Nagy Bálint • 2017. április 20. 13:00
Lassan másfél éve húzódó jogi hercehurca után idén áprilisban a Kúria jóváhagyta a Pénzcentrum keresetét, így a Hajdú-Bihar megyei Kormányhivatal végre eleget tett - legalábbis részben - a Plázastop néven elhíresült törvény alóli felmentési kérelmekkel kapcsolatos közérdekű adatigénylésünknek.
Vajon mit titkol a Hajdú-Bihar megyei Kormányhivatal (HBMK) - fogalmazódott meg bennünk a költői kérdés, miután a Plázastop néven elhíresült törvény (lásd alább keretes írásunkat) alóli felmentési kérelmekkel kapcsolatos közérdekű adatigénylésünkre a következő választ kaptuk még 2015 novemberében:
- írta megkeresésünkre anno a HBMK.
A kormányhivatal válasza azért is volt különösen meglepő, hiszen az NGM megkeresésünkre korábban simán kiadta a teljes, még az ő illetékességi körükbe tartozó (mint ismert, a 2015. február 1-től hatályos új Plázastop-törvény szerint országos illetékességgel a HBKM vezetője jár el szakhatóságként; 2014. dec. 31-ig ez az NGM hatáskörébe tartozott) adatsort. Ezzel pedig meglátásunk szerint elismerték azt, hogy
Ezzel a tudattal tereltük tehát jogi útra közérdekű adat kiadása iránti kérelmünket 2015 folyamán. A lassan másfél éve húzódó jogi hercehurca után pedig végül idén áprilisban a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság hagyta jóvá a Pénzcentrum keresetét.
8 hónap mérlege: 18 igen, 1 nem
A HBKM eleget téve a Kúria jogerős döntésének, a napokban küldte meg számunkra a keresetben megjelölt dátumra vonatkozó szakhatósági állásfoglalásokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a 2015. február 1. és 2015. szeptember 23. közötti időszakban a hivatal 19 kérelemből 18 esetben hozzájárult, egy esetben pedig megtagadta a Plázastop-törvény alóli felmentési kérelmeket.
A Pénzcentrum birtokában lévő szakhatósági állásfoglalásokat lapozgatva pedig egyből feltűnik, hogy 2015 folyamán főként már meglévő építmények bővítésére, felújítására avagy profilváltásával kapcsolatban nyújtottak be kérelmeket a hivatalhoz. Az ismertebb nevek közül ilyen például az Ivanics Autópark-kezelő Kft., amely Budapest XXII. kerületében található kereskedelmi építményének átalakítása miatt nyújtott be kérelmet; vagy éppen a Budathlon Ingatlanberuházó Kft., amely a budaörsi Decathlon-áruház bővítése kapcsán fordult a kormánymegbízotthoz.
A HBMKH által megküldött szakhatósági állásfoglalásokért KATTINTS IDE!
Na persze akadtak komolyabb új építésű beruházási kérelmek is a 2015. február 1. és 2015. szeptember 23. közötti időszakban. Érdemes kiemelni például az UNIO-COOP Zrt. kérelmét, amelyben egy 800 négyzetméteres ABC áruház felhúzására kértek, és kaptak hozzájárulást Borsodnádasdon. De ismerten csenghet a neve a Reha Invest Kft.-nek is (akinek mégsem, a cég neve többször előkerül CBA-s beruházásoknál), akik ezúttal egy vértesszőlősi ingatlanon felhúzandó, sportáruház és drogéria engedélyezéséért folyamodtak jóváhagyásért, amelyhez hozzá is járult a kormányhivatal. Érdekesség, hogy mindössze egy magánszemély beruházási terve kapott zöld lámpát a hivataltól; Varga Béla egy domaszéki kiskereskedelmi áruházra vonatkozóan nyújtott be építési engedély iránti kérelmet.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Természetesen kíváncsiak voltunk arra is, hogy mi a helyzet a hivatalos, jogi útra terelt megkeresésünkben szereplő időszak után beérkezett kérelmek esetében; ezért a Kúria ítéletére hivatkozva kikértük a kormányhivataltól a 2015. szeptember 24. utáni időszakra vonatkozó szakhatósági állásfoglalásokat is. Kérelmünket azonban, érthetetlen módon, nem tudták értelmezni, és szerkesztőségünket a közérdekű adatigényléssel kapcsolatban pontosításra kérték, aminek természetesen eleget tettünk. Amint a kormányhivataltól választ kapunk, a friss szakhatósági állásfoglalásokat is közzé tesszük.
A Plázastop néven elhíresült törvény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi törvény módosítása. A törvénymódosítás lényege rendkívül egyszerű volt: megtiltották Magyarországon a 300 nm-nél nagyobb alapterületű kereskedelmi létesítmények (üzlet és bevásárlóközpont) építését, ill. 300 nm-nél nagyobb területűre való bővítését. A 2012 januárjától hatályos módosítás eredetileg 2014. december 31-én került volna kivezetésre, a parlament végül - az uniós kötelezettségszegési eljárás ellenére - mégis a moratórium meghosszabbításáról döntött. Az 2015-től hatályos új Plázastop-törvényben ugyanakkor könnyítést jelentett, hogy az eredetileg 300 nm-es határt kitolták 400 nm-re. Továbbá, ahogy az eredeti törvényben, úgy az új szabályozásban is hagytak egy kiskaput: 2014-ig a kereskedelemért felelős miniszter adhatott felmentést a törvény alól; 2015-től pedig a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetője jár el országos illetékességgel a felmentésért folyamodók ügyében.
Címlapkép forrás: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba