Elárulták a titkot: így hódíthatja meg egy magyar kkv a nemzetközi piacokat

Pénzcentrum: Hónapok óta formálódik a kormány versenyképességi csomagja, amelynek a hírek szerint fontos része lesz a kkv-k digitalizációs fejlesztése is. A magyar kkv-k gyengébb termelékenysége/hatékonysága tükrében Ön mely területeken látja a legfontosabb tennivalókat és tapasztalatai szerint a kkv-k hogyan állnak a digitalizációhoz, az abból eredő teendőkhöz?

Dr. Bárdos Krisztina: Egy olyan technológiai korszakváltás időszakát éljük, amelyben a digitalizáció és az internet-gazdaság alapjaiban változtatja meg a termelési folyamatokat, az értékláncok működését, a közlekedési és szállítási rendszereket, a városi környezetet, életünket. Mindez új lehetőségeket jelent, ugyanakkor új kockázatokat is felvet. A fejlett ipari országokhoz Magyarország akkor tud felzárkózni, ha vannak olyan közepes- és nagyvállalatai, amelyek világszínvonalon teljesítenek, ugyanakkor az általuk képviselet magas technológia megjelenik a beszállítói szinten, a kisebb vállalkozások működésében, hozzáadott termékek tekintetében is.

Mert ezzel lehet további lendületet adni a gazdasági fejlődésnek, ezzel lehet segíteni a hazai vállalkozások helytállását a globális szintű versenyben. Ezért is tartom fontosnak, hogy ezekkel a kérdésekkel a konferencia behatóan foglalkozik. Az export piacokra jutás kapcsán olyan kérdésekre fókuszál, mint az ipari digitalizáció és az azt támogató programok, mint például a HGC Középvállalati Fejlesztési Program is. Hiszen ez az első olyan hazai átfogó fejlesztési program, amely új, stratégiai partnerségen alapuló fejlesztéspolitikát alapoz meg a kiemelt fejlődési potenciállal rendelkező cégeknél.

Az Európai Bizottság és a McKinsey friss felmérései lényegében ugyanazokra a gyenge pontokra világítottak rá a magyar digitális gazdaság terén (hiányosak a digitális ismeretek és készségek, alacsony a digitális technológiák vállalati alkalmazása, kevés a digitális közszolgáltatás és alacsony a használata), amelynek a magyar kormány képviselői is hangot adtak már korábban. Melyek azok a kezdeményezések, már zajló programok, amelyek az Ön meglátása szerint ezt a lemaradást idővel tudják enyhíteni, illetve milyen további lépéseket lát szükségesnek?

Egy mondás szerint - a versenytársaiddal szemben meglévő egyetlen valódi előnyöd az, ha képes vagy gyorsabban tanulni, mint ők. A hazai KKV szektor számos területen általánosnak mondható fejlődésbeni lemaradást és hiányosságot mutat EU-s versenytársaikhoz viszonyítva. Alacsony hatásfok, a költségfókuszú termelés és vállalati működés, a korszerűtlen termelőberendezések és gyártástechnológiák, az alacsony szintű automatizáltság, a nem megfelelő színvonalú információtechnológiai fejlesztések, nem elegendő innovációs és kutatás-fejlesztési tevékenység, alacsony szintű vállalatok közötti együttműködés, szervezeti és folyamat fejlesztések elmaradása, vagy az elavultnak tekinthető marketing és értékesítési megoldások.

Ezért kellenek olyan komplex, integrált, a vállalati működés széles spektrumára fókuszáló programok, amik gyorsabban tanítanak, és új eszközökkel fejlesztenek és képeznek. Ilyen a HGC Középvállalati Fejlesztési Program, amelynek sikeres megvalósítását megalapozó kutatás is segíti. Ezekre az adatokra támaszkodva, a HGC Akadémián belül, 300 olyan hazai vállalkozás tanítása, képzése indult el, akikben benne van a nemzetközileg is versenyképes fejlődés lehetősége. Az első fázis, egy a vállalkozásokkal közösen meghatározott kulcsterületeken, a fejlődési igényeikhez igazított személyes tanulási szakasz, melyet egy fejlesztési program követ. A fejlesztéseket követően a megfelelő érettséget elérő vállalkozások külföldi szakmai úton vesznek részt, technológiai jellegű ismeretekhez jutnak valós termelési környezetben, szakmai prezentációkkal és kapcsolatépítési lehetőséggel.

Ennek a másfél éves programnak az a célja, hogy azok a vállalkozások, akik már elértek arra a szintre, hogy az elmúlt 5 évben folyamatosan növekedtek, átlagban 63 az átlagfoglalkoztatotti létszámuk és 1,2 milliárdos árbevételük van, ezt a növekedési ütemet az elkövetkező évtizedekben is fentarthatóan tudják biztosítani. Ehhez az kell, hogy mint a menedzsment szerkezetükben, mint a külpiaci programjaikban, mint a termék és termelési strukturájukban előre tudjanak lépni. A HGC Akadémia azon dolgozik, hogy ennek minden aspektusát megvizsgáltassa velük és konkrét kézzelfogható segítséget adjon ahhoz, hogy ezekben előre tudjanak lépni.

KATT! Így kaszálhatnak nagyot magyar cégek az exportpiacokon

Cégméret terén milyen mintákat lehet azonosítani a digitális átalakulásban, a technológiák elterjedtségében? Ki lehet például azt jelenteni, hogy a nagyobb cégek sokkal előrébb tartanak a digitális átalakulásban, vagy azért ennél árnyaltabb a helyzet?

