Milliókat spórolhatnának a legkisebb magyar cégek is: miért nem élnek a lehetőséggel?

Pénzcentrum2020. március 3. 11:30

A legkisebb magyar cégek is milliókat spórolhatnának, ha a bíróság helyett mediátor segítségével rendeznék vitás ügyeiket. Amellett pedig, hogy a vállalkozások anyagilag is jól járnak, a mediáció sokkal gyorsabb is, mint egy peres eljárás.


Magyarországon évente nagyságrendileg 15 ezer gazdasági jellegű per van, és mindössze 6 százalékuk végére tesznek pontot valamilyen alternatív módon. Az utóbbi kategóriába tartoznak a békéltető fórumok és a gazdasági mediáció is.

Szilágyi András, a BKIK mediációs és jogi osztályának elnöke a Pénzcentrumnak elmondta, a módszer kiváló munkahelyi konfliktusok kezelésére, például ha az ügyvezetők között merül fel valamilyen probléma, vagy a munkatársak közötti viták feloldására, de akár a munkaviszony megszűntetésének humánus módjára is.

Cégek közötti vitás esetekben szintén jó választás lehet a mediáció, például ha fennáll egy szerződéses viszony, azonban az egyik fél késik a teljesítéssel, holott megvan erre a szándéka. Fontos, hogy az meglegyen, hiszen a módszer lényege a konstruktív együttműködés és kommunikáció eredményeként egy érdekközpontú egyezség meghozatala. Időhúzásra nem alkalmas, a módszer lényege épp az, hogy gyors és hatékony, hiszen néhány óra alatt eredményes lehet és a felek önkéntesen teljesítik

 - tette hozzá. A szakember szerint károkozás és kártérítés esetén is érdemes a cégeknek peres eljárás helyett megfontolniuk a mediátor felkeresését, ahogy egy projekt alapú munka során felmerülő vitás eset megoldására is kiváló a módszer.

A munkafolyamatban részt vevőkkel együtt gyorsan, hatékonyan tudunk utánajárni, kinek mi a valós érdeke és szándéka, milyen alternatívák kínálkoznak az egyezségre, a jövőbeni együttműködésre

- mondta Szilágyi András, aki szerint a csődegyezségig bezárólag van helye a mediációnak. Arról is beszélt, hogy a gazdasági mediáció egy válás esetén is jól jöhet, ha a házaspár történetesen a családi vállalkozás két ügyvezetője is egyben. Míg a magánéleti kérdéseket a válási mediáció során, az üzleti kérdéseket a gazdasági során lehet gyorsan és hatékonyan rendezni.

Szilágyi hangsúlyozta, a generációváltás is egy olyan folyamat, amelyben nagyon sokat tud segíteni egy mediátor bevonása. A mediáció mindkét fél akaratával összhangban, közös kérelemre indul, célja a win-win megoldás, ennek megfelelően mindkét oldal elégedett a kimenetellel.

A módszerrel ráadásul anyagilag is jobban járnak a cégnek, mintha bírósághoz fordulnának: egy mediációs ülés költsége átlagosan 15-25 ezer forintos óradíjjal kalkulálható, miközben a bizonytalan kimenetelű peres eljárások megindításához önmagában 6 százalékos illetéket (5 millió forint pertárgyértéknél 300 ezer forintot) kell fizetni és sokszor éveken keresztül elhúzódnak , a folyamat átlagosan három-hat ülés után lezárhatók.

"Tapasztalatok szerint a felek a mediáció során kötött megállapodások 85-90 százalékát önként be is tartják, hiszen maguk dolgozták ki. Arról nem beszélve, hogy az eljárás joglemondást sem jelent, mivel a felek előtt változatlanul nyitva marad a bírósági út, ugyanakkor az egész eljárás kockázatmentes: a mediátort időbeni korlát nélkül titoktartás terheli, egy esetleges későbbi bírósági eljárás során megtagadhatja a tanúvallomást" - tudtuk meg Szilágyitól, aki elmondta, a BKIK Mediátorképző Akadémia gazdasági mediátorképzését eddig körülbelül 50-en végezték el, minősített szakembereik készséggel várják az ügyfeleket.

Rengeteget költenek a cégek a vitás esetek rendezésére

A BKIK és a KEMI tavaly novemberben átfogó kutatás keretében vizsgálta a cégek munkahelyi konfliktusokhoz való viszonyát. A kutatásban megkérdezettek szerint jelentős összegeket emésztenek fel a nem megoldott vagy nem megfelelően megoldott konfliktusok.

A legtöbben (34%) úgy vélik, hogy a cégeknek éves szinten 5-10 százalékos költségvetési terhet jelent a vitás helyzetek kialakulása és kezelése, de sokan (30,9%) teszik ezt a tételt 10-20 százalék közöttire, 14,2 százalék szerint pedig a 20 százalékot is meghaladja a költségvetési hatás.

Címkék:
vállalkozás, bíróság, bkik,