24.hu • 2019. április 11. 09:30
Pár ezret spórolhat, de 100 ezer forint kötbért is fizethet az a vállalkozás, amelyik nem tartja be a vízügyi rendeletet. A Dél-Pest Megyei Víziközmű Szolgáltató (DPMV Zrt.) már vadászik a szabálysértőkre, akik nem megfelelően fizetik a vízdíjakat. Minden olyan vállalkozást ellenőriznek, amelynek székhelye lakóingatlanba van bejelentve.
Kiskunlacházán is megkezdte a szabálysértések kivizsgálását a DPMV Zrt., a helyi víziközmű szolgáltató. Autóval járták be a várost és keresték a házak kapujára, falára kitett cégtáblákat. Ezek alapján jegyzőkönyvet vettek fel, és ellenőrizték a nyilvántartásban, hogy az ingatlanra kötöttek-e közületi szerződést. Ha nem, akkor 100 ezer forint bírságot szabtak ki - írja a 24.hu.
A DPMV-nek volt alapja a vállalkozások feltérképezésére, ugyanis a vízközműszolgáltatásról szóló törvény végrehajtási rendeletében az szerepel, hogy:
A rendeletet még 2013-ban hozták. A DPMV 2017-ben hirdette meg a "Kezdjük tiszta lappal" programot, és csak a moratórium lejárta után kezdtek átfogó ellenőrzésbe. Azóta nézik, van-e "nem lakossági" vízfelhasználás az ingatlanokon, ahol vállalkozás működik. A DPMV nem csak Kiskunlacházán, hanem mind a 21 településén felméri a vállalkozásokat, a helyszínen, illetve az elérhető céginformációk alapján. Azt nem erősítették meg, hogy 100 ezer forint lenne a bírság, csupán annyit közöltek, hogy szabálytalanság észlelésekor kötbért érvényesíthetnek.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivataltól (MEKH) állásfoglalása szerint az a vízfelhasználási hely, ahol tényleges gazdasági tevékenység nem zajlik (például házhoz kijáró mosógépszerelő, csak székhelyszolgáltató az ingatlan) nem tartozik a hivatkozott körbe. Ráadásul attól, hogy vállalkozást jelentettek be az adott ingatlanra, még nem kell az egész vízfogyasztást közületinek venni.
Felmerül viszont a kérdés: Mennyit kell akkor figyelembe venni a vízfogyasztásból? Min múlik, kell-e külön mellékmérő a vállalkozásra? Ha egy varrónő, könyvelő, informatikus, vagy fordító a lakása egyik szobájában dolgozik, és közben kezet mos, iszik, használja a WC-t, az vajon közületi, vagy lakossági fogyasztásnak számít?
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
- Ahol műszakilag megvalósítható az elkülönült mérés (például autójavító műhely kézmosójánál), ott kérik a külön vízmérőt, és ez alapján számolják a közületi fogyasztást.
- Ahol nincs műszaki lehetőség erre (például a könyvelő használja a lakása közös használatban lévő mellékhelyiségét) ott megegyezés alapján átalányfogyasztást számolnak el közületiként.
Miért lényeges, hogy lakossági, vagy közületi a vízfogyasztás?
Kézenfekvő a válasz: a közületi víz drágább. A DPMV-nél a közületi havi alapdíj 39,40 forinttal, a felhasználással arányos díj az ivóvíznél köbméterenként 36,80 forinttal, a szennyvíznél pedig köbméterenként 74,20 forinttal drágább, mint a lakossági. Egy egyedülálló személy havi vízfogyasztása nagyjából 3 köbméter.
Ha egy az otthonában dolgozó könyvelő például abban egyezett meg a vízművekkel, hogy a vízfogyasztása harmadát veszik közületinek, akkor éves szinten kevesebb mint 1500 forint a különbség a csak lakossági, vagy részben közület fogyasztás között.
Még egy hátránya van a közületi vízfogyasztásnak: nem jár locsolási díjkedvezmény, ami egyébként a csatornadíj 10 százaléka lehet, kérelemre, május 1. és szeptember 30. között. Ezzel további szűk 450 forintot nyerhet a havi 3 köbméteres fogyasztású könyvelőn éves szinten a vízművek. Összességében tehát kevesebb mint évi kétezer forintot.