében az adós megállapodik a hitelezőkkel az adósság rendezésének feltételeiről, például az adósságra vonatkozó engedményekről és fizetési könnyítésekről, egyes követelések elengedéséről vagy átvállalásáról, vagy a követelések fejében az adós cégben részesedés szerzéséről.
Megállapodhatnak a kezességvállalásról és egyéb biztosítékokról, az adós reorganizációs és veszteségcsökkentő programjának elfogadásáról, továbbá mindarról, amit az adós fizetőképességének megőrzése vagy helyreállítása érdekében szükségesnek tartanak. Ha az egyezség megfelel a jogszabálynak, azt a bíróság jóváhagyja, és a csődeljárást befejezetté nyilvánítja.
A felszámolási eljárás alatt a hitelezők keresettel kérhetik a bíróságtól annak megállapítását, hogy azok, akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a cég fizetésképtelenségét fenyegető helyzetének bekövetkezését követően a feladataikat nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látták el, azaz nem tettek meg mindent annak érdekében, hogy az adós elleni hitelezői követelések fedezete ne csökkenjen.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Amennyiben nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével jártak el a vezető tisztségviselők, e ténynek akkor van igazán jelentősége, ha ennek eredményeképpen az adós vagyona csökkent, vagy ha más olyan körülményt idézett elő, amelynek következtében a hitelezők teljes mértékben történő kielégítése hiúsulhatott meg.
Fontos megjegyezni, hogy a cég vezetőjének minősül az a személy is, aki a döntések meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt. Ilyen lehet a például a többségi tulajdonos, de akár olyan személy is, aki a vezető tisztségviselőre vagy a tulajdonosokra - például rokoni kapcsolat révén - jelentős befolyást tud gyakorolni.
Alapvetően a vezető tisztségviselő érzékeli először, hogy az esedékes kifizetések akadoznak, így - a járvány okozta veszélyhelyzet előtt hatályos szabályok szerint - ő köteles tájékoztatni a cég legfőbb szervét a kritikus helyzetről, pótbefizetéseket kérni, vagy kezdeményezni a fizetésképtelenségi eljárást. Ezen felül nem szabad olyan döntéseket hoznia, amelyek a hitelezők veszteségeit növelhetik. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy nem vállalt indokolatlan üzleti kockázatot, illetve az elvárható valamennyi intézkedést megtette.
A veszélyhelyzetben érvényes vonatkozó kormányrendelet átmeneti előírásai viszont a társaság vezetőségére ruháznak bizonyos döntéseket, amelyek egyébként a döntéshozó szerv hatáskörébe tartoznak. Ide tartozik például a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, az adózott eredmény felhasználása, illetve döntés a veszélyhelyzet miatt kialakult helyzet kezeléséhez szükséges, valamint az észszerű és felelős gazdálkodás körében felmerülő halaszthatatlan ügyekben.
A veszélyhelyzet ideje alatt a wrongful trading hatóköre tágabb lehet mint rendes esetben, ez pedig csökkentheti a felelősség alóli kimentési okokat. A joggyakorlat szerint például nem fogadható el kimentési okként, hogy a nyilvántartásba bejegyzett vezető tisztségviselő csak névlegesen látta el a tisztséget, így ebben az időszakban rendkívül fontos a vezető tisztségviselői hatáskör megfontolt gyakorlása.