Pénzcentrum • 2020. április 9. 10:30
Márciusban 2488 cégalapítás került közzétételre Magyarországon, ami még a 2019-es havi átlagot is meghaladja.
Úgy tűnik, a járvány egyelőre nem törte meg a hazai cégalapítási trendet, 2020 márciusában 2488 vállalkozást alapítottak Magyarországon, amely 2,8 százalékos növekedés a 2019-es havi átlaghoz viszonyítva. A korábbi tendencia folytatódása egyelőre még nem számít meglepetésnek, hiszen a cégalapítás mind üzleti tervezés, mind adminisztratív szempontból egy hosszabb folyamat. A járvány hatása csak folyamatosan fog begyűrűzni a céginformációs statisztikákba, másrészt sok magánszemély éppen a válság hatására kezd majd vélhetően új vállalkozásba - írja közleményében az Opten.
Már a 2008-2009-es gazdasági világválságra is jellemző volt, hogy a cégalapítási trend töretlen maradt Magyarországon. 2008-ban például több mint 26 ezer vállalkozással nőtt a hazai cégbázis, ami a 2000-2010-es időszak legnagyobb növekedése. A probléma természetesen ezzel az, hogy a kényszervállalkozások aránya ebben az időszakban az átlagnál jóval magasabb volt. Sok munkáját vesztett korábbi alkalmazott döntött kényszerűségből vállalkozás indítása mellett. Ez ugyan még nem jelenti azt, hogy ezek a vállalkozások nem lehettek sikeresek, de a 2010-es évek elejére jellemző tömeges felszámolási és kényszertörlési számok azt mutatták, hogy sok vállalkozás hullott el az alapítást követő években. A 2008-ban alapított cégeknek csupán 48 százaléka érte el a 10 éves kort, ami a rendszerváltás óta mért leggyengébb 10 éves túlélési ráta.
A gazdasági visszaesést tehát nem feltétlen a cégalapítási számokban érdemes keresni. Az első jelek a végrehajtások számának növekedésében lennének tetten érhetők, ugyanakkor a jelenlegi válság az állami adminisztrációra is kihat. Az általános lassulás mellett a március 24-i kormányrendelet a folyamatban lévő végrehajtások szüneteltetését is előírja.
Válsághelyzetben általában a végelszámolások száma is megugrik, hiszen sok vállalkozónak épp ez az utolsó csepp a pohárban. Természetesen ezt csak akkor teheti meg egy vállalkozó, ha van más lehetősége a megélhetésre, így ez sem nevezhető általános folyamatnak. 2020 márciusában 943 hazai vállalkozás döntött a végelszámolás mellett, ami 13 százalékkal magasabb ugyan a 2019 márciusi értéknél, de ez még belefér a közzétételek havi ingadozásába. A végelszámolásokra erős szezonalitás jellemző, 2020 első két hónapjában összesen 3700 végelszámolás indult. Mivel minden év magas végelszámolási értékkel indul, így a márciusi 943 végelszámolás sem tekinthető még rendhagyónak.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A cégtörlések száma márciusban összesen 2824 volt, ami szintén illeszkedik egyelőre a korábbi évek trendjébe. Az újonnan induló felszámolási eljárások száma 430 volt a hónapban, ami ugyan magas érték, de sajnos a korábbi hónapokra is ez volt jellemző. Ennek az értéknek az egyértelmű felfutása várható azonban, ha a válság néhány hónapnál hosszabb időszakra elhúzódik. Erre pedig az eddigi adatok alapján minden esély megvan.
Általánosságban az elkövetkező hónapokokban a fluktuációs indexek növekedése várható. Az még kérdés, hogy a kényszervállalkozások aránya mennyire ugrik meg, de a cégmegszűnések néhány hónapon belül egészen biztosan növekedésnek indulnak majd. Az Opten - Cégfluktuációs Index (az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez) márciusi értéke átlagosan 10-11 százalék körül mozgott. Megyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten - CFI Csongrád, Vas és Zala megyékben érte el a legjobb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megye produkálta.