Pénzcentrum • 2018. május 4. 12:15
Nehéz helyzetben vannak a magyar kis- és középvállalkozások: a nemzetközi cégekhez képest igencsak le vannak maradva a digitális fejlődést tekintve. Pedig ma már a korszerű technológia alkalmazása elengedhetetlen a kisvállalkozások számára is, ha versenyképesek szeretnének maradni, új piacokat akarnak felfedezni vagy külföldön szeretnének terjeszkedni. A Pénzcentrum szervezésében a Google Magyarország támogatásával, szakértők segítségével jártuk körbe azt, hogy a hazai kkv-k hogyan alkalmazhatják a legmodernebb technológiákat, hogyan fejleszthetik a cégüket anélkül, hogy vagyonokat kellene erre költeniük.
Annyira gyors léptékben terjed és fejlődik a digitális technológia, hogy nehéz tartani azzal a tempót. Pedig a korszerű technológia alkalmazása elengedhetetlen a kis- és középvállalkozások számára is, ha versenyképesek akarnak maradni, vagy új piacokat akarnak felfedezni, esetleg külföldön szeretnének terjeszkedni. A Pénzcentrum szervezésében a Google Magyarország támogatásával szakértők segítségével jártuk körbe a témát, hogyan lehetne úgy fejleszteni a vállalatokat, hogy azok versenyképesek maradjanak, új piacokat fedezhessenek fel, esetleg külföldön terjeszkedhessenek, mindezt úgy, hogy nem feltétlenül akarnak erre vagyonokat költeni.
Dr. Nikodémus Antal, a Nemzetgazdasági Minisztérium Digitális Gazdaság és Innovációs Főosztályának főosztályvezetője nyitóbeszédében kiemelte, hogy a digitális technológia fejlődésének igazi kérdése az, miként működik együtt az ember a digitális gépekkel. "
- jegyezte meg, de hozzátette, ez csak megfelelő oktatási háttérrel működhet. Vagyis olyan felnőttképzésekre van szükség, ami a digitalizációval lépést tud tartani, és erre kell fektetni a hangsúlyt. Dr. Nikodémus Antal előadásában megemlített több, ezen a területen hozott magyar kormányzati lépést, így például a Digitális jólét programot és az Ipar 4.0 programot, amelynek lényege, hogy növelje a vállalatok versenyképességét, termelékenységét, egyúttal csökkentse a költségeket. A program célja az is, hogy minél többen új piacokra léphessenek be.
Dr. Radácsi László, a Budapesti Gazdasági Egyetem rektori tanácsadója, a Budapest LAB Vállalkozásfejlesztési Központ igazgatója is kiemelte, több kutatás is alátámasztja, hogy a magyar cégek igencsak el vannak maradva a digitalizáció terén.
- mondta, hozzátéve, 5-ös skálán nagyjából 2-es szinten van a magyar kkv-k digitális fejlettsége, ami elgondolkodtató.
- mondta. Az is kiderült, hogy inkább a nagyobb létszámú kkv-k innoválnak, de az innovációs teljesítmény nem függ az árbevételtől, vagyis a kevesebb árbevételű vállalatok is fordítanak erre pénzt. Az is érdekes, hogy a kisebb cégek inkább szervezeti innovációra költenek, a nagyobbak pedig az új piacok meghódítására.
- mondta ezt egyébként a Pénzcentrumnak adott interjújában is. Úgy fogalmazott, fel kell rázni az embereket, "mert ha nem cselekszel, nagyon nagy bajban leszel". Ennek kulcsát ő is az oktatásban látja, a megoldást az élethosszig tartó tanulás jelenti. Annak ellenére, hogy az eredményeik lehangoló képet mutatnak, úgy fogalmazott, optimista, és ha a sok szereplő (vagyis a vállalkozások, az NGM, stb) összefog, a folyamatot, vagyis a lemaradást még meg lehet állítani és fel lehet zárkózni az ipar 4.0-ban elöljáró országok közé.
Hogy ez elhatározás kérdése, azt Égly Csaba, a Google üzletfejlesztési tanácsadója is megerősíti.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Arra a kérdésre, mikor érdemes elindulnia a cégeknek a digitalizáció útján, azt válaszolta, 5 évvel ezelőtt kellett volna. Viszont senki sem csúszott még le semmiről, ráadásul a jövőt az ázsiai piac jelenti. jelenleg ugyanis nagyjából a társadalom fele használja napi szinten az internetet, mondjuk 3,5 milliárd ember, de 2021-re ez a szám várhatóan meg fog kétszereződni. Az új felhasználók nagy része Ázsiából érkezik, épp ezért érdemes azt a piacot megcélozni.
Szóval, ha megvan az elképzelés, jöhetnek azok az ingyenes, bárki számára elérhető eszközök, melyekkel sikerre vihetjük a vállalkozásunkat. Az első lépés, hogy megismerjük a közönségünket, majd meg kell szólítani őket, méghozzá úgy, hogy az gyors és eredményes legyen. Vagyis elengedhetetlen egy gyors, reszponzív, mobilbarát honlap, amely alig néhány másodperc alatt betölt. Ez így persze egyszerűen hangzik, de nézzük, hogyan is működik ez a gyakorlatban.
Csillag Gábor, a Nanushka divatcég digitális igazgatója mesélt arról, a cég hogyan kezdett újra mindent a nulláról.
- mondta előadásában, amiben arról is beszélt, a Nanushka digitális profiljának legfontosabb eleme az Instagram. A legfontosabb szerinte, hogy a ma már ingyenesen elérhető eszközöket egy cég jól tudja használni, és mixelje is őket, így olyan értékes adatokhoz férhet hozzá, amelyek ismeretében a cégvezetők sikeressé tehetik a vállalatot. A Nanushkánál az adatok alapján egyértelművé vált, hogy érdemes az USA felé nyitni, azon belül is New Yorkot, Los Angelest, Miaimit és San Franciscot megcélozni.
Európán belül London és Párizs meghódítása a cél, és nyitnak Ausztrália felé is. A jó marketinghez nélkülözhetetlen felmérni, ki a célközönség. Ő azt javasolja, ha valaki nincs otthon ebben, vagy kisvállalkozás esetén például kevés az ember, érdemes valamilyen ügynökségre bízni a dolgot: időt spórolhat így magának a vezető, és pénzt is. Ugyan ez költséggel jár, de Csillag Gábor szerint hamar megtérül a befektetés, és már a legelején nagyon látványosak az eredmények.