Rommá keresheted magad, ha kiadod a lakásod egyik szobáját: itt a matek

Pénzcentrum2018. augusztus 19. 07:01

Augusztus vége hagyományosan a lakáskeresés időszaka, ilyenkor jócskán megugranak az árak. Nem ritka, hogy akár 100 ezer forintot is elkérnek egy kiadó szobáért a fővárosban és a nagyobb egyetemi városokban. Utánajártunk, vajon reális-e ez az ár. Akár te is elkérhetsz ennyit, ha van egy üresen álló szobája a lakásodnak, amit semmire nem használsz?


Az egyetemi ponthatárok kihirdetésével ismét megnőtt a bérlakások iránti kereslet. A különböző ingatlant kereső és kínáló oldalakon, Facebook csoportokban nem ritkák az olyan hirdetések, melyekben akár 100 ezer forintot is elkérnek egy-egy szobáért. Sőt, ma már kifejezetten megéri szétcincálni a lakásokat, sok tulajdonos hirdeti meg így  az ingatlant, ezzel a módszerrel többet el lehet kérni érte.

Hiába nem tűnik reális árnak ez az összeg, a tények mást mutatnak. Sok család azonban képtelen kitermelni a horror árú fővárosi albérletek árát, főleg 2-3 havi kauciót és az első havi bérleti díjat, ezért nem ritka, hogy személyi kölcsönből fedezik a költségeket.

"Kétségtelenül 20-30 százalékkal megugrott a személyi kölcsönök igénylése az utóbbi évek augusztusában, szeptemberében. Ám ez a Takarék Csoport tapasztalatai szerint nemcsak az iskolakezdés meglehetősen borsos közvetlen költségeinek tudható be, hanem annak is, hogy ilyenkor kell letenni az új albérlet általában kéthavi kaucióját" - olvasható a Pénzcentrum Illés Zoltánnal, a Takarékbank Üzletfejlesztési Igazgatóságának ügyvezető igazgatójával készült, augusztus 17-én megjelent interjújában.

A személyi kölcsön jó megoldás lehet mindazok számára, akiknek van fix jövedelmük, de nincs annyi megtakarításuk, hogy ki tudják fizetni a hirtelen felmerülő többszázezres költséget. A Pénzcentrum online kalkulátorának segítségével fillérre pontosan megtudhatjuk, hogy egyes termékek mennyibe kerülnek, melyikkel járunk jobban és milyen kedvezményeket szerezhetünk.

Íme, egy példa: kalkulátorunkban 490 ezer forintos hitelösszeget, és 36 hónapos futamidőt adtunk meg. A törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót azUniCredit Bank nyújtja havi 15 495 forintos törlesztővel; de nem sokkal marad el ettől aK&H Bank ajánlata sem, amely esetében 16 508 Ft forintos havi törlesztővel kalkulálhatunk. Emellett érdemes még megemlíteni a Cetelem, a Raiffeisen Bank, az ERSTE Bank, valamint a Budapest Bank gyorskölcsönét is. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg stb.) keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát.

Van egy szabad szobád? Add ki!

De nem csak a lakáskeresők, hanem a kiadók felől is érdekes lehet a fenti jelenség. Kíváncsiak voltunk, reális lehet-e az az elképzelés, hogy ha valakinek van egy üresen álló szobája, mondjuk mert a gyerekek kirepültek, akkor azt a szobát akár kiadhatná-e. Így könnyen plusz jövedelemhez juthat, amiből akár fedezheti a másik városban tanuló gyermeke albérleti költségeit.

Soóki-Tóth Gábort, az Otthon Centrum vezető elemzőjét kérdeztük meg az árról, és hogy vajon megéri-e kiadni egy üresen álló szobát?

Mindig a helyzettől, lakás és bérlő adottságaitól függ, hogy mi számít drágának.

Elsőre kézenfekvő megoldásnak tűnik, de nem olyan egyszerű a megszokott életmódba integrálni egy idegent." Arra a kérdésre, hogy milyen adottságokkal kell rendelkezni a szobának, amit ki szeretnénk adni, az elemző elmondta, hogy nem feltétel egy olyan lakás, amiben szinte önálló lakrész (szoba, fürdő-wc, esetleg a szobában teakonyha) alakítható ki, mindenesetre az vonzóbb, mint a közösen használt helyiségek.

Az Otthon Centrum által közvetített idei lakásbérleti tranzakciók adatai alapján a jelzett összegből egy garzon, illetve akár másfél-két szobás panel lakás is bérelhető, de minden évben találkozhatunk egyedi esetekkel, amelyek az átlagnál kirívóan drágábbak, általában a különleges hely és a lakás (vagy annak egy szobája) adottságai és a bérlő lehetőségei a meghatározóak (nagyon eltérő, hogy kinek mi, miért éri meg).

Van olyan lakás, amiért havi 800 ezernél is többet fizet valaki, nem irodaként használja, és nincsenek benne különleges építészeti megoldások, de ott van ahol, igényesen be van bútorozva, és aki fizet érte, az úgy gondolja, hogy neki ez megéri.

JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Tehát úgy gondolom, hogy önmagában, hogy egy szoba 120 ezer forintba kerül, nem jelenti azt, hogy az drága vagy olcsó. Ha valaki ennyiért gondolja kiadni és nem talál rá bérlőt, akkor azt lehet mondani, hogy az adott piaci környezetben nincs azon az árszinten arra az elhelyezkedésre és termékre igény, tehát drága. Ha talál, akkor meg van, tehát nem drága

 - összegzi a szakember.

A kiadó oldaláról mindenképpen felvetődik a kérdés, hogy akar-e, képes-e egy idegennel együtt élni. A közösségben élés bizonyos életszakaszokban általában az anyagiak miatt is elfogadottabb, de van, hogy kényszer szüli: tipikus a diákok, pályakezdők körében (ez lehet kollégium, vagy közösen bérelt lakás), illetve idős korban (nyugdíjas otthon), amikor valaki nem tudja már az önálló életét menedzselni és ezért választ ilyen megoldást.

Ha valaki nem tudja fenntartani a lakását, elsőre lehet, hogy jó megoldásnak tűnik a "feleslegessé vált" szoba kiadása, de ahogyan egy főbérlő nélküli lakásnál is fontos, hogy bérlő és bérbeadó között bizalmi viszony legyen, az együtt lakás esetében ez fokozottan érvényes.

Sokkal nagyobb a konfliktus esélye, hiszen a bérbeadó látja, tapasztalja, sokszor "elszenvedi" a bérlője életmódját, szokásait (nem kell extrém dolgokra gondolni, de ha valaki rendszeresen későn jár haza és akkor kezd fürdeni, enni-inni, a közösen használt helyiségekben tevékenykedni, amikor a másik már aludna, egyből adódik a feszültség, ugyanez igaz akkor is, ha mondjuk a főbérlőnek olyan a munkabeosztása, hogy már hajnalban aktív, a bérlő meg még pihenne, stb.), ráadásul tulajdonosként érzelmileg is jobban érinti, ha látja, hogy nem úgy használják a lakást, ahogy ő elvárná, ugyanakkor a bérlő joggal gondolja, hogy ha fizet, akkor a saját komfortja szerint kívánja használni.

Egy főbérlő nélküli lakáshoz, pláne, ha eleve kiadási céllal vették, egészen más a tulajdonos viszonya, mint ahhoz a lakáshoz ahol él. A bérlők is általában preferálják, hogy önállóan, "felügyelet nélkül" élhessenek.

A mai albérlet árak mellett megfontolható, hogy inkább bankhitel törlesztést fizet valaki, mintsem albérletre költ ("magának fizet" úgymond, nem másnak). Az egészen nyilvánvaló, hogy bár a havi törlesztő részlet (megfelelő hitel kondíciók mellett) akár kevesebb is lehet, mint egy ugyanolyan lakás bérleti díja, de jóval nagyobb mértékű és időben is hosszabb kötelezettséget jelent (jelentős önrésszel kell rendelkezni és jellemzően 20-30 éves futamidő társul hozzá, ami a tipikus néhány évig tartó albérleti szerződésekhez képet nagyságrendekkel hosszabb).

Mindezekkel együtt értelmes és sokak által alkalmazott üzleti modell a lakásvásárlás és egy-két szoba kiadása, amiből a törlesztő jórészt fedezhető. Tehát egy tehetősebb (5-8 milliós megtakarítással rendelkező) család dönthet úgy, hogy a gyermeknek vesznek egy lakást, ahol a tanulmányai alatt lakhat, de közben még 1-2 bérlőt befogadva mérsékelik a lakhatási költséget (kvázi a bérleti díj fedezi, vagy majdnem fedezi a havi törlesztőt). A tanulmányok elvégzése után megláthatják, hogy a pályakezdő már önálló keresetéből tudja-e folytatni a törlesztést, vagy dönthetnek úgy, hogy értékesítik az ingatlant és előtörlesztik a hitelt.

Az elmúlt évek ármozgásai alapján Budapesten és a nagy egyetemi központokban ha valaki 1-2 éve így döntött, az most és várhatóan még néhány éven át akár jelentős értéknövekedést is realizálhat (ez természetesen helytől, a lakás adottságaitól is függ). Ez tehát megtakarítással és megfelelő jövedelemmel (vagy fedezetkiegészítésre alkalmas, jelzáloggal terhelhető meglévő ingatlannal) rendelkező családok számára ad lehetőséget.

Adózni ez után is kell!

Ha valaki mégis a szobakiadás mellett dönt, érdemes tisztában lenni az adózás módjával és mértékével. Szűcs Attila ingatlanközvetítő a Pénzcentrum kérdésére válaszolva elmondta, hogy magánszemélyként 15 százalék szja terheli az ingatlankiadást: tehát ha 100 ezer forintnyi bevétlünk származik egy hónapban, és 1 millió 200 ezer egy évben, akkor éves szinten 180 ezer forint adót kell ezután befizetnünk. A szakember szerint egy a legegyszerűbb módszer. Létezik ugyan egy másik lehetőség is, a tételes átalányadó, melynek összege szobánként évi 38 400 forint, ez azonban jóval bonyolultabb, hiszen a rezsi összegét is figyelembe kell venni. A szakember az első lehetőséget javasolja mindenkinek.

Címkék:
vállalkozás, ingatlan, lakáskiadás, személyi kölcsön, albérlet, szobakiadás, kiadó szoba,