Pénzcentrum • 2018. december 14. 16:00
A hazai kis és középvállalatok óriási versenyhátránya a digitalizáció hiánya. Bár kevés vállalat gondolkodik exportban, a digitalizálás már nem csak lehetőséget jelent nekik, hanem a hosszú távú életben maradásuk kulcsa. A fogalom azonban sokszor homályos a vállalatok számára, ezért nem is vonzó számukra. Hogy milyen megoldások rejlenek a digitalizáció fogalma mögött, és miért fontos az automatizáció az exportra törekvő vállalatoknak, azt megtudhattuk a Portfolio és Pénzcentrum, "Út az exportpiacok felé - Digitális fejlesztési programok KKV-k részére" című konferenciájából.
Korszakváltás előtt áll a magyar gazdaság, a magyar kis- és középvállalatok azonban nincsenek erre felkészülve - erről is beszélt Szepesi Balázs az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára a Portfolio és Pénzcentrum digitalizációról szóló konferenciájának nyitóelőadásán. A hazai vállalati szektor munkaerőhiánnyal küzd, a bérek emiatt jelentősen emelkednek - a nagy béremelkedést pedig a vállalatok csak úgy tudják kitermelni, ha növelik a termelékenységüket. Erre kiváló lehetőség a digitalizáció az államtitkár szerint.
Digitalizáció alatt nem feltétlenül kell komoly dolgokra gondolni: az egyéni vállalkozások és kisvállalatok esetén például az internetes jelenlét is komoly forgalomnövekedést eredményezhet. Ez azonban sok esetben nincs így. Szepesi szerint a kormány felismerte a problémát, az erre a célra létrehozott Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. például segítséget nyújt a nagy növekedési potenciállal rendelkező vállalatoknak képzésekkel, tájékoztatással. A rendezvény egy későbbi pontján Birkás Miklós, az IFKA munkatársa kifejtette, hogy a program keretében 300 kisvállalatot keresnek meg - akik lehet, hogy a weboldal hiánya miatt korábban egymás létezéséről sem tudtak. Ez óriási hátrány, hiszen a kis cégek így nem részesülnek az információáramlásból. Szepesi az előadás zárásaként kiemelte, hogy bár minden erőfeszítést meg kell tenni a siker érdekében, az csak 10-20-30 év múlva derül ki, hogy az ország nyertesen kerül-e ki a digitális forradalomból.
Nem csak a kormányzat, de a Google is nyújt képzéseket a kisvállalatoknak - erről beszélt Südi Anna, a vállalat "Grow with Google" elnevezésű programjának magyarországi koordinátora. A digitalizáció előnyeit többek között abban látta, hogy a vállalkozások számára is egyszerűbb az online felületekről rendelni, ezzel akár tetemes költségeket is megspórolnak. Az a vállalat, amelyik azonban nem rendelkezik weboldallal, sokak számára gyakorlatilag nincs is jelen a piacon- a magyar kisvállalatok 56% ilyen.
A digitalizáció ugyanakkor nem csak a vállalatok számára jelent megfogható előnyt, de makrogazdaságilag is jelentős - a magasabb jövedelmű digitális éllovas államok munkavállalói például a technológiai fejlettségük miatt hatékonyabbak nálunk, és ezért magasabb a munkavállalók reálbére. A felemelkedés kulcsa tehát a nemzetközi kereskedelem és az azt támogató digitalizáció - az export a technológiai szemléletváltás nélkül elképezhetetlen. A lehetőségeink megvannak: a digitális infrastruktúránk remek, a szakember-állomány is kiváló, egyszerűen csak szemléletváltásra lenne szükség. vannak persze sikertörténetek - így a Nanuska nevű magyar cég is, amely már az Egyesült Államokba exportál.
Digitalizáció digitalizáció hátán - de mit is jelent?
- mondta Balogh Ferenc, az MKB Bank Üzleti Szolgáltatások Igazgatóságának igazgatója előadásában. A fogalom kicsit megfoghatatlan önmagában, így nem is vonzó az a KKV-k számára. Az igazgató "Erzsike néni" példáján ismertette, mennyire hétköznapi megoldássokban rejlenek a digitális lehetőségek. A példában szereplő hölgy rendszeresen ellátogatott a bankfiókokba, hogy ott színházjegyeket értékesítsen. Sikeres is volt, ám később megjelentek online színházjegy-értékesítő cégek, akik időt spóroltak a vásárlóknak azzal, hogy előre rendelkezésre bocsátották az információt az előadásokról. Erzsike néninek mindössze annyit kellett volna tennie, hogy kör e-mailben elküldi a megvásárolható jegyeket.
A digitalizáció ilyen egyszerű megoldásokkal kezdődik - a KKV-k nagy része viszont nem üzemeltet weboldalat sem. De a digitalizáció nem elsősorban az eladásról, hanem a működésről szól - jelentős költségeket lehet például megspórolni a drága emberi munka kiváltásával. A magyar fogyasztók igénye megvan erre, és a digitális készségük a bank felmérése szerint nem is marad el oly mértékben az EU-s átlagtól - ez egyrészt azért van, mert sok esetben külföldön is hadilábon állnak a vállalatok a digitalizációval. Így ez nem egy magyar sajátosság, bár azért az elmaradásunk vállalati szinten még így is jelentős. A hátrányunkból előnyt is kovácsolhatunk: a magyar piac kicsi, ezért megfelelő információs hálózat esetén jobban feltérképezhető, jobban megismerhető a vállalatok számára, mint egy nagyobb gazdaság.
Nem túlzás - jön az újabb technológia forradalom
Az okostelefonok forradalma felforgatta az életünket, de a változás még ennél is nagyobb mértékű lesz - jelentette ki Vadász Illés, a Google Magyarország Industry Managere. Ami korábban forradalmi újítás volt, az mára elvárássá vált. Vannak ugyanakkor szemléletbeli hiányosságok a fogyasztók közében is: Vadász a mozijegyvásárlást említette - a telefonon 3 perc alatt megvehető egy mozijegy, a pénztáraknál mégis rendszeresen kígyózik a sor.
A fogyasztó egyre gyorsabban akar egyre jobb minőségű információt szerezni, a vállalatoknak pedig az a feladata, hogy ezt az igény kielégítsék. Erre egy másik példát hozott: egy fodrászatban járva azt tapasztalta, hogy annak bár nincs weboldala, az üzemeltető egy esetleges meghibásodás esetén azonnal a telefonjáért nyúl, hogy szerelőt keressen. Vadász rámutatott, hogy ilyen elven szerezhetne több ügyfelet a fodrászat is, ha lenne weboldala.
A digitalizáció azonban nem csak a weboldal kapcsán jelentős, de megváltoztatja az ügyfélélményt is - nem szabad például akadályokat görgetni a fogyasztók vásárlási folyamatai elé. A weboldalnak például emiatt gyorsnak kell lennie - egy lassan letöltődő weboldallal a vállalat ügyfeleket veszíthet. Jelentős továbbá a marketingtevékenység során a személyre szabás is.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A vállalati gyorshalál - a stratégia hiánya
A stratégia fontosságára hívta fel a figyelmet Kis Ervin Egon, a SmartCommerce Digital Consulting Kft. vezető tanácsadója. Kis meglátása szerint számtalan vállalat nem rendelkezik stratégiával, holott az nem csak az exportpiacra való lépéshez elengedhetetlen. A teremben elvégzett rögtönzött kutatásának eredményeképp kiderült, hogy a rendezvényen résztvevő kisvállalatoknak csak elenyésző része ismeri például a piaci részesedését. Pedig nem csak ennek ismerete a fontos, de a piac folyamatos monitorozása hosszú távon is elengedhetetlen.
Nem kell nagy erőfeszítést és forrásokat igénylő piackutatásra gondolni, Kis szerint számtalan olyan ingyenes forrás érhető el, amely alapján fel tudjuk mérni, érdemes-e az adott piacba fektetni. A stratégiai gondolkodást az autóvezetéshez hasonlította - aki nem tervez előre, az olyan, mintha akkor kezdene az autóvezető benzinkutat keresni, amikor már kifogyott a benzin. Ebből a szempontból a stratágiai szemlélet hosszú távon elengedhetetlen - lehet egy vállalat sikeres anélkül, de hatékony biztosan nem. Egy stratégiának legalább 3-5 évre kell szólnia Kis Egon szerint.
Az exportot a víziónak, tájékozódásnak és tervezésnek kell megelőznie. Ha a ráfordított erőforrások nagyobb értékben térülnek meg a külföldi piacon, mint belföldön, akkor érdemes csak exportálni. Ha pedig az egyedüli versenyelőnye a vállalatnak az alacsonyabb ár, az exporttevékenységet nem szabad elindítani.
Banánhéjak - így bukhatsz el, ha exportálni készülsz
Az exportnak számtalan buktatója van. Olyan dolgokon is elcsúszhat egy vállalat, amely elsőre nem is tűnik veszélyesnek. Ezekről beszélt többek között Sziebig Péter, a Szállás.hu Expansion Managere. Nagyon sok múlik például a kiválasztott országon: a piacméreten, az ország jövedelmi helyzetén túl nagyon fontosak a kulturális külünbségek. Egy lengyel munkavállaló például parancsnak érzékeli, ha a főnöke elhívja sörözni, és ezért feszengve végigüli a kötetlennek szánt iszogatást. Ennek oka az eltérő munkavállalói kultúra: a lengyelek például a hierarchikus német modellt követik.
Nagyon sok múlik emiatt a countrymanageren, aki levezényli az exportot. A Szállás.hu például sikeresen alkalmazott egy helyi piacot ismerő lengyel szakembert, aki hónapokat töltött el a magyar központban, hogy megismerje a vállalat működését. Az országmenedzser kiválasztásakor Sziebig szerint nem érdemes bizalmi alapon, például ismerősöket megbízni. A nyelvi nehézségekről is beszélt a menedzser: érdemes meggyőzödni róla, hogy a munkavállalókkal közös nyelvet beszél-e vezetés. Ez a logika megköveteli azt is, hogy a hazai vezetés rendszeresen leutazzon kapcsolattartás céljából a külföldi részleghez. A megfelelő munkavállalók kiválasztása pedig legalább annyira kardinális kérdés, mint az országmenedzser személye - ehhez érdemes első körben fejvadászcégeket alkalmazni.
Polyák Balázs, a Google Hungary senior analytical consultantja arról beszélt, hogy a vállalatok ma több forráshoz is információhoz juthatnak a megcélzott piacról. Ezek közül kiemelte például a Google Trends nevű programot, amellyel az egyes termékek országok szerinti értékesítését vizsgálhatjuk meg. Polyák is hangsúlyozta a weboldal sebességének fontosságát - ezt is érdemes rendszeresen tesztelnie a vállalatoknak.