Így próbálnak kibújni a vállalkozások a kötelező online számlázás alól

Pénzcentrum2018. december 5. 10:30

Öt hónapja vetették be a gazdaság kifehérítését célzó kormányzati csodafegyvert, az online számlázást, amely előírja, hogy a vállalkozásoknak minden 100 ezer forint fölötti áfatartalmú számlát be kell küldenie a NAV-nak. A legtöbb ügyféllel rendelkező számlázóprogram felhasználóinak azonban azóta csak 60 százaléka kötötte össze számlázóját a NAV-val. Utánajártunk, hogy mi a helyzet a többiekkel, és mik a tapasztalatok a rendszer bevezetése óta.

Az online számlázást idén júliustól vezette be a kormányzat, melynek lényege, hogy a vállalkozásoknak minden olyan számlát, amelynek belföldi adóalanyra áthárított áfatartalma minimum 100 ezer forint, be kell küldeniük a NAV-hoz. Az intézkedés a kormányzat reményei szerint a gazdaság fehérítésére lesz alkalmas, de a vállalkozások adminisztrációs terheit is csökkentheti, hiszen sok számlatömbös vállalkozót terelhet a többé- kevésbé automatizált digitális megoldások felé. Mert bár az intézkedés nem tiltja a papíralapú számlázást, azonban jelentősen megbonyolítja azt.

Az eNet kutatása szerint a július elsejei határidő előtt a vállalkozások durván fele használt valamilyen számlázó programot, ezek közül azonban nem mindegyik felelt meg a hatóság által támasztott kritériumoknak. A kutatás számba veszi a legnépszerűbb számlázóprogramokat is, és hogy hány felhasználóval rendelkeznek, bár ez a kötelező adatszolgáltatás bevezetése óta valószínűleg jelentősen megugrott. A piacvezető Számlázz.hu-nak például akkor közel 80 ezer ügyfele volt, ami mára elérte a 105 ezret.

Azt tapasztaltuk, hogy jelentősen megnőtt a szolgáltatásunkat használó vállalkozások száma június-júliusban, mert nagyon sok magyar vállalkozás felismerte, hogy ez a jogszabály vonatkozik rá, neki ezzel tennie kell valamit, és elkezdett használni egy korszerű, internetalapú szoftvert, aminek van teljesen ingyenes csomagja is

- mondta a Pénzcentrumnak Stygár László, a Számlázz.hu szolgáltatásfejlesztési vezetője.

Kétféle számlázó közül választhattak

Két típusú számlázóprogram van forgalomban, az egyik felhőalapú, amely olyan, mint a Gmail, a Google levelezőprogramja: a szoftver használatához eleve internetkapcsolatra van szükség. A másik típust telepíteni kell a vállalkozónak a saját számítógépére és internetkapcsolat nélkül is működik, vagyis akkor is ki lehet vele bocsátani számlát, ha a net éppen vacakol. Ez azonban nem mindig előny:

"Egy beküldésre kötelezett számla esetében ugyanis ilyenkor meghiúsul a NAV felé történő adatszolgáltatás és külön tortúra vár a vállalkozóra. A megfelelő űrlapon az online számlarendszerben jelezni kell a NAV felé, hogy történt számlakibocsátás, de műszaki hiba miatt 24 órán belül nem történt meg annak továbbítása az adóhatósághoz. Ráadásul ezt a nyilatkozatot 24 óránként meg kell ismételni addig, amíg a probléma el nem hárult" - mondta Stygár, és hozzátette, hogy ez nem fordulhat elő egy felhőalapú számlázó esetében, hiszen, ha ott nincs internetkapcsolat, akkor a számlakibocsátás is meghiúsul. Tehát sokkal könnyebben tudja biztosítani a jogszabályi megfelelőséget egy online számlázó, mint egy asztali, telepítős számlázó.


A Számlázz.hu 105 ezer ügyfelének 60 százaléka kötötte össze számlázóprogramját a NAV rendszerével. Fontos megjegyezni, hogy az összekötést csak a vállalkozó vagy a könyvelője tudja megtenni, mert ehhez be kell jelentkezni az Ügyfélkapun keresztül a NAV online számlarendszerébe, vagyis a számlázószoftverek gyártói nem tudnak operatívan segíteni abban, hogy a fiók össze legyen kötve a NAV rendszerével. "Azonban miután az összekötés megtörtént, minden automatikusan zajlik a motorháztető alatt: a szoftver elemzi a számlák adatit és amennyiben szükséges, továbbítja a NAV rendszerébe" - tette hozzá Stygár.

De mi van azokkal, akik nem kötötték be számlázójukat a NAV-hoz?