Ma a hazai vállalatok jó részét, ha megkérdezzük, hogyan akar külpiacokon megjelenni, általában az a megoldás, hogy jó árat ad, amivel meg tud jelenni, mondjuk a német piacon. A cégekben kevésbé van jelen egy tudatos exportorientált gondolkodás annak érdekében, hogy valamilyen innovációs potenciált kihasználjanak, inkább ár előnyre próbálnak szert tenni. Úgy hogy munkaerőhiány van és úgy, hogy új gépeket kellene elméletileg vennie. A HGC Akadémia felmérése, 235 céget vizsgált meg, melyek közül 8% tudja és alkalmazza a gyártásdigitalizációt működése során. Tehát miközben kiber fizikai rendszerről beszélünk, csupán 7%-a mondja, hogy teljesen jól működik a vállalatirányítási rendszere, illetve azt a munkatársak magas szinten alkalmazzák a gyakorlatban, továbbá 3% mondja azt, hogy a gyártási adatanalitikában is jártas.

Az látszik, hogy mindenki 4.0-ról beszél és abba akar beruházni. Mert ez a trend. Pedig nem csak a technológia a lényeg, mert az csak egy eszköz. Sokkal jobb egy meglévő gépet felokosítani, mint új gépet venni. A programban arról próbáljuk meggyőzni a vállalatvezetőket, hogy nekik első sorban értéket kell növelni. Azt, hogy ezt most milyen módon teszi meg az már mondhatni, részletkérdés. Először abból kell kiindulni, hogy hogyan lehet egy cégen belül értéknövelést elérni. Azt mindenki érzi, hogy a mesterséges intelligencia, az adatanalitika a jövő iránya, de a vállalkozások igazából még a meglévő adataikat sem használják. Ha gyártás adatelemzésben 3%-a jártas a cégeknek, akkor miért akar olyan gépet venni, ami majd ontja az adatokat, akkor hogyan bírkózik meg azzal a kihívással?

Mi egy kis ország vagyunk. Nem lesz minden területen mindenben szakmai kompetencia. Fontos a nemzetközi kooperáció lehetősége. Ezért nagyon fontos és izgalmas az a kérdés, hogy szakmai együttműködésekben határozzunk meg olyan szakmai kompetenciákat, amelyet transznacionálisan lehet igénybe venni a cégeknek. Nyilván egy nagyvállalatnak ez meg van házon belül, különböző tudásközpontokon keresztül, de azok, akik kis és közép vállalkozások és azt mondják, hogy szeretnének IoT rendszerekben előre lépni, akkor igen is fontos, hogy lássa, hogy kik azok a 3-4 szolgáltató Európában, elérhető távolságban, akiket igénybe tud venni.

A digitális korszakba átlépéssel, a digitális szolgáltatások terjedésével sokan attól tartanak, hogy csökken majd az emberi munkaerő iránti igény. Ezt a témát Ön hogyan látja, részben arra is tekintettel, hogy évek óta súlyosbodó munkaerőhiányról beszélünk Magyarországon?

Az ipari termelés központi szerepet játszik a foglakoztatás minőségi növelésében, ahogyan az ipar tekinthető a kutatás, az innováció, termelékenység, munkaerő-teremtés és export fő hajtóerejének is. Ez a szektor hozza létre az európai innováció 80%-át és az export 75%-át is. Az újraiparosítás megvalósításának sarokköve, a gazdasági növekedés egyik kulcsa a digitális átalakulás, amely rendkívül izgalmas új műszaki technológiákra épül és lényegében az élet valamennyi területét érinti. Ez a korszakváltás, nemcsak a technológiai fejlesztéseket, a hozzákapcsolódó képzések fajtáját, szakterületek megszűnését, átalakulását hozza magával. Ehhez kell alakítani az eszközöket, az iparfejlesztés, a digitalizáció és a szakképzés területén is.

Az elmúlt évek fejlesztései nyomán mára lényegében eljutottunk odáig, hogy a szélessávú internet szinte teljesen kiépült Magyarországon. Ez mennyiben segíti a magyar társadalmat és a céges világot abban, hogy a digitális technológiák terjedjenek, és az exportlehetőségek is fejlődjenek?

A digitalizáció világában jól ismert OpenSignal - angliai központú nemzetközi elemző intézet - az idei legfrissebb jelentése szerint Magyarország a világ ötödik leggyorsabb 4G/LTE hálózatával rendelkezik. (39,18Mbps) A hálózatok elérhetősége tekintetében pedig Magyarország a hetedik a világranglistán, 89,26%-os eredménnyel és januártól folytatódik a Szupergyors Internet Programhoz (SZIP) kapcsolódó hálózatfejlesztés is. Megvan tehát az alap arra, hogy e tekintetben a legközelebbi célként Magyarország az 5G-s technológia fejlesztését jelölje meg, és ez az 5G technológia alapvető fontosságú az ipari digitalizáció szempontjából. Segítségével számos új felhasználási terület nyílik meg, vagy válik továbbfejleszthetővé.

Jól látható azonban, hogy a mozaikokat összefogó közös kötő a puzzle minden darabjában, a digitalizálás és a nagy adatbázisok felhasználása. A hazai kkv szektor akkor lehet hosszú távon is sikeres, ha a folyamatos technológiai fejlesztés a legújabb ipari trendek alkalmazását lehetővé teszi, és ehhez a szervezet- és folyamatfejlesztés valamint a munkavállalók és menedzsment tudásszintjének emelése mellett jelentős innovatív tevékenységek is társulnak. Ezért van szükség az eddig megszokottaktól eltérő, újszerű felhívásokra, amelyek ezt a szemléletformálást is erősítik.