Pénzcentrum • 2019. május 18. 14:01
Jelentősen csökkent a közösségi oldalak hitelessége az újságírók szemében az elmúlt négy év során - derül ki a legfrissebb Trendlabor Médiaindex felmérésből. A bizalomvesztés fő oka az álhírek fokozott terjedése, amelyekkel szinte mindannyian rendszeresen találkoznak. Mindez nem vetette vissza a közösségi média használatát az újságírói munka során: közel 90 százalékra nőtt azok aránya, akik rendszeresen használják ezeket a felületeket információgyűjtésre, viszont négyötödük a korábbinál nagyobb figyelmet fordít a valótlan információk kiszűrése.
Harmadik alkalommal készített felmérést újságírók körében a közösségi oldalak használatáról a FLOW PR. A 2010 óta négyévente elvégzett Trendlabor Médiaindex kutatások eredményeit összevetve megállapítható, hogy az elmúlt négy évben nagymértékben visszaesett a közösségi csatornákba vetett bizalom: kétszeresére nőtt azok száma, akik szerint ezek a felületek nem tekinthetők hiteles forrásnak, és a korábbi 21százalékról alig 4százalékra zuhant vissza azon újságírók aránya, akik inkább megbízhatónak tekintik ezeket a felületeket a munkájukhoz szükséges információk begyűjtése során.
A változás az álhírek térnyerésével függ össze, amelyekkel a sajtó munkatársainak 94 százaléka legalább hetente, de több mint 50százalékuk naponta találkozik. A válaszadók harmada részben, fele pedig teljes mértékben egyetért azzal, hogy ennek hatására a közösségi oldalak már kevésbé számítanak hiteles forrásnak, mint korábban. Ezek a felületek az újságírók háromnegyede szerint fontos szerepet játszanak az álhírek keletkezésében és terjedésében, s mindössze 28 százalékuk értett egyet részben vagy teljesen azzal, hogy a legnépszerűbb közösségi oldalak eredményes lépéseket tettek a dezinformációk megállítása érdekében.
Az új helyzethez igazodva a sajtó munkatársainak több mint négyötöde a korábbinál nagyobb figyelmet fordít az álhírek kiszűrésére. Közel 70 százalékuk szerint ugyanakkor a hírverseny erősödése kisebb-nagyobb mértékben, de megnehezíti az internetes értesülések ellenőrzését. Erre utal az is, hogy a válaszadók ötöde egyértelműen, 42%-a pedig részben úgy látja, hogy a közösségi médiában terjedő álhírek terjedése miatt a hagyományos médiában is több álhír jelenik meg.
- hangsúlyozta a felmérés eredményei kapcsán Sajti Botond, a FLOW PR cégvezető partnere.Szinte teljes az egyetértés az újságírók között abban, hogy az egyre nagyobb számú álhír keletkezése nem a véletlen műve, hanem tudatos emberi tevékenység eredménye. A dezinformációk terjedését a megkérdezettek közel 90%-a szerint az internetezők tájékozatlansága is segíti.