Ha valaki eddig nem kötötte össze számlázórendszerét a NAV-val, az Stygár szerint két dolgot jelenthet. Vagy alanyi adómentes a vállalkozó, vagyis rá nem vonatkozik a jogszabály, mert az általa kibocsátott számláknak nincs áfatartalmuk. A másik eset, ha a vállalkozó kizárólag magánszemélyek felé értékesít, ugyanis a jogszabály azt írja elő, hogy akkor kell elküldeni a számlát a NAV rendszerébe, ha az áfatartalma meghaladja a 100 ezer forintot, és a vevő magyar adóalany.

Azonban, ha a vásárló magánszemély, vagyis nincs adószáma, ez a kötelezettség nem áll fönn. Tehát ha például valaki vásárol egy autót egy szalonban, hiába messze 100 ezer forint felett van az áfatartalom, azt a számlát nem kell beküldeni.

De előfordulhat az is, hogy egy üzleti vállalkozás soha nem bocsát ki 100 ezer forint feletti áfatartalmú számlát. A jogszabály ugyanis lehetőséget biztosít, hogy valaki olyan számlázószoftverrel számlázzon, amely nem képes arra, hogy a számlát beküldje a NAV rendszerébe.

Ahogyan az online pénztárgépek esetében a jogszabály megtiltotta, hogy olyan pénztárgépet használjon a vállalkozás, amely nem online, a számlázóprogramokkal kapcsolatban ezt nem határozták meg. Legálisan használható olyan szoftver, amelyik nem képes adatkapcsolatra a NAV-val, viszont azzal nem szabad olyan számlát kibocsátani, amely a jogszabályok alapján beküldendő lenne a NAV részére

- mondta Stygár.

A piacon valószínűleg jó pár olyan számlázószoftver van jelenleg is, amelyik technikailag nem volt képes megugrani, hogy összekössék a NAV rendszerével. "Például egy cipőboltban a kisértékű vásárlások miatt nyugodtan lehet olyan szoftverrel számlázni, amely nincs összekötve a NAV rendszerével. De van olyan vállalkozó ismerősöm, aki egy műhelyt üzemeltet, a szoftvert ott sem készítették fel az adatszolgáltatásra, inkább heti szinten korlátozzák a kiadható mennyiséget, például azt mondják, hogy ebből a termékből nem tudunk 20-at adni, csak nyolcat. Más kérdés, hogy ez üzletileg mennyire előremutató" - tette hozzá a szakértő.

Csak látszólag egyszerű

A kötelező adatszolgáltatás fő ökölszabálya, hogy azokat a számlákat kell beküldeni, amelyeknek az áfatartalma meghaladja a 100 ezer forintot. Azonban a Számlázz.hu szakértője felhívta a figyelmet, hogy valójában a jogszabály nem számlákról beszél, hanem gazdasági eseményekről, azaz vásárlásokról.


Ez azt jelenti, hogy ha a vásárlás teljes értékének az áfatartalma meghaladja a 100 ezer forintot, de ezt két részletben fizeti ki a vevő, mert mondjuk előleget adott a termékre, akkor két végszámla lesz kibocsátva, és egyiknek az áfatartalma sem haladja meg a 100 ezer forintot. A második számlát mégis be kell küldeni, mert a jogszabály azt mondja, hogy nem a számlákat kell önmagukban vizsgálni, hanem azt a gazdasági eseményt, amivel kapcsolatban a számlakibocsátás történik. Ha pedig az adott gazdasági eseménnyel kapcsolatban kibocsátott számlák áfatartalma eléri a 100 ezer forintot, onnantól az eseménnyel kapcsolatos minden számlát be kell küldeni annak áfatartalmától függetlenül.

Ez azért fontos, mert a folyamat közel sem minden esetben automatizált, például a NAV saját számlázójánál sem. A jogszabályba bekerült, hogy a NAV is fejlesszen le egy számlázószoftvert, és ennek a hatóság eleget is tett. "Az más kérdés, hogy ez közel sem olyan felhasználóbarát, mint sok más piaci szolgáltató megoldása. Például a számlát nem automatikusan továbbítja, hanem a vállalkozónak kell észlelnie, hogy az áfa magasabb, mint 100 ezer forint, és külön kattintania a küldés gombra. A Számlázz.hu megalkotásánál ezzel szemben pont az volt a cél, hogy ezeket a felesleges adminisztrációs terheket levegyük a vállalkozók válláról" - mondta Stygár.

Az online számlarendelet a kézi számlatömbbel számlázókra is vonatkozik, nekik be kell jelentkezniük a NAV online rendszerébe, és be kell pötyögniük az érintett számlák adatait. Ezzel a kézi számlatömb használata tényleg megkérdőjeleződik, kivéve talán azokat a helyeket, ahol egyáltalán nincs internet.

A cikk megjelenését a Számlázz.hu támogatta.
Címkék:
digitalizáció, NAV, számlázás, online számla, számlatömb, online számlázó program